Bortúra
Egy évben egyszer, ha tehetem, az őszi hosszú hétvégék valamelyikén elmegyek pár napra egy magyarországi borvidékre, ahol jobban megismerhetem a helyi borokat és borászokat. Villányban már volt szerencsém 2 évvel ezelőtt eltölteni 4 napot - szintén az októberi hosszú hétvége alatt -, így nem lesz ismeretlen a vidék. Akkor a Szende Pince borai vitték a prímet, különösen a cabernet sauvignonja okozott örömet az ízlelőbimbóimnak. Élménybeszámolót mindenképp írok, így az idei kedvenc is olvasható lesz majd e blog oldalain. Annyi a különbség a 2 évvel ezelőtti túrához képest, hogy szállást ezúttal nem Villányban, hanem a néhány kilométernyire található Palkonyán foglaltunk. Idén nem csak Villányt, hanem a közeli pécsi borvidéket is feltérképezzük a barátaimmal. A sorozat következő tagja a pécsi borvidékről fog szólni, de most térjünk vissza Villányhoz.
Egy kis történelem
A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza, amit a Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata is ezt bizonyít, ami 50 hektáros szőlőtelepítést dokumentál. A tatárjárás után elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén műveltek szőlőt, ami IV. Béla király 1247-ben a szársomlyói vár alapítóleveléből tudható, amiben említi Harsány határát a szőlőkkel.
A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg: a közeli települések lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. Az elpusztult magyar falvakba a törökök szláv, rác népességet telepítettek, akik a Kadarka fajtát és a héjonerjesztéses vörösbor készítés technológiáját hozták magukkal. A XVII. század végétől főleg német nemzetiségűek letelepedésének köszönheti a vidék a "Portugieser", azaz a Kékoportó szőlőfajtát.
Természeti adottságok
Magyarország déli részén, a Mecsek hegységtől délkeleti irányban, az országhatár mentén fekszik a Villányi-hegység keleti és déli oldalán. A Kopár-düllő (sokak szerint Magyarország legjobb düllője) északfelől teljesen védett, legnyugatibb Villányi terület, ennek hatására a tavaszi rügyfakadás itt két héttel korábban kezdődik, mint hazánkban bárhol máshol.
Termőterülete csaknem 4500 ha, ebből jelenleg 1900 van szőlővel betelepítve. A mecsekaljai borvidékhez hasonlóan szubmediterrán jellegű, meleg és elég száraz időjárás, viszonylag hosszú tenyészidő jellemző. Hőösszegben és fényben a leggazdagabb borvidékünk. A több oldalról védett lejtők melegét a Földközi tenger vidékéről beáramló meleg levegő felerősíti. Talaja elsősorban lösz és vörösagyag, amelyhez egyes helyeken mészkő és dolomit is keveredik.
Telepített szőlőfajták
Érdekes, hogy Magyarország legjobb minőségű és változatokban leggazdagabb vörösborait adja ez a terület, mégis a legnagyobb területen telepített szőlőfajta az olaszrizling. Ezen túl megtalálható Kékoportó, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot, Zweigelt, Pinot noir, Kadarka, Olaszrizling, Chardonnay, Hárslevelű és Tramini is. A borvidék fehér borai valamiért nem azt a zamatot, íz- és illathatást adják, amit elvárna az ember, így ezekkel nem is nagyon érdemes próbálkozni.
Termelők és pincészetek
A villányi borokban eddig nem csalódtam és remélem, nem is fogok. A most megbukott egri Vincze Borászat eszköztárával vélhetően nem él egyik itteni borász sem. A lista tekintélyes,felsorolni is nehéz, hány neves és díjnyertes borásznak ad otthont ez a vidék. Lássuk, kik is ők: Bajor Pincészet, Bock Pinészet (Bock József, 1997-ben az év borásza), Csányi Pincészet, Ebner Borház, Gere Attila (1994-ben az év borásza), Weninger-Gere Kft., Gere Tamás Pincéje, Günzer Tamás, Günzer Zoltán, Hungarovin Rt., Jackfall Bormanufaktúra, Jekl Pincészet, Kecskés Pince, Kürti István Pincéje, Malatinszky Kúria Szőlőbirtok, Mayer Márton Pincéje, Neuperger, Polgár Pincészet (Polgár Zoltán, 1996-ban az év borásza), Szende Pince, Tiffán Ede és Zsolt Pincészete (Tiffán Ede, 1991-ben az év borásza), Mondivin Kft., Tiffán Imre, Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet Rt., Wunderlich Alajos Pincéje.
Wunderlich vendéglátásáról rossz emlékeket őrzök. A Villány szélén megtalálható komplexumukban van egy modern étteremféle, ahova beültünk kóstolni. Lelkes borfogyasztóként azonban nem csak kóstolásra szokott ilyen kor sor kerülni, hanem tekintélyes mennyiségeket is szoktam hazavinni a nekem tetsző borokból. Persze ezt nem tudhatta a személyzet, mert akkor valószínűleg kaptunk volna figyelmet, étlapot, kiszolgálást kérés nélkül...
A vörösbor és fogaink
Egy fontos dologra szeretném felhívni a vörösbor kedvelők figyelmét. Javaslom a gyakori kósolásokkor olyan fogkrém használtatát, ami a saverózióval szemben megvédi fogainkat. Azt is fontos tudni, hogy borivás közben, után érdemes sajtokat rágcsálni, ami nem csak a borfogyasztást teszi élvezetesebbé, hanem segíti semlegesíteni a savas bor fogainkra gyakorolt káros hatásait. De a legfontosabb tipp, sose mossunk fogat közvetlenül borozás után. Hagyjunk legalább egy jó 10 percet, addig is még szánkban érezhetjük Villány dűlőinek nedűjét.
-(1).jpg)