Ez persze nem azt jelenti, hogy csak ezerféle zsiradékkal lehet jó háztartást vezetni, de minden zsiradéknak megvan a maga szakterülete, ahol a lehető legtöbbet hozhatjuk ki belőle.
Növényi olajak
A növényi olajok mára már teljes mértékben átvették az uralmat a konyhák jelentős részében. A sertészsír helyettesítése mellett számtalan módon érvényesülnek a mindennapjainkban, a különféle szendvicskrémek, margarinok mind-mind ezekből az olajokból készülnek. Legkedveltebb és legelterjedtebb a napraforgóolaj, de érdemes kipróbálni a repceolajat vagy épp a kukoricából sajtolt olajat is.
Hidegen sajtolt olajok, magolajak
Míg a bő zsírban sütésnél, a rántás készítésénél, pácolásnál vagy épp a reggeli tükörtojás elkészítésénél tökéletesen megfelel a sima étolaj, addig a saláták, különféle krémek, mártások esetében érdemes hidegen sajtot olajat használni.
Leggyakrabban valamilyen olíva olajjal dolgoznak a háziasszonyok (célszerű átböngészni a címke apró betűs részét, hogy valóban sajtolt olajat vegyünk, s ne a magról kémiai úton lemaratott maradékot), de rengeteg más olaj közül is választhatunk. A markánsabb, aromásabb olajok a kíméletes kinyerési eljárásnak köszönhetően fontos nyomelemekkel vannak tele, s ízük is sokkal karakteresebb, mint a mindennapok főzésre, sütésre használt olajainak.
Érdemes kipróbálni a tökmagolajat, a szőlőmag-olajat, fűszer helyett használni a szezámolajat vagy süteményekhez is adhatunk egy kevés mogyoró-vagy dióolajat, ami nem csak a sütemény zsiradékmennyiségét fedezi, hanem extra aromákkal is gazdagítja.
Pálmaolaj, kókuszzsír
A növényi olajak egy speciális szegmense a pálmaolaj és a kókuszzsír, hiszen ezek könnyen tárolhatóak, nem igénylenek hűtést, nagyon magas hőfokra is hevíthetőek (nem károsodik a szerkezetük, így nem rákkeltőek), többször felhasználhatóak és nehezen avasodnak. A kókuszzsír ugyan javarészt telített zsírsavakat tartalmaz, mégis könnyen emészthető és a szervezetet kevésbé terheli meg mint a legtöbb zsiradék.
Liba- vagy kacsazsír
A liba- és kacsazsír már csak kevés háztartásban lelhető fel, mint első számú zsiradékforrás, mostanság inkább élvezeti cikként tartjuk számon. A könnyen olvadó, kicsit grízes zsiradékkal nagyon jó pástétomok készíthetők, érdemes sós omlós tésztákhoz használni, esetleg egy gazdagabb reggeli, pörkölthöz dinsztelődő hagyma alá tenni egy-két evőkanállal. A zsíros kenyér is akkor a legfinomabb, ha jóféle liba- vagy kacsazsír pihen rajta.
Szalonna
Míg néhány évtizede még az étkezések szerves része volt a szalonna, a koleszterin- és kalória hajtóvadászat őt is kiűzte a konyhákból. Ennek ellenére érdemes néha szalonnát használni zsiradékként, pörköltek alá, húsok szaftosabbá tételéhez nincs ennél jobb, s néha még egy szalonnás tojásrántottának is van létjogosultsága.
Vaj
A koleszterinháború másik nagy vesztese, szerencsére már rehabilitálják. Persze vaj és vaj között is hatalmas különbség van, de jó vaj esetében feleslegessé válik bármilyen szendvicskrém vagy felvágott, a vaj ugyanis tökéletes harmóniát alkot bármilyen friss kelt tésztával. A vaj jó az olaszos tésztaételekhez, lágyítja a szószokat, tartalmat ad a különféle mártásoknak, de könnyen le is ég, így vajban inkább csak párolni lehet, sütni nem. A süteményekhez elengedhetetlen, s a vajban sütött palacsinta után nem marad olajszag.