Keress receptre vagy hozzávalóra
Recept feltöltés

Adalékanyagok és ízfokozók - melyik terméket ne vegyük meg inkább?

Hogyan döntsük el vásárlás közben, hogy melyik élelmiszer egészségesebb? Kell-e félnünk az E-számoktól? Íme, néhány praktikus tanács!

Fél tonna. Ennyi élelmiszert fogyasztunk éves szinten, a jövedelmünk majd egyharmadát költve el rá. A széles kínálatból azonban a magyar lakosság mindössze 15-20 százaléka választ tudatosan, a nagy többségnek fogalma sincs róla, hogy a kosarában heverő termék milyen összetevőket tartalmaz, és azok hogyan hatnak a szervezetére. Hogy ez miért fontos? Azért, mert a betegségek 40-60 százaléka táplálkozásfüggő! Ami egyben azt is jelenti, hogy ha jót és jól eszünk, egészségesek maradhatunk. Ám ember legyen a talpán, aki képes megállapítani, hogy az adalékanyagok segítségével feldolgozott, tartósított és „feltuningolt” élelmiszerek közül melyik hasznos, és melyik az, ami csak annak „mutatja” magát. A következőkben a gyakran napi szinten vásárolt árucikkek közül vesszük sorra a legügyesebb „szemfényvesztőket”.

Gyümölcsjoghurt

Valójában mi adja a színét?

Az emberek általában az egészséges ételek közé sorolják, a szakemberek azonban már nem ilyen lelkesek. Tízből nyolc joghurt ugyanis nem a hozzákevert nagy mennyiségű gyümölcsnek köszönheti élénk színét. Jó esetben csak céklával csinosítják, a rosszabbik forgatókönyv szerint viszont pl. a kárminsav (E120) nevű színezőanyaggal, amit a bíbortetű testéből nyernek ki.

A termék friss, édes ízét sem a napon érlelt gyümölcs adja. A joghurt legfeljebb gyümölcskoncentrátumot tartalmaz, amit felhasználás előtt amúgy is hőkezelnek, elpusztítva ezzel minden, még benne található vitamint. A gyümölcsös ízről döntően az aromák gondoskodnak, a kellő édességről pedig a hozzáadott cukor. A diétás variációkat általában aszpartámmal (E951) édesítik, ami ugyan nem dobja meg a vércukorszintet, de neurológiai tüneteket okozhat.

Helyette: Vásárolj natúr joghurtot és friss gyümölcsöt, majd turmixgépben keverd össze!

Parizer, virsli

„Mindent bele!” elv

Otto von Bismarck német kancellár egyszer úgy fogalmazott: „ A törvények olyanok, mint a kolbász. Jobb, ha nincs ott az ember, amikor készülnek.” Nos, ugyanez igaz az itthon rendkívül népszerű virslire és parizerre is! Mivel az élelmiszeripar profitorientált ágazat, a gyártók igyekeznek mindent felhasználni. Emiatt a hús feldolgozása során keletkezett maradékot, az ún. nyesedéket (csont, inak, bőr, belsőségek stb.) sem dobják ki. Ledarálják, szójafehérjével dolgozzák össze, módosított keményítővel, zselésítővel, állományjavítókkal keverik, és már kész is a húskészítmény. Ami színhúst ugyan alig tartalmaz, és a tápértéke is alacsony, de mivel a hozzáadott aromáknak köszönhetően jó ízű, sokan kedvelik. Az ínycsiklandó rózsás színről egyébként a tartósítószerként alkalmazott, bizonyítottan egészségkárosító hatású nitritek gondoskodnak.

Helyette: Érdemes hetente egyszer natúr pulyka- vagy csirkemellet, illetve -combot lesütni, és a vékonyan felszeletelt húst fogyasztani felvágott helyett.

Kenyér

Mesterséges íz és illat...

A boltok polcain ma már jellemzően olyan kenyerek sorakoznak, amelyek tetszetős kerek formájukat, aranybarna kérgüket nem a kiváló minőségű lisztnek, hanem a térfogatnövelőknek, sikérjavítóknak, tápsóknak és keményítőknek köszönhetik. A „gyorskenyereket” teletömik aromákkal, és mesterségesen teremtik meg a kovászízt, illetve a frissen sült kenyér illatát. A helyben sütött termékek sem mindig jobbak, mert ezeket sem egy lisztes képű pék gyúrja a szupermarket hátsó helyiségében: mélyhűtve érkeznek a nagyüzemből, a boltban egyszerűen csak felmelegítik őket. A „gyorskenyerek” csirizes, ragacsos masszává alakulnak a testünkben, a bélrendszerünk pedig csak szenvedve tud megszabadulni tőlük.

Helyette: A jó kenyér általában nem tetszetős: zömök, és kevésbé légies. Fehér helyett válassz inkább a rozskenyeret, és próbálj a kisebb pékségekben minőségi terméket találni.

Zacskós ételek, szósz- és levesalapok

Porban az igazság

Tedd a szívedre a kezed: ugye, te is készítettél már porból szószt a húshoz, a tésztához, és te is tuningoltad már fel kockával a kicsit színtelen-szagtalan levest? Ha igen, érdemes tudnod, hogy az ilyen készítmények gyakori összetevője az ételek „ízorgiájáért” felelős nátrium-glutamát (E621) nevű ízfokozó. Az ízlelőbimbók nagyon hamar hozzászoknak az intenzív ízekhez, ettől a természetes ízek hamar enyhévé, nemkívánatossá válnak. A zacskós leveseken, porból mixelt fogásokon nevelkedett gyerekekkel nagyon nehéz megszerettetni a „valódi” ételeket, ezért óriási a szülő felelőssége, hogy mivel kínálja a csemetéjét. A nátrium-glutamát ráadásul egy allergén anyag, fejfájást, szapora szívverést okozhat.

Helyette: Havonta egyszer készíts alaplét, kis adagokban tedd a mélyhűtőbe, és ezzel ízesítsd ételeidet.

Ártalmasak-e az adalékanyagok?

Bár ezek a szerek szigorú toxikológiai vizsgálatokon mennek keresztül mielőtt forgalomba kerülnek, ráadásul a gyártók csak kis mennyiségben alkalmazzák őket, számos E-számról tudjuk, hogy lassú lebomlási idejük miatt felhalmozódhatnak a szervezetben, így idővel komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Képtelenség megállapítani, hogy egy-egy anyag mekkora szerepet játszik egy betegség kialakulásában, mivel napi szinten több száz „E”-vel kerülünk kapcsolatba. Az azonban egyértelműen látszik, hogy az allergiás és emésztőszervi megbetegedések száma azóta nőtt meg ugrásszerűen, amióta a gyártók tömegesen használják az adalékanyagokat. Mit tehetünk? Ha a csomagoláson három-négy E-számnál többet látunk, inkább válasszunk más terméket!

EZEKRE A VITAMINOKRA VAN A LEGNAGYOBB SZÜKSÉGÜNK A NYÁRON! >>> 
MENNYI D-VITAMINT SZEDJEN A FELNŐTT, A GYEREK ÉS A VÁRANDÓS? >>> 
LESZOKNÁL A CUKORRÓL? SEGÍTÜNK, MIT MIVEL HELYETTESÍTS! >>> 
HATÁSOS KAJATIPPEK MAGAS ÉS ALACSONY VÉRNYOMÁSRA >>> 
GYÓGYSZEREK KONTRA ÉTELEK - MIT, MIVEL TILOS FOGYASZTANI >>> 
  • Kinyomtatom
  • Elmentem
  • Elküldöm
Promóció

Hozzászólások

tropusi_foka
Sajnos az a helyzet, hogy szándékosan mérgeznek bennünket (cukorral, hússal, tejtermékekkel, mesterséges adalékanyagokkal)... "Helyette: Vásárolj natúr joghurtot és friss gyümölcsöt, majd turmixgépben keverd össze!" Helyette: Vásárolj friss gyümölcsöt, majd turmixgépben ne keverd össze, hanem edd meg nyersen! (A tejtermék gyümölccsel helytelen ételtársítás, mert más-más emésztőenzimek kellenek a megemésztésükhöz. A tehéntej amúgy sem az embernek való.) "Helyette: Érdemes hetente egyszer natúr pulyka- vagy csirkemellet, illetve -combot lesütni, és a vékonyan felszeletelt húst fogyasztani felvágott helyett." Helyette: Érdemes leszokni az állati tetemekről, és áttérni a cukormentes vegán étrendre. (Lesütni egyébként is legfeljebb a szemünket szoktuk, amikor elszégyelljük magunkat.) "Helyette: A jó kenyér általában nem tetszetős: zömök, és kevésbé légies. Fehér helyett válassz inkább a rozskenyeret, és próbálj a kisebb pékségekben minőségi terméket találni." Helyette: [...] Fehér helyett válassz inkább rozskenyeret vagy teljes kiőrlésű tönkölybúzakenyeret, és próbálj a kisebb pékségekben minőségi terméket találni. Egy jó kenyér legfeljebb 4-5 összetevőből áll. "Tedd a szívedre a kezed: ugye, te is készítettél már porból szószt a húshoz, a tésztához, és te is tuningoltad már fel kockával a kicsit színtelen-szagtalan levest?" Nem használok port (a kókusztejport kivéve), és húst sem eszem, levesekhez pedig legfeljebb bio ételízesítőt használok, ami adalékanyag-mentes. Mondjuk ki: a nátrium-glutamát idegméreg. "számos E-számról tudjuk, hogy lassú lebomlási idejük miatt felhalmozódhatnak a szervezetben," Nem az E-számok halmozódnak fel a szervezetben, hanem az (E-számmal ellátott) adalékanyagok. "Mit tehetünk? Ha a csomagoláson három-négy E-számnál többet látunk, inkább válasszunk más terméket!" A képlet nem ilyen egyszerű. Nem minden E-számmal ellátott összetevő káros. Pl. a C-vitaminnak és a sztíviának is van E-száma. Az viszont általánosságban elmondható (leírható), hogy érdemes otthon elkészíteni a mindennapi betevőnket, lehetőleg minél frissebb zöldségekből, gyümölcsökből, hüvelyesekből, mellőzve a cukrot, húst, tejtermékeket, mesterséges adalékanyagokkal felturbózott késztermékeket. Bónuszként hadd idézzek Hans-Ulrich Grimm: A leves hazudik c. könyvéből: "Az ehető és ehetetlen határa is megszűnt. A fűrészpor például az emberi táplálkozás számára mindeddig elérhetetlennek számított, alapanyagként csak pozdorjalapok készítésére volt használatos. E szemlélet szűklátókörű, korlátolt, nem kielégítő. A holzmindeni laborban a fűrészporból eperaromát állítanak elő. A pontos eljárás természetesen titkos. Mivel azonban az ízmérnökök is büszkék találmányukra, az urak egyike elárulja az eljárást. Veszünk egy kis fűrészport, pontosabban ausztrál fűrészport. Elkeverjük alkohollal, vízzel és néhány egyéb összetevővel (titkos, titkos!). „Mindezt egy kicsit főzni kell – folytatja a művész az alkotóknak abból a köréből, amelyek most a Symrise konszernhez tartoznak. – És hamarosan kellemes, természetes eperaromát kapunk.” Enyhén megváltoztatott receptúrával a mutált fűrészpor málnaaromaként is szolgálhat, képes azonban akár a kakaóra, a csokoládéra vagy a vaníliára is megtévesztően hasonlítani. Megtévesztően? Ez nem a megfelelő kifejezés, mert a fogyasztó megtévesztése Németországban az erre vonatkozó Élelmiszeripari törvény 17. paragrafusa szerint tilos. A rendelkezés megszegése egy évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Itt azonban nem csalásról van szó. Mert ilyen és hasonló szavaknak a tudatlan vevők szókincsében a diszkrét szolgálók titkos szótára szerint nincs helyük. Azt, hogy a színes csomagolásokon a jól hangzó neveknek nem kell összefüggésben lenniük a tartalommal, még az Európai Bíróság is határozottan engedélyezte." Na még egy bekezdés, mert ez is érdekes: "A penészgombák és talajbaktériumok gyakran kétségtelenül olcsóbb alapanyagok. A citromsavat például, amely a legfontosabb ízanyagok egyike – többek között a frissítő italokban, mint a cola is –, ma szinte kizárólag e legkisebb élőlények váladékából nyerik. Ki akarna a gyárakban nehéz munkával citromot facsarni, amikor egy bacilus vagy penészgomba sokkal takarékosabban kiköpi vagy kibocsátja a friss savat? Némelyiküknél azonban a mérnököknek még egyszer be kell avatkozniuk, mielőtt ezeket a kis fickókat alkalmaznák az ipari ízkészítésben. Bár gyakran önként bocsátják ki az ízeket, sajnos túlságosan lassúak. Ilyenkor az ízgént egy gyári munkához szokott, nagyobb teljesítményre hajlandó ipari mikrobába kell átültetni. A fogyasztó számára, aki a gyümölcsjoghurt után nyúl, semmi sem változik. Az ipari mikrobák, akárcsak a penészgombák és a talajbaktériumok, valamennyien természetes élőlények, így hát az aroma is, amelyet kiválasztanak – „természetes” lesz."

Magazin