Keress receptre vagy hozzávalóra
Recept feltöltés

Kánikulai eszemiszom

11
Dúl a kánikula, az ilyenkor létfontosságú folyadékpótlás jegyében ezért most egy finom levest, valamint egy finom turmixot készítettem a mindmegette olvasóinak. Úgy is mondhatnám: kapnak tőlem hideget-meleget. :)

A forróságra tekintettel a turmixszal kezdem, melyet egyik kedvenc gyümölcsünkből, ribizliből készítek. A nemrég vásárolt, nagy tartályos készülék működésekor egy ipari centrifuga zajszintjével vetekszik, ellenben seperc alatt finom italt kever (és mi mindent fog még! – levest, krémeket stb.).

Ő most tehát az aktuális konyhai kedvenc, örömmel kísérletezem a mindenféle tejes-habos nedűkkel – de hogy miért nem jár hozzá füldugó...?

Ribizliturmix: eszem és iszom

Hozzávalók:
- 20 dkg érett, leszemezett piros vagy fehér ribizli
- 1 liter jó hideg tej (legjobb a zsírszegény, 1,5%-os)
- 5-7 dkg cukor (az egészség jegyében lehetőleg szőlőcukor vagy barna cukor – mézzel még nem próbáltam, na ennyi eszem van!)
- 2 teáskanál reszelt citromhéj

Elkészítés: A leszemezett, megmosott ribizlit, cukrot és citromhéjat tegyük a tartályba, öntsünk rá 3 dl tejet, majd lassú fokozaton 15-20 másodpercig mixeljük. Ezután öntsük hozzá a maradék 7 dl tejet, majd eggyel magasabb fokozatra állítva további mintegy fél percig járassuk a gépet. Sokáig ne keverjük, mert besűrűsödik, s elveszti folyadék jellegét. Kár lenne érte, mivel nagyon finom hűsítő ital! A ribizli magjai sem zavaróak – akinek ez gondot okoz, szűrje át a kész turmixot. Jómagam a kortyok között előszeretettel rágcsálom a kis magokat – na persze ezt csak a négy fal között, illem- és tánctanároktól kellő távolságban teszem. :)

Mindehhez már csak annyit tennék hozzá, hogy én ugyan kimondottan édesszájú vagyok, a turmix mégis akkor ízlik a legjobban, ha éppen csak édes, ezért oly csekély a fenti cukoradag. Nos, remélem, sikerült kedvet csinálnom egy hűsítő koktélhoz!

Bimbó? Kell!

Először diákmunkásként, a káposztaföldön találkoztam a kelbimbóval, a ...években (szóval régen) :). Akkor még nem számított hétköznapi csemegének, ám azóta a kis golyóbisok itthon is begurultak a konyhába, diadalútjuk töretlen.

Legutóbb levest készítettem belőle, mégpedig egy mindmegettés recept átdolgozásával. Könnyű, gyors és mutatós – elő a fakanállal!

Hozzávalók:
- 40 dkg mélyhűtött kelbimbó
- 0,5 dl étolaj
- 1 közepes vöröshagyma
- 3 gerezd fokhagyma
- 2 középnagy vagy 3 kisebb sárgarépa
- 1 középnagy fehérrépa
- 3 evőkanál liszt
- 1 evőkanál pirospaprika
- 1,5 liter víz
- 2 húsleveskocka
- 2 teáskanál sűrített paradicsom
- 1 kisebb zöldpaprika
- egy kis csokor aprított petrezselyem
- 2x1 teáskanál kakukkfű
- pici cukor
- pici só
- 2 dl főzőtejszín

Elkészítés: Az apróra vágott vöröshagymát fél deci olajon megfonnyasztjuk. Hozzáadjuk a felaprított fokhagymagerezdeket, a karikára vágott répákat, mindezt 2-3 percig együtt pirítjuk. Hozzáöntünk fél deci (jut eszembe: jólesne egy féldeci):) vizet, majd a lisztet rászórva folyamatos keverés mellett fél percig tovább pirítjuk – vigyázzunk, le ne égjen.

A tűzről lehúzva megszórjuk pirospaprikával, átforgatjuk, majd felöntjük 1,5 liter vízzel. Beledobjuk a két leveskockát, aztán jöhet a paradicsompüré, a karikára vágott, magjaitól megfosztott zöldpaprika, a petruska, 1 teáskanál morzsolt kakukkfű, pici cukor, pici só (a leveskocka is sós!). Egy alapos keverést követően, fedő alatt, takaréklángon főzni kezdjük.

Ha a répafélék félpuhára főttek, a fazékba gurítjuk a kelbimbót, beleszórjuk a kakukkfűadag másik felét, és a fedőt visszatéve készre főzzük a levest. Ám még mielőtt kényelmesen hátradőlnénk a hokedlin (ne tegyük, mert nincs támlája):), keverjünk a sorára váró tejszínhez néhány kanálnyi fövő levest (hőkiegyenlítés), majd folyamatos kavarás mellett öntsük ezt a kutyulékot a fazékba. Rottyantsunk rajta egyet-kettőt, aztán oltsuk el a tüzet alatta – ugyanis elkészült.

Könnyű, mégis tartalmas levest főztünk ma, kedves Olvasóim. A színe gyönyörű, az íze gömbölyű. Akinek ez sem elég, tálaláskor szórjon a levesbe füstöltsajt-forgácsot és pirított zsemlekockát – ezt üzeni Pistuc.

Jó étvágyat!

  • Kinyomtatom
  • Elmentem
  • Elküldöm
Promóció

Hozzászólások

pistuc
Szép emlékek, Elisa! Köszönjük, hogy megosztottad velünk. Üdv. P.
Elisa001
a 70-es évek derekán jó Fejér megyében, lányságom idején Anyu mindig hagyott bimbókat a növénykén. ezek még kicsik voltak. karácsonyi főzés előtt kimentünk jól felöltözve a kertbe, lesöpörtük a havat, és leszedtük a szép nagyra nőtt, és természetes körülmények között tárolt gömböket. ezek nem a fenyőfára, hanem a húslevesbe kerültek. sőt, annyi volt, hogy még párolt formában a hús mellé is jutott. hol van az a tél...
pistuc
Szia Márti! Kezdek elveszni a robotgépek, mixerek birodalmában... Egyelőre meg vagyok elégedve a tartályosommal, bár levest még nem pürésítettem vele - ahogy látom, jó lesz arra is. Nos a mi a túróst illeti: finom lett, de nem olyan szép magas, mint Habliliomé - egy kicsit túldicsérte a művemet :) -, de elküldöm neked is villanypostán, nézd meg. Sziaság, P.
lovika
Szia, Pistuc! Én is beleolvastam a \"fiúk\" (Naniék) blogjába. Még mindig le vagyok nyűgözve attól, hogy ilyen ambiciójú \"civil\" férfiak vannak, persze Veled az élen. A múltkor még a botmixerrel kapcsolatban is akartam írni, csak elfelejtettem. Szóval, nekem van egy ősrégi NDK-s (nem a levehető ajtós) robotgépem - még soha nem romlott el - ahhoz van a habverő villákon kívül egy botmixer is. A gép elejéhez csatlakoztatható menettel. Nagyon praktikus, a krémleveseket ezzel mixelem, a paradicsomot is befőzéskor. Manapság is ki lehet fogni ilyen készüléket, nekem is van tartalékban, ha az öreg elromlana. Az előbb láttam Habliliomnál, hogy lepipáltál. Megöl a sárga irigység:(( (Ez persze nem komoly!) Üdv. Márti
pistuc
Az idézőjelet nem csípi a rendszer, no újra: Sziaság, Nani! No hát az a tökéletesség azért még odébb van, de dolgozom rajta - már több mint egy éve főzőcskézek :))) Ami a turmixgépet illeti: mint azt kedves hozzászólóim elárulták, alapvetően kétfajta gép van: tartályos és kézi (utóbbi a botmixer). Az italokhoz, úgy gondolom, előnyösebb a tartályos - az enyém űrtartalma 1,5 liter -, egyrészt mert nem fröcsög ki, másrészt meg kényelmesen lehet öntögetni belőle a poharakba. Elmosni is egyszerű. A botmixer előnye abban van, hogy az éppen használt bármilyen edénybe beállítható, aztán kedvünkre kavarhatunk vele. A botosokhoz gyakran adnak különböző feltéteket is (habverő stb.). Az én tartályos gépemet - ezek, a konstrukcióból fakadóan, levehető ajtósak (hogy el lehessen mosni a tartályt) - a jellemzően 0-24 óráig nyitva tartó brit hipermarketlánc egyik pesti áruházában vettem, 4250 forintért. Márkája: annak az űrhajónak a neve, melynek McLaine volt a kapitánya. :) Remélem, tudtam segíteni! Legyen tele a bendőtök! Üdvözlet a mákosbödön mellől, P.
pistuc
Sziaság, Nani! No hát az a tökéletesség azért még odébb van, de dolgozom rajta - már több mint egy éve főzőcskézek :))) Ami a turmixgépet illeti: mint azt kedves hozzászólóim elárulták, alapvetően kétfajta gép van: tartályos és kézi (utóbbi a botmixer). Az italokhoz, úgy gondolom, előnyösebb a tartályos - az enyém űrtartalma 1,5 liter -, egyrészt mert nem fröcsög ki, másrészt meg kényelmesen lehet öntögetni belőle a poharakba. Elmosni is egyszerű. A botmixer előnye abban van, hogy az éppen használt bármilyen edénybe beállítható, aztán kedvünkre kavarhatunk vele. A botosokhoz gyakran adnak különböző feltéteket is (habverő stb.). Az én tartályos gépemet - ezek, a konstrukcióból fakadóan,
Nanasnani
Hali kedves Pistuc! Látom, váltottál a mákról, de emélem, csak időlegesen! Kérdésem az álalad ajánlott, gépi, kézi készülékkel lenne, mivel receptjeid önmagukban a tökéletesség minden szintjét elérik. Szóval a gép. Utána néztem, de hasonlót csak a \"levehető ajtós, NDK gyártmányút\" találtam. Az is jó hozzá? (kérdeznék a M....a sóban) KÖszi hozzászólásaidat blogunkhoz, kicsit a melegben havazva vagyok, de írok! üdv, Nani.
pistruc
Hű, itt is egy Márti! :) Mi leginkább párolva szeretjük a bimbót, kifejezetten levest most először főztem belőle - de nagyon ízlik. Én meg se próbálkozom káposztafélékkel a köves, száraz telkünkön. Apropó, holnap hajnalban kiszaladunk meglocsolni a veteményt - már ha maradt belőle valami a forróságban. Mesterszakács...? Az legfeljebb a második életemben lehetek majd... :)
lovika
Szia, Pistuc! Nagyon guszta a levesed. Mi is nagyon szeretjük az ilyen, sokmindenféle zöldségleveseket. Régebben voltak olyan évek, amikor nekem is sikerült kelbimbót termeszteni a kertemben, amikor még nem volt ilyen szélsőséges az időjárás. Akkor sokféle felhasználásával kísérleteztem. Finom a frankfurti leves, a csőben sült belőle, de salátát is készítettem, természetesen nyersen felhasználva. Uborkareszelőn megreszelve, mint a káposztasálátát. További jó kuktáskodást. Vagyis dehogy! Lassan felcsaphatsz mesterszakácsnak. Üdv. Márti
pistruc
Sziaság! Megnéztem a dobozát, 87 dB - a benzines fűnyírónké 102, és ahhoz szigorúan be kell tömni a fülemet vattával. Sütőpapírt nem csak a ragadás elkerülésére használok, a legtöbb esetben ezen nyújtom ki a tésztát, így csak át kell rakni a tepsibe.:) Szép hűvöskés hetet!

Magazin