Keress receptre vagy hozzávalóra
Recept feltöltés

Lélekmelengetés rummal

Késő ősszel és télen az ember szívesen iszik este egy jó pohár forralt bort, a vendégeit szereti egy kis punccsal kényeztetni, vagy csak egy jó piskótát kínálni a családjának. Bármelyikbe is legyen, nem baj, ha egy üveg rum is kéznél van.

Honnan származik a rum?

Rumhoz hasonló italokkal már az ókorban is kísérleteztek. Főleg Indiában és Kínában, de Marco Polo is beszámol a feljegyzéseiben, hogy remek cukorból készített bort kóstolt a Közel-Keleten.

A korai kísérletek ellenére az első, valóban rumnak nevezhető cukornád-párlat nagyjából a 17. századra tehető. A Karib-térségben, Barbadoson a rabszolgák kezdtek el a - Kolumbusz Kristóf által meghonosított cukornádból gyártott - cukor melléktermékéből erjesztett alkoholos italokat készíteni, saját boldogságukra. Így jött létre az erjesztett melaszból a ma már világszerte kedvelt ital, a rum.

Hamar népszerűvé is vált, így a szigetek után Észak-Amerikát hamar meghódította, olyannyira, hogy 1664-ben a britek már beindították az első lepárlót a mai Staten Islanden. Ebből az évből származik a Bumboo, az első írásos rum alapú koktélrecept is.

A lepárlás kifejezett húzóágazat lett New Englandben. Olyan sikeres volt a dolog, hogy a Rhode Island-i rumot egy darabig fizetőeszközként is alkalmazták. Mai szemmel döbbenetes, de akkortájt a polgárok (férfiak, nők és gyerekek) átlagos rumfogyasztása nagyjából évi 13 literre volt tehető. A rum az amerikai választásokban is fontos szerepet kapott, mivel a jelöltek ezzel a folyékony arannyal próbálták meg megvásárolni a szavazatokat.

A 19. századig a rum masszív barna színű ital volt. A spanyol királyi fejlesztési tanács szerette volna, ha a nagyközönség számára is hívogatóvá válna ez az ital, így 1843-ban megbízták Don Facundo Bacardi y Massót, hogy próbáljon meg egy simulékonyabb, szebb italt előállítani. A Don elutazott Kubába, s nekiállt kísérletezni az alapanyagokkal, az erjesztéssel és a lepárlással. A több éves munka eredménye egy letisztult, finom párlat lett. A gyártást Masso 1862-ben kezdte meg, s ezzel útjára indította a világ egyik leghíresebb italát.

Matrózok és a rum

A hajókra a rum kényszerűségből került. A hosszú hajóútra való felkészülésnél az élelmiszer mellett az italkészlet is mindig fejtörést okozott a kapitányoknak, így aztán boldogan vettek fel utánpótlást az út során, ha erre lehetőségük nyílt. Így került a 17. századi hajók fedélzetére a Karib-térségben frissiben megalkotott rum.

1655 után már nem a korábban kedvelt sört vitték az utakra, inkább a rumot részesítették előnyben a hajósok. Ám a rumnak a tartósságával szemben voltak hátulütői is, például a legényég meglehetősen delíriumos állapotba került tőle viszonylag gyorsan, s nehezen vagy egyáltalán nem volt képes ellátni a feladatait. Épp ezért, valamint a hajókon rendszeresen megjelenő betegség, a skorbut megelőzése végett a rumot vízzel hígítva, kicsit cukrozva és zöld citrom levével gazdagítva kezdték a legénységnek adni. Ekkor született meg a grog.

Manapság már nincs akkora piaca a rumnak, mint a 18-19. században, de továbbra is az egyik legnépszerűbb párlat, és az utóbbi években újra divatba is jött, mint aperitif és koktélalapanyag. A legnagyobb desztilláló üzemek manapság Kubában, Mexikóban, Spanyolországban, Brazíliában, Venezuelában, valamint Martinique-en és a Bermudákon találhatóak.

Rumok és fajtáik

A rumot rengeteg módon lehet kategorizálni. Az erjesztés módja, az alapanyagok mibenléte, az íze vagy az előállításával büszkélkedő ország, esetleg alkoholtartalom szerint, mégis leggyakrabban a színe alapján szoktuk ezeket az italokat megkülönböztetni.

•  Fehér rum
A könnyű, világos és nem túl aromás rumokat rövid ideig érlelik (nagyjából 6 hónapig), és leggyakrabban koktélokhoz használják. Létezik olyan fehér rum, amit akár 4 évig is érlelnek tölgyfahordóban, de ez igen ritka. Hűtve ajánlatos fogyasztani. Mojitóba, Daiquiribe és Pina Coladába tökéletes.

•  Arany rum (gold, oro)
Ehhez a fajtához tartozik például a Puerto Rico-i rum, amit minimum 3 évig érlelnek, de az arany rumok jellemzően 5-8 évet töltenek hordóban. A többi színes rummal együtt szobahőmérsékleten ajánlott fogyasztani. Rumpuncshoz tökéletes.

•  Sötét rum (dark, anejo)
A sötét rumot 3 és 12 év közötti ideig érlelik, tölgyfa hordókban. Bizonyos fajtákhoz plusz karamellt is adnak. Ettől - és a hosszas érleléstől – mély, karakteres ízzel és illattal rendelkeznek a sötét rumok. Jamaicában, Hawaiin, Martinique-on és Haitin készítenek ilyen fajtájú rumokat.

•  Prémium rum
Ezeket a rumokat önmagukban fogyasztják, mint a konyakot vagy a whiskyt.

•  40%-nál nagyobb alkoholtartalmú rumok
Ezek a rumok általában 60-80% közötti alkoholtartalommal bírnak. Legismertebb fajtája a Demerara rum, ami Guyanáról származik. Nagyon magas alkoholtartalmú rum, a sokatmondó Zombie nevű koktél egyik elengedhetetlen hozzávalója.

Mihez is használhatjuk a rumot?

Természetesen koktélokba, vagy hideg téli estéken étvágygerjesztő italként, köszöntőként. Forralt borba, puncsba, tojáslikőrbe is nagyszerű, de akár egy jó teát is felturbózhatunk egy kevés rummal.

Az italok mellett a konyhában további szerephez is juthat a rum. A klasszikus kókuszgolyóban, puncstortában és gesztenyepürében elfoglalt szerepe mellett krémeket ízesíthetünk, illetve süteményeket is lazíthatunk vele. A legtöbb háztartásban a desszertekbe való mazsolát vagy más aszalt, szárított gyümölcsöt is gyakorta áztatjuk néhány órát rumban.

A piskóták tésztájába is érdemes tenni. A receptben megadott folyadékmennyiség maximum egynegyedét lecserélhetjük rumra, aminek alkoholtartalma a sütés közben elpárolog, viszont gyönyörű, könnyű szerkezetű tésztát kapunk eredményül. Épp ezért nem szabad a sütemények tésztájában feltüntetett rumot aromával helyettesíteni, mert így pont az a hatás marad el, amiért az egészre szükség van.

Az olajban sütött tésztákból is elpárolog a receptben megadott mennyiségű alkohol, cserében megvédi a tésztát a túl sok olaj felvételétől, és segít megőrizni levegős állagát.

A már említett rumos édességek mellett itt az Európában több országban is igen népszerű rum baba, ami egy rumos szirupba áztatott kelt tészta. Ez az édesség megtalálható a lengyeleknél, az olaszoknál, de Franciaországban is nagy hagyományai vannak. A tradicionális angol karácsonyi puding is elképzelhetetlen rum nélkül. De mi is variálhatunk a már meglévő receptjeinken, például a tiramisu készítésekor amaretto helyett rummal is ízesíthetjük a kávét, amibe a babapiskótáinkat mártjuk.

Ha tehetjük akkor az ételeinkhez aroma helyett inkább úgynevezett illatos sütőrumot vagy fehér rumot használjunk.

A tésztákon kívül a gyümölcsös ételeket is ízesíthetjük rummal. A gyümölcslevesek mellett a felnőtteknek szánt gyümölcssalátába, bóléba is nagyon jó a rum. A friss sárgadinnyéből metszett golyóbisokat is érdemes ezzel az alkohollal felöntve hűteni jó néhány órát, hogy tökéletes zárása legyen egy vacsorának.

A whisky, a konyak és a vodka mellett a rum is alkalmas az ételek flambírozására.

Rumos golyó

Hozzávalók:
15 dkg darált mogyoró
10 dkg darált keksz
5 dkg porcukor
1,5 dkg holland kakaópor
2 evőkanál méz
0,6 dl rum

Elkészítés: A száraz alapanyagokat egy tálba kimérem, majd alaposan összekeverem, végezetül hozzáadom a mézet és a rumot. Masszává gyúrom, majd enyhén vizes kézzel golyókat formálok belőle. Durvára darált mogyoróba forgatom, és egy éjszakára a hűtőbe teszem.

Diós kuglóf

Hozzávalók:
11 dkg vaj
2 evőkanál rum
22 dkg porcukor
6 tojásfehérje
11 dkg darált dió
11 dkg grízes liszt
1 csomag sütőpor
1 marék mazsola

Elkészítés: A lisztet összekeverem a sütőporral, a dióval és a cukorral, elkeverem a megolvasztott vajjal, a rummal és a tojásfehérjék kemény habjával. Szilikonos kuglófformában 185 fokra előmelegített sütőben sütöm tűpróbáig.

  • Kinyomtatom
  • Elmentem
  • Elküldöm
Promóció

Magazin