Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Kenyérválasztás: attól, hogy barna, még nem biztos, hogy egészséges

A kenyér sokunk táplálkozásának egyik alappillérét képzi, melyet nap mint nap fogyasztunk, mégis olyan keveset tudunk készítési folyamatáról, összetevőiről, fajtáiról.

A különféle tévhitek eloszlatásában, a félreértések tisztázásában és nem utolsó sorban az egészséges termékek kiválasztásában most Ludwig Klára, a Jókenyér alapítója nyújt segítséget.

Vigyázz, lehet, hogy színezik

Az egyik leggyakoribb tévhit a kenyerekkel kapcsolatban, hogy a barna kenyér mindig teljes kiőrlésű és magas rosttartalmú. Sajnos nemcsak a teljes kiőrlésű és a rozsliszt adhat a pékáruknak barna színt, előfordul, hogy maláta, kakaópor vagy egyéb színezőanyagok segítségével érik el a kívánt színhatást. (A maláta ugyanakkor nem egészségtelen, hiszen az is természetes alapanyag, de mégsem azt a rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag kenyeret kapjuk, amit elvárnánk.)

Teljes kiőrlésű kenyér

Az egyik legegészségesebb barnakenyér-fajta a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér. A teljes kiőrlésű liszt őrlésekor a búzaszem 100%-a feldolgozásra kerül, így megtartja tápanyagait, ráadásul rost, vas és B-vitamin tartalma is igen magas, komplex szénhidrátjai pedig kiváló energiaforrást képezhetnek napi étrendünkben.

Rozskenyér

A rozskenyerek szintén a legegészségesebb kenyerek táborát gazdagítják. Kétféle lisztből, búza – és rozslisztből készülnek, melyeket eltérő arányban kevernek a tésztába – a rozsliszt aránya azonban mindig 40% feletti. Az aránytól függően a rozskenyerek színe a világostól egészen a sötét árnyalatig mozog – minél több rozslisztet tartalmaznak, annál sötétebb szürkésbarna színt öltenek. A rozskenyereknek számos előnyös hatásuk van egészségünkre; vitalizáló, immunerősítő, nem utolsó sorban pedig növeli a fizikai erőnlétet. Gazdag B-vitaminokban, kalciumban, magnéziumban, nitrogénben és foszforban is.

Válogass legjobb kenyeres receptjeink között!

A rozsos kenyér a rozskenyérnél kevesebb rozslisztet (15-40%) és több búzalisztet tartalmaz, így az egészségre gyakorolt hatása is ennek mértékében csökken, ugyanakkor vitamin és ásványi anyag tartalma így sem elhanyagolható.

A helyes tárolás

Folyamatosan visszatérő téma a penészes kenyér. Ésszerűnek tűnhet, hogy a kenyér penészesedésekor elég a kékes-zöldes színekben pompázó penészfoltokat eltávolítani, ám nem árt, ha tudjuk, hogy a penészgomba ekkorra már kenyerünk belsejében, számunkra láthatatlan módon is felütötte fejét. Maga a penészedés egy természetes folyamat, melyet a 100%-ban természetes alapanyagokból készült, adalékanyagoktól mentes kenyerek esetén megakadályozni nem lehet. Megfelelő tárolással azonban lassíthatjuk a folyamatot. A pékárut száraz, hűvös helyen, oxigéntől elzárva ajánlott tartani, ahol a konyhában főzés közben keletkező pára elkerüli.

Mitől marad friss?

A pékáruba a magyar szabályozás szerint nem kerülhet tartósítószer, de egyes természetes alkotóelemek – mint a kovász – meghosszabbíthatják kenyerünk frissességét. Hogy mi is az a kovász? A kovász egy úgynevezett előtészta, mely liszt és víz felhasználásával készül, és amelyben hosszú erjesztési folyamat során természetes élesztőgombák, tejsav – és ecetsavbaktériumok fejlődnek ki. A kovász a kenyértészta számára ruganyosságot és a hosszan tartó frissességet biztosít, mely mellé gyakran egy jellegzetes, kesernyés íz társul.

Milyen kenyeret válasszunk?

Egészségünk érdekében érdemes tehát érdemes mindig magas rosttartalmú, a lehető legnagyobb arányban természetes alapanyagokból készült, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag kenyeret választani, hiszen ahhoz, hogy valaki testileg és lelkileg is boldog lehessen, elengedhetetlen a megfelelő táplálkozás.

Ezek is érdekelhetnek

Friss