Az olasz konyha sokszínűsége, szinte városonként, falvanként változó ízei kimeríthetetlen kincsesbányát jelentenek a mediterrán finomságok kedvelőinek. Különösen izgalmas, ha a cucina povera (szegények konyhája) egyszerű, de annál zamatosabb fogásait varázsoljuk a család asztalára, vagy tálaljuk fel baráti összejöveteleken.
Az alábbi két mediterrán ihletésű fogás akár előre is elkészíthető, és egy pihenéssel töltött vagy munkanapot követő estén is kínálhatja az ember egy pohár jó bor mellé. Az ízutazással biztosan sikerül remek hangulatot felidézni bármikor egy kockás abrosszal terített kerti vagy konyhai asztal mellett.
A polpette népszerű olasz húsgombóc, amit rendszerint borjúhúsból készítenek, bő olajban sütnek, paradicsommártással tálalnak. A szegények konyhájában persze nemhogy borjúhús, de bármilyen húsféle is ritkán került terítékre, zöldségféléket azonban könnyebb volt beszerezni, talán ennek köszönhetően születhetett a polpette di melanzane: a padlizsángombóc ötlete – sokféle recepttel.
A krémesen puhára sült padlizsán fűszerekkel és néhány egyéb hozzávalóval azonban fejedelmi lakoma része, vagy különleges falatka is lehet igencsak sokféle tálalásának és a hozzákapcsolódó kiegészítőknek köszönhetően. Vannak helyek, ahol az olajban sütött gombócokat paradicsomszósszal öntik le és al dentére főzött tésztával összeforgatva kerül az asztalra, de van, ahol szendvicseket készítenek belőle friss paradicsommal, sajttal, salátákkal, sőt kelet-mediterrán hatást is tükrözve bulgurt vagy kuszkuszt kínálnak mellé.
Az én padlizsános gombócaim nem sülnek bő olajban, a fűszerezésük azonban izgalmas és gazdag – friss paradicsomszószt kínálok mellé, amibe ki-ki kedve szerint mártogathatja vagy épp leöntheti vele a tányérjára kerülő falatokat. Nagyobb társaság számára sokféle salátával, friss kenyérrel is kitűnő! No és egy könnyű vörösbor, amit minden olasz étteremben vino della casaként kínálnak az étlapon, remek kísérője a hosszas beszélgetős vacsoráknak!
Fűszeres padlizsángombócok friss paradicsomszósszal
Hozzávalók kb. 20-25 dió nagyságú gombóchoz:
2 közepes méretű padlizsán (kb. 60 dkg)
10 dkg zsemlemorzsa
5 dkg frissen reszelt, aromás kemény sajt (pl. pecorino, parmezán vagy grana padano)
1 egész tojás
1 dundi gerezd fokhagyma (aki szereti, tehet bele többet is)
2 evőkanál darált dió
1 teáskanál szárított oregánó
1 teáskanál szárított kakukkfű
1/2 kávéskanál szárított menta
1 kávéskanál rozmaring (vagy egy ágacska friss, felaprítva)
1 nagy csokor petrezselyemzöld finomra aprítva
Ízlés szerint: só és frissen őrölt bors
A sütéshez:
kb. 1 evőkanálnyi olíva olaj a sütőpapír megkenéséhez
A paradicsomszószhoz:
1 nagy fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
½ l passzírozott paradicsom
2 evőkanál olívaolaj
1 teáskanálnyi méz
1 evőkanál vörösborecet
Ízlés szerint: só, bors, oregánó
Elkészítés: A padlizsánokat megszurkálom, 180 fokra előmelegített sütőben 40-45 perc alatt puhára sütöm.
A már langyos padlizsánokat meghámozom, krémes húsukat egy nagy keverőtálba kanalazom. Hozzáadom a zsemlemorzsát, darált diót, a sajtot, a kissé felvert tojást, valamint a fokhagymanyomón átpréselt fokhagymát és a fűszereket. Ha túlságosan lágy lenne a massza, a zsemlemorzsa mennyiségét lehet növelni. A fűszerezést befolyásolja a felhasznált sajt sótartalma és persze az is, ki mennyire kedveli a markáns ízeket.
A közepesen lágy masszából nedves kézzel dió nagyságú kis gombócokat formálok. Egy tepsit sütőpapírral borítok, vékonyan megkenem olívaolajjal, erre helyezem a kis gombócokat.
A sütőt ismét előmelegítem 180 fokra, és 15-20 perc alatt pirosra sütöm a tepsi tartalmát. Kb. félidőben minden gombóckán fordítok egyet, hogy mindkét oldaluk egyenletesen piruljon. Mivel a nyers tojás kivételével minden már fogyasztható állagú, gyorsan elkészülnek.
A sütőben sült gombócok nem veszik fel az olajat, épp csak azért van szükség a sütőpapír megkenésére, hogy ne ragadjanak le.
A kész gombócok hűtés után zárt dobozban másnapig hűtőszekrényben tárolhatók, sőt a mélyhűtést is remekül viselik, tálalás előtt néhány percre forró sütőbe kell küldeni őket. Langyosan, hidegen is nagyon ízletesek, de néhány perc alatt sütőben átmelegítve olyanok, mintha frissen készültek volna.
Amíg a padlizsánok sülnek, elkészítem az egyszerű paradicsomszószt. A hagymákat apróra kockázom, olívaolajon megdinsztelem, felöntöm a passzírozott paradicsommal, ízesítem, fűszerezem. Forralás után szinte azonnal besűrűsödik, nincs szükség liszt hozzáadására! A kész szószt botmixerrel selymesre keverem.
A padlizsángombócokat paradicsomszósszal tálalom. Friss kenyérrel egyszerű, de remek, könnyű vacsora!
Ha pedig falatozgatós baráti összejövetelre készülnek, többféle salátával, mártogatóval is asztalra kerülhetnek. Persze valami édes falat is jól jön az asztalon…
Bár a rétes hagyományosan rúd formájában készül, érdemes a réteslapokat néha másként is felhasználni. A ricottakrémes réteskosárkáról már szó esett, az alábbi recept személyre szabott kis rétesháromszögekből áll, amik ropogós italkorcsolyaként, de tejeskávé, capuccino mellé is kitűnőek. A ropogós kis csomagba zárt mandula, vanília, citromhéj és fűszerek kombinációja olyan gazdag és aromás, hogy egy pillanat alatt remek dél-itáliai hangulatot idéz minden falat. A finom illatok sokféleségétől valósággal átlényegülve az ember csak beleharap, és máris maga mögött hagyja a napi gondokat!
Mandulás rétesfalatok
Hozzávalók 8 darabhoz:
1 csomag (8 lapos) réteslap
Kb. 1 dl dióolaj (napraforgóolajjal is helyettesíthető)
10 dkg őrölt mandula
10 dkg barnacukor
1 nagy citrom reszelt héja
1 kávéskanál őrölt fahéj
1 kávéskanál őrölt kardamom
1 teáskanál vanília kivonat
2-3 evőkanál hideg víz
A szóráshoz:
vaníliával kevert porcukor
Elkészítés: A töltelékhez a mandulát a cukorral, citromhéjjal, fűszerekkel összekeverem, hozzáadom a vanília kivonatot, majd annyi hideg vizet keverek hozzá, hogy sűrű, krémes masszát kapjak.
A réteslapokat egy tiszta konyharuhára fektetem, majd két részre osztom. 4 réteslapot helyezek egymásra úgy, hogy mindegyiket megkenem dióolajjal. Az így előkészített, egymásra fektetett 4 lapot kb. 6 cm széles, a réteslap hosszúságával megegyező csíkokra vágom, a széleken kb. 1 cm-es keretet megkenek vékonyan olajjal, hogy a hajtogatás mentén jól összezáródjon a kis csomag. Minden vízszintesen elterülő csík bal alsó sarkába kb. 1 púpozott teáskanálnyi mandulás tölteléket teszek, majd háromszöggé hajtogatom úgy, hogy a töltelékkel borított bal sarkot egy képzeletbeli négyzet alsó felének tekintem. Ezt a háromszöget hajtom fel, mintegy lezárva a tölteléket, majd ismét lefelé, egészen addig, amíg tart a rétescsík. A félretett 4 lappal ugyanígy járok el: mindegyiket megkenem olajjal, egymásra fektetem, felcsíkozom, olajozom, töltöm, hajtogatom.
A kész réteseket sütőpapírral borított sütőlemezre helyezem, 190 fokra előmelegített sütőben 12-15 perc alatt világos pirosra sütöm. Még forrón vaníliával kevert porcukorral meghintem.
Ha nem kerül azonnal tálalásra, akkor nem cukrozom meg a tetejüket, rácson hagyom hűlni őket, majd jól záródó dobozba helyezem a már hideg duci háromszögeket. Tálalás előtt 2-3 perc alatt sütőben átforrósítom, így visszanyerik ropogós állagukat, csak ezt követően hintem meg porcukorral.
Akár előre, akár frissen készülnek – nagyon könnyű és finom fogások, melyek szinte bármely mediterrán kiegészítővel remek hangulatot varázsolnak az asztal köré!
.jpg)
.jpg)
