Az első egy joghurtos tortácska müzlivel. A recept számtalan módon variálható, én most egy szőlős változatot készítettem, de a joghurtba szinte mindenféle gyümölcsöt keverhetünk, akár turmixolva, akár darabolva, lehet szilva, körte, barack, áfonya, mangó… a gyümölcspürét vagy a gyümölcsdarabkákat a joghurtos masszához keverjük.
Muskotályos joghurttorta müzlivel
Hozzávalók 4 személyre:
35 dkg tejszín
10 dkg joghurt
2 dl muskotályos bor
5 dkg porcukor
½ lime leve és héja
1 fürt muskotályos szőlő
6 lap zselatin
8 evőkanál müzli
Elkészítés:
1. 15 dkg tejszínt, 10 dkg joghurtot és 5 dkg porcukrot elkeverünk.
2. A muskotályos bort felére beforraljuk, és hozzátesszük a joghurtos krémhez.
3. A zselatinlapokat 2-3 percre hideg vízbe áztatjuk.
4. A maradék 20 dkg tejszínt habbá verjük.
5. A joghurtos krémből 1 dl-t kiveszünk, és abban feloldjuk a zselatint.
6. A habbá vert tejszínt, majd a zselatint is a krémhez adjuk.
7. A krémet 8-10 cm átmérőjű formákba töltjük, amiből ki tudjuk majd borítani.
8. A szőlőt leszemezzük, a szemeket félbe vágjuk, a habba nyomogatjuk.
9. A tetejét megszórjuk müzlivel, és 3-4 órára hűtőbe tesszük.
10. A hűtőből kivéve, vékony pengéjű késsel körbevágjuk az edény fala mellett. Tányérra borítjuk, szőlőszemekkel és müzlivel dekoráljuk.
A lényeg, hogy 1 liter folyadékhoz kb. 8 lap zselatint teszünk, a müzlit pedig helyettesíthetjük olajos magokkal (darálékkal) is, vagy keverhetünk hozzá apróra vágott csokoládét is.
Persze a tortát készíthetjük sósra is, mondjuk előételnek. Készíthetjük spárgából, sütőtökből, karalábéból, uborkából, céklából… stb. azokat még plusszban az olajos magokkal is variálhatjuk. Íme néhány példa: cékla-szezámmag, sütőtök-tökmag, spárga-mandula, kéksajt-dió, karalábé-napraforgó, joghurt-müzli, barack-kesudió. Ha belegondolunk, mennyi zöldség és gyümölcsféle van a piacon, rájövünk, hogy ez az egyetlen recept lehetőségek tárházát kínálja számunkra, és ízlelőbimbóink vágynak az új ízek után, hiszen még nem is írtam a külön ízekről (lazacpüré, tonhaldarabkák, pirított sonkakockák).
Egyszer egy nívós étteremben ettem először ebből a tortából, méghozzá egy hölgy volt a konyhafőnök. Az lazacos volt, alul egy nagyon könnyű lazachab, a tetején kisebb körben egy lazaclevesből készült áttetsző zselé, a tetején lazackaviár domborodott, még mindig itt van a számban az íze. Fantasztikus volt, szóval nyugodtan lehet kísérletezni mindenféle ízekkel, de előbb kipróbálhatjátok az általam ajánlott joghurt, lime, müzli variációt.
Másik nagy kedvencem a rokfortos-körtés tortácska, amit most egy édes sós íz találkozásaként kínáltunk. Legutoljára egy budapesti nívós táskabolt megnyitójára készítettük, kakukkfüves-barackos és körtés-rozmaringos verzióban. Desszertnek képzeltük a meglehetősen egyedi és modern felfogásban elgondolt hideg vacsora végére (volt ott többek között bloody-mary zselé, mangó- és zöldalma hableves csőpohárban, curry-s mazsolás hasé, meg sósvajjal készült bretagne-keksz). Jó társnak gondoltuk a szecsuáni borssal készített csoki tortácskával, ehető arannyal a tetején, de a rendkívül válogatott társaság nem igazán szeretett volna különbséget tenni egy bárány húsgolyó és egy baracktorta között, és minden feszélyezés nélkül haraptak felváltva a desszert tortába és a báránygolyóba… Hát hol van ilyenkor a bulvársajtó? Vagy ez annyira nem érdekes? A nap csúcspontját egy kedves vendéghölgy, egy bizonyos producer partnere és egy nagyon jó képességű, felszolgáló papírral aligha rendelkező (bár ha igen, az sem jelent sokat), mégis”pincér”-ként tevékenykedő, alkalomszerűen bérelt úriember közös produkciója képezte. A rendkívül dekoratív kis hölgy feltételezte, hogy a csokoládé piramis csúcsán a leheletnyi aranylapka egy olyan belesült dekoráció, ami nem ehető, és kecses hosszú körmeivel elkezdte módszeresen lekapargatni, és közben pechére leszólította azt a rendkívül jól képzett leves postást (aki nem mellesleg az összes instrukciót megkapta a 11-féle ételhez), és megkérdezte, ehető-e az a kis csillogó darabka. Emberünk hangosan, mindenki füle hallatára válaszolt: de hölgyem, fóliát megenni! Háááát… Nehéz a szakács élete.
Rokfortos-körtés tortácska
Hozzávalók kb. 15 tortácskához:
A leveles tésztához:
55 dkg liszt (405 típusú)
1 dkg só
2,5 dl víz
olívaolaj
rum
50 dkg vaj
A tetejére:
4 db körte
15 dkg rokfort vagy kéksajt
8 evőkanál olívaolaj
1 csokor kakukkfű
Elkészítés:
1. 50 dkg lisztet egy asztalra, deszkára vagy sima felületre öntünk, a sóval elkeverjük, és egy kört vájunk a közepébe kézzel. A mélyedésbe öntjük a vizet, az olajat, a rumot, és elkezdjük belűről kifelé elkeverni simára, egyenletesre.
2. 15 percre hűtőbe tesszük.
3. A maradék lisztet összekeverjük a kockára vágott vajjal, és téglalap alakúra formázzuk (kb. 40-35 cm téglalapra).
4. A tésztát kinyújtjuk (kb. 45-75 cm-es téglalapra), vízzel bekenjük, és a téglalap vajat a közepébe tesszük, ráhajtogatjuk a tésztát két oldalról, és a nyújtófával elütögetjük benne a vajat, majd kinyújtjuk (45-75 cm), háromba hajtjuk (mint egy törölközőt), és 20 percig hűtőben pihentetjük.
5. Majd így behajtva ismét kinyújtjuk (45-75cm), és újra háromba hajtjuk. Ezt kétszer kell megismételni, így lesz réteges.
6. Utoljára 4-be hajtjuk (először két oldalról a közepéig, majd félbe, ismét 20 perc pihentetés a hűtőben.
7. A vajas tésztát 1 cm vastagra kinyújtjuk.
8. A körtét forró vízben 1 percig leforrázzuk. Majd meghámozzuk, félbevágjuk, kimagozzuk, felkockázzuk.
9. A vajas tésztából kiszaggatunk kerek formákat. A kiszaggatott formák felének a közepét egy kisebb formával kiszúrjuk. Minden teli körre egy kiszúrt kört ragasztunk tojással. A körtét összekeverjük a rokforttal, 1-1 kanállal a tészták közepére teszünk. Megborsozzuk, megsózzuk, kakukkfű ágat teszünk rá, olívaolajjal meglocsoljuk.
10. 200 fokos sütőben 12-14 perc alatt megsütjük.
-(1).jpg)
.jpg)