Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

5 érdekesség a húsvéti szokásainkról, amit eddig nem ismertél

default user icon
MME
Miért eszünk húsvétkor bárányt és sonkát? Miért „kötelező" ilyenkor főtt tojással kínálni a vendégeket? És miért a nyúl hozza a tojást? Húsvéti szokásaink izgalmas olvasmányt kínálnak!

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe: e napon ünnepeljük Jézus Krisztus feltámadását. Húsvétvasárnap véget ér a negyven napos nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is: húst veszünk újra magunkhoz. De vajon miért éppen főtt sonkát és tojást fogyasztunk húsvétkor? Mit jelképez a bárány és mit a fonott kalács? Ezekre az izgalmas kérdésekre kerestük meg a válaszokat.

Ezt jelképezi a húsvéti bárány

Az ünnep áldozati étele a bárány. Az asztalra kerülő báránysült magát Jézus Krisztust jelképezi. A bárányáldozat már az ótestamentumban is megjelenik, tudniillik a zsidók a fiatal, tökéletes bárányokat ölték le, és azoknak vérével kenték be az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. Ezért „áldozunk” húsvétkor bárányt. Ebből a tradícióból alakult ki a ma is ismert báránysütés hagyománya. A legrégebbi húsvéti eledelek közé tartozik még a tojás, ami az újjászületést szimbolizálja. A sonka pedig a parasztélet gazdasági és kultikus rendje következtében vált már jellegzetes húsvéti eledellé.

Miért nyúl hozza a tojást?

A tojást hozó nyúl hagyománya Magyarországon nagyjából 120 éve terjedt el. A szapora nyúl – a tojás mellett – a termékenységet szimbolizálja. Az egyik magyarázat szerint valaha húsvétkor gyöngytyúkot adományoztak egymásnak az emberek. A gyöngytyúk jelentése németül Haselhuhn, amit Haselnek becéznek. A nyúl német megfelelője pedig a Hase, tehát elkép, hogy egyszerű félreértésből a németek egy idő után tyúk helyett nyulat cseréltek az ünnepen. Egy másik magyarázat, egy kelta legenda szerint Ostarának, a tavasz és a megújulás istennőjének volt egy színes tojást tojó madara, ami a tavasz ünnepén nyúllá változott. 

Főszerepben: a húsvéti tojás

A kereszténység elterjedésével vált szokássá, hogy amikor megünnepelték Jézus Krisztus feltámadását, a hívők ezt jelképező díszes tojást ajándékoztak egymásnak. Országonként, sőt tájegységenként eltérő volt a tojás díszítési módja. Közép- és Nyugat-Európában általában egyszínűre festik a tojásokat, míg hazánk egyes területein a tojás hímzése is elterjedt, tőlünk keletre pedig a batikolás a jellemző dekorálási mód. A hímes tojás ajándékozása ma már csak húsvétkor szokás, azonban régen a hűbéresek is szolgáltatták ezt a földesúrnak. A szegényebb területeken nem engedhették meg maguknak az igazi tojás díszítését, ezért fából készült imitációt festettek és adományoztak húsvétkor.
A tojás a húsvéti menü elmaradhatatlan alkotója, sokféle módon lehet felhasználni. A hidegtálakon szerepelve díszítéshez, illetve reggelik alkotójaként szinte minden ünnepi asztalon megtalálható.

A kötelező kalács és sonka 

A kalács és a sonka szinte nélkülözhetetlen szereplője a húsvétnak. Mindkettőt a templomban szenteltették meg, mielőtt hazavitte volna a család, és az ünnepi asztalt körülülve elfogyasztották. Kalácsot régen csak ünnepekre készítettek, kenyér helyett, ezzel tisztelve meg a jeles nap szentségét. A sonka is hasonlóképpen került a húsvéti kultuszba, a parasztgazdaságok ugyanis télen vágták le a disznókat, a füstölt sonka pedig éppen húsvétra lett készen. Ezekkel a friss, finom és akkoriban különlegesnek számító ételekkel oldották fel az emberek a húsvét előtti 40 napos böjtöt. Manapság is fogyasztjuk tormával hidegen, szendvicsként, de lehet belőle villásreggelit vagy meleg főételt is készíteni különféle tekercsek, illetve sültek formájában. Mivel a füstölt sonka elég sós, ezért főételként történő elkészítése során plusz só hozzáadása már nem szükséges.

Csak mi eszünk kalácsot a sonka mellé?

Magyarországon a húsvéti sonkát a hagyomány szerint kaláccsal, retekkel, tormával fogyasztják, a régi magyar konyhában pedig almával vagy körtével is kedvelt volt. A déli, mediterrán országokban hagymával, paradicsompürével, ketchuppal, fűszerolajokkal, illetve déli gyümölcsökkel, aszalt, porcukros datolyával, az északi országokban pedig hagymás burgonyasalátával is fogyasztják. A lengyeleknél jellemző, hogy a sonkához hideg babsalátát esznek, az olaszok pedig a pármai sonkát sárgadinnyével fogyasztják.

Ajánljuk még:

Ezek is érdekelhetnek

Friss

Friss