-
Ha biztos választ akarsz, kérdezd szakácsainkat!
-
Melyik diéta a legjobb?
Válaszd ki, melyiket tudod a legjobban betartani, miben szerepelnek olyan ételek, amelyek kedvedre valóak.
-
-
Megújultak játékaink!
A gyümölcsszüret és a gofris játék mellett már puzzle és palacsintás játékunk is van! Kipróbálod?
-
Brutális csokitorták
A legnagyobb kedvenc a torták között, minden ünnepen helye van! Válogass receptjeinkből!
-
Muffinmánia
Egy vaskos szakácskönyvnyi muffinrecept vár... Sósak, édesek, csokisak, gyümölcsösek...
-
Kenyérreceptek
Kenyér, kifli, kalács... géppel vagy gép nélkül is elkészíthető otthon. Válogass receptjeinkből!
Mennyi az annyi?
Cikk mentése
Cikk küldése
Cikk nyomtatása
Cikk mentése
Mennyi az annyi?
Cikk mentéshez be kell jelentkezni!
Cikk elküldése
Fejenként egy marék rizs kell a risottóba...
Nagyanyámtól megmaradt egy kézzel írott recept gyűjtemény. Erdélyben írta a két világháború között. Gyakran szerepel ilyen mennyiségi meghatározás: vegyünk két lejért lisztet. Nem gondolt arra, hogy szegény unokája ezt nehezen fogja dekára lefordítani.
Mai receptekben is gyakran előfordul, hogy az olvasó bizonytalan, mennyit is kell beletenni. Egy evőkanál - itt azért általában, de nem mindig hozzáteszik, púpozott vagy csapott az a kanál. Kiskanál - vajon milyen? Teás, kávés, mokkás, púpozott, sima, csapott? Bögre, pohár (vizes, fehér - vagy vörösboros stb.) , csésze (teás? kávés? eszpresszós?). Csupa kérdőjel.
További gondok, amikor azt olvassuk, vegyünk három burgonyát, hagymát, almát. Kicsit? Közepeset? Nagyot? Ami az Alföldön nagynak számít, az esetleg a Dunántúlon csak közepes, vagy fordítva. Nem beszélve a tojásokról, amelyek őseink receptjeiben szerepeltek, azokhoz képest a mai átlag csak galambtojás méretű.
Pontosan akkor tudunk mérni, ha tudjuk a mennyiséget...
Tudom, a legtöbb szakácskönyvben leírják, hogyan mérjünk mérleg nélkül. Táblázatokból megtudhatjuk, mennyit nyom egy pohár vagy egy csapott evőkanál liszt vagy kristálycukor.
És aztán mit kezdjen a tudatlan olvasó az olyan meghatározásokkal, mint: ne legyen túl folyós, diónyi vaj, arasznyi kolbász, ne süssük nagyon sötétre, keményre - és hasonlók?
Az érem másik oldala: a főzés nem gyógyszerkészítés, nem kell mindent patikamérlegen mérni. Egy kis gyakorlattal már tudjuk, hogy a tésztába még egy kis liszt kell, vagy még egy kicsit kell sütni, ha elfőtte a levét, akkor adunk hozzá még egy kis vizet, és főleg, ha megkóstoljuk, akkor meg tudjuk ítélni, hogy kell még bele pici só vagy cukor. Fontos a mérés, de még fontosabb a háziasszony / háziember érzéke, tapasztalata, ízlése. Galuskát lehet méricskélés nélkül is készíteni. Nem kell minden háztartásba húshőmérő sem, mégis kitűnő sült kerül az asztalra.
Milyen legyen az a kanál?
Tanulság mindebből: semmi. Amit kell, azt mérjük pontosan, de bízunk a szemünkben, tapasztalatunkban, lehet anélkül is kitűnően sütni-főzni.
Hozzászólás a cikkhez
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni!
BelépésHozzászólások
Összes hozzászólás: 2 db-
2. viccuska2010. május 31. 15:53Amikor kezdő voltam a konyhában, bizony én is sokszor hiányoltam a pontos adagokat. Hisz meg kellett küzdeni a gyakorlatlanságommal, és azzal is, hogy nincs pontos mennyiség, a semmiből nem tudom megmondani, hogy mikor jó az a tészta. Most már igazi konyhatündér lettem, így ez a probléma megoldódott, de átérzem azoknak a kétségbeesését, akik ragaszkodnának abszolút kezdőként egy támponthoz.
Amúgy Stahl receptjein szoktam jókat mosolyogni, inkább irodalmi művek, mintsem receptek. " Egy napsugárnyi aranyló barnacukor..."? Mi vaaaan? :D -
1. erin2010. május 23. 13:43Teljesen egyetértek. Szerintem a grammok, dekák igazán a süteményeknél számítanak, de persze rengeteg gyakorlott háziasszony ezeknél is csupán a tapasztalatára számít, nem a mérlegre. Én erre még sose vállalkoztam.:) Viszont a többi ételnél én is csak az arányokat, ízeket nézem. Sokszor itt a mindmegettén is meglepődök, mikor pl. egy leves receptnél a hozzászóló felháborodottan hiányolja a pontos dekákat a hozzávalóknál. Az ilyen recepteknél szerintem nem nyúl mellé a háziasszony, ha a megadott csipet, marék, közepes stb. "mértékegységeknél" a saját tapasztalatára, szemére, megérzésére hagyatkozik.
A táblázatot azért köszönöm, sütiknél néha én is elbizonytalanodok, hogy mennyi is az az evőkanál liszt. :)
