Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Kókuszzsírtól a zsírszalonnáig: melyik zsiradékot hogyan használjuk?

Meglepő módon egy háztartásban számtalan zsiradék fellelhető. Az otthonról hozott példa alapján beszerzett alapanyagok mellett a háztartásunkban hamar megjelennek a barátnők/kollégák által javasolt termékek és a különféle gasztronómiai kísérleteinkhez vett, elsőnek talán kissé egzotikusnak tűnő zsiradékok is. Aztán szépen minden a helyére kerül, s betölti a neki szánt szerepet.

Ez persze nem azt jelenti, hogy csak ezerféle zsiradékkal lehet jó háztartást vezetni, de minden zsiradéknak megvan a maga szakterülete, ahol a lehető legtöbbet hozhatjuk ki belőle.

Növényi olajak

A növényi olajok mára már teljes mértékben átvették az uralmat a konyhák jelentős részében. A sertészsír helyettesítése mellett számtalan módon érvényesülnek a mindennapjainkban, a különféle szendvicskrémek, margarinok mind-mind ezekből az olajokból készülnek. Legkedveltebb és legelterjedtebb a napraforgóolaj, de érdemes kipróbálni a repceolajat vagy épp a kukoricából sajtolt olajat is.

Hidegen sajtolt olajok, magolajak

Míg a bő zsírban sütésnél, a rántás készítésénél, pácolásnál vagy épp a reggeli tükörtojás elkészítésénél tökéletesen megfelel a sima étolaj, addig a saláták, különféle krémek, mártások esetében érdemes hidegen sajtot olajat használni.

Leggyakrabban valamilyen olíva olajjal dolgoznak a háziasszonyok (célszerű átböngészni a címke apró betűs részét, hogy valóban sajtolt olajat vegyünk, s ne a magról kémiai úton lemaratott maradékot), de rengeteg más olaj közül is választhatunk. A markánsabb, aromásabb olajok a kíméletes kinyerési eljárásnak köszönhetően fontos nyomelemekkel vannak tele, s ízük is sokkal karakteresebb, mint a mindennapok főzésre, sütésre használt olajainak.

Érdemes kipróbálni a tökmagolajat, a szőlőmag-olajat, fűszer helyett használni a szezámolajat vagy süteményekhez is adhatunk egy kevés  mogyoró-vagy dióolajat, ami nem csak a sütemény zsiradékmennyiségét fedezi, hanem extra aromákkal is gazdagítja.

Pálmaolaj, kókuszzsír

A növényi olajak egy speciális szegmense a pálmaolaj és a kókuszzsír, hiszen ezek könnyen tárolhatóak, nem igénylenek hűtést, nagyon magas hőfokra is hevíthetőek (nem károsodik a szerkezetük, így nem rákkeltőek), többször felhasználhatóak és nehezen avasodnak. A kókuszzsír ugyan javarészt telített zsírsavakat tartalmaz, mégis könnyen emészthető és a szervezetet kevésbé terheli meg mint a legtöbb zsiradék.

Liba- vagy kacsazsír

A liba- és kacsazsír már csak kevés háztartásban lelhető fel, mint első számú zsiradékforrás, mostanság inkább élvezeti cikként tartjuk számon. A könnyen olvadó, kicsit grízes zsiradékkal nagyon jó pástétomok készíthetők, érdemes sós omlós tésztákhoz használni, esetleg egy gazdagabb reggeli, pörkölthöz dinsztelődő hagyma alá tenni egy-két evőkanállal. A zsíros kenyér is akkor a legfinomabb, ha jóféle liba- vagy kacsazsír pihen rajta.

Szalonna

Míg néhány évtizede még az étkezések szerves része volt a szalonna, a koleszterin- és kalória hajtóvadászat őt is kiűzte a konyhákból. Ennek ellenére érdemes néha szalonnát használni zsiradékként, pörköltek alá, húsok szaftosabbá tételéhez nincs ennél jobb, s néha még egy szalonnás tojásrántottának is van létjogosultsága.

Vaj

A koleszterinháború másik nagy vesztese, szerencsére már rehabilitálják. Persze vaj és vaj között is hatalmas különbség van, de jó vaj esetében feleslegessé válik bármilyen szendvicskrém vagy felvágott, a vaj ugyanis tökéletes harmóniát alkot bármilyen friss kelt tésztával. A vaj jó az olaszos tésztaételekhez, lágyítja a szószokat, tartalmat ad a különféle mártásoknak, de könnyen le is ég, így vajban inkább csak párolni lehet, sütni nem. A süteményekhez elengedhetetlen, s a vajban sütött palacsinta után nem marad olajszag.

4 olaj és 3 ecet, amiveltökéletes lesz a salátád >>>
Oliva, repce, tökmag és egyéb olajfajták >>>
Zsíros a deszka - okosságok mindenféle zsírokról >>>
 

Ezek is érdekelhetnek

Friss

Friss