Mézes-mázos muffinomság

Egyelőre tehát maradok a normál méretű muffinoknál. Amúgy mostanában sokat törtem a fejem egy igazán finom kombináción: aminek puha a tésztája, édes, de mégsem émelygős, pikáns, akár tölteni is lehet, na és persze van benne mák. Azt hiszem, sikerült összehoznom valami hasonlót, már csak a finomhangolás van hátra – mivel az öcsik odavoltak érte, sőt a nagyfiú a közelgő szülinapjára is ezt kérte (meg jegyet a budapesti Rammstein-koncertre – no comment), úgy tűnik, lesz alkalmam gyakorolni.

Csak egy srác vagyok csupán a sok közül

Látva a Mindmegette muffinrecept-gyűjteményét, azért megszeppentem egy kicsit: a kommentekben szakértő közönség társalog a jobbnál jobb receptekről (néhányat én is kipróbáltam közülük), míg nekem voltaképpen ez az első, sajátnak tekinthető muffinom. Ezért kérem önöket, tekintsenek úgy e receptre, mint egy kezdő „művész” – esetemben egy sütni-főzni szerető, kissé lökött krapek – alkotására. :)

Az összetevők listája hosszú, ám mindennapi alapanyagokról lévén szó seperc alatt elővarázsolhatók a kamrából – ha mégsem, sipirc a közértbe! Néhányuk felcserélhető vagy el is hagyható, ezt a leírásban jelzem. Egy jó tanáccsal rögtön az elején szolgálnék: ha muffinpapírt is használnak (szerintem érdemes), vigyázzanak a feltűnően olcsó típusokkal, mert ezek gyakran hártyavékonyak, ráragadnak a sütire, s aztán bajlódhatnak a leszedésével.

Mi kell a kredencből?

– Muffinsütő (normál lyukméretű, 6 vagy 12 lyukas)
– Muffinpapír (nem kötelező)
– Keverőtálak
– Konyhai mérleg
– Fakanál, kis- és nagykanalak
– Citromreszelő, citromfacsaró
– A muffinok „lékeléséhez” éles kiskés

Mi kell a konyhából? (24 muffinhoz – zárójelben a 12 darabra való mennyiségek)

– 15 dkg (7,5) finomliszt
– 3 dkg (1,5) étkezési keményítő (ha nincs, ennyivel több lisztet tegyünk bele)
– 20 dkg (10) sütőmargarin
– 4 dkg (2) sózatlan sertészsír
– 15 dkg (7,5) kristálycukor
– 5 dkg (2,5) barna cukor (ha nincs, ennyivel több legyen a sima cukor)
– 1 cs. vaníliás cukor
– 2 (1) nagy evőkanál méz
– 3 (2 kicsi) egész tojás
– 12 dkg (6) mazsola (szamba, akarom mondani rumba áztatva még jobb):)
– 1 nagy (fél) citrom reszelt héja
– 5 dkg (2,5) darált mák
– 2 (1) magasan tornyozott evőkanál mogyorókrém (Nutella vagy valamelyik klónja)
– 2 (1) nagy evőkanál pikáns lekvár (pl. csipke)
– 6 (3) evőkanál tej
– 2 (1) teáskanál őrölt fahéj
– 2 (1) csipet só
– 1 (0,5) jó teáskanál sütőpor
– 1 (0,5) jó kávéskanál szódabikarbóna

Mi kell a töltelékhez?

– 35 (18) dkg porcukor
– 2 (1) közepes narancs lereszelt héja
– kb. 8 (4) evőkanál frissen csavart narancslé
Ha nem akarunk pepecselni a naranccsal, bátran megtölthetjük a muffinokat nem túl folyós lekvárral, Nutellával vagy más édes krémmel (a töltés menetét lásd a leírásban), de töltelék nélkül is finom.

Hogy lesz ebből muffinomság?

A lisztet és a keményítőt elvegyítjük a sütőporral és a szódabikinivel :), hozzáadjuk a mákot, a fahéjat, a sót, és jól elkeverjük. Egy másik tálban a mikróban megpuhított margarint habosra keverjük a kétféle kristálycukorral, a vaníliás cukorral, majd sorban beleütjük a tojásokat, és sárga pépet kavarunk. (Figyelem! Kapcsoljuk be a sütőt, a gombját pedig tekerjük a 200 foknak megfelelő hőtartományba.) Ezután a lisztes tál tartalmát folyamatos keverés mellett beleszórjuk a pépbe, majd jöhet a puha zsír, a tej, a citromhéj, a mogyorókrém, a lekvár, a méz és a (rumtól lecsepegtetett) mazsola – remélem, nem hagytam ki semmit.

Nagyon alaposan eldolgozzuk a masszát, amiben segítségünkre lehet egy robotgép. Én nemrég találtam meg anyu masináját, és ki is próbáltam – ügyes szerkezet, de csúnyán összekaristoltam vele a keverőtálat, úgyhogy szerintem nem fogom sűrűn használni. :)

Lyukas (fél)óra

A massza muffintepsi-lyukakba kanalazása maradt immáron hátra. Megvallom, ezt a műveletet nemigen komálom, aminek talán az ügyetlenségem az oka: mindig sikerül el-, le- és félrecsöpögtetnem egy-két kanálnyi pépet, emellett kissé időigényes is a dolog. Nem baj, majd szerkesztek egy töltőautomatát. :) Ami fontos: mivel ez egy elég dús, nehéz massza, legfeljebb a forma (muffinpapír) háromnegyedéig érjen, hogy valamennyire azért felpúposodhasson. Ha megvagyunk, zsupsz be a tepsit az előfűtött sütő felső régiójába! (Ha két tepsit töltöttünk meg, a másik várjon a sorára, hacsak el nem férnek egymás mellett a sütőben.)

Amíg sülnek, elkészítjük a narancsszirup-tölteléket: lereszeljük a narancs(ok) héját – célszerű előtte 15 percre betenni a mélyhűtőbe, így sokkal könnyebb dolgunk lesz (a citromnál is alkalmazhatjuk ezt a technikát), és kifacsarunk kb. 8 (4) evőkanálra való levet. Kimérünk 35 (18) dkg porcukrot, a narancslé felét mikróban felhevítjük, majd elkeverjük a cukorral. Hozzáadjuk a reszelt narancshéjat és még annyi levet, hogy híg, de ne túl folyós szirupot keverhessünk belőle. Gyönyörű színe van, ugyi? Ha kész van, takarjuk le valamivel, nehogy megkívánjuk. :)

Kisült-e már a muffinom?

Muffinkáink közben szépen süledeznek. A mi Vestánk 200 fokon mintegy 35-40 perc alatt süti készre őket, de mint tudjuk, ahány ház, annyi sütő, úgyhogy érdemes már előbb rájuk nézni. Ami engem illet, egy-egy muffint mindig kiügyeskedek a kehelyből (nem a papírból!), hogy a talpát is szemügyre vegyem. (Vigyázz, forró!) Ha ott már szép barna, befejezettnek tekintem a sütést. Ám néha ez sem győz meg, ilyenkor feláldozok egy muffint: félbetöröm, és megkóstolom (vigyázz, forró!).

 A belseje ilyenkor persze még nagyon puha, ezért mindig megijedek, de aztán eszembe jut, hogy hűlés közben szépen megszikkad. Jóízű? Át van sülve? – akkor minden rendben. 

Micsoda szirupos történet...!

A kihűlt muffinok elleni édes merénylettel fejeződik be mai történetünk: éles kiskéssel kb. 1 centi átmérőjű, 2 centi mély lyukat vágunk a muffancsok közepébe (a kivágott kis „dugókat” jutalomfalatként elfogyasztjuk). :) Ezután a langyos narancsszirupot kiskanállal a lyukakba kanalazzuk, s ha mindeniket megtöltöttük, nyomban tálaljuk. Ha később szervírozzuk, előtte tegyük be néhány másodpercre a mikróba, hogy a töltelék ismét folyós legyen.

A másik lehetőség, hogy félig töltjük meg a lyukat, amit aztán a kivágott dugóval zárunk le (ez esetben nincs jutalomfalat). :) Persze nem muszáj a narancssziruppal bíbelődni, bármilyen más édes töltelék (sűrű lekvár, mogyoró- vagy vaníliakrém stb.) pompás választás lehet. Sőt, ez a muffin magában is nagyon finom, aminek megtapasztalásához – a további szócséplést elkerülendő – sok sikert és

jó étvágyat kívánok!