Petőfi Sándor igazán különleges módon étkezett. Reggelire például szívesen fogyasztott gulyáslevest, ebédre gyakran fogyasztott pecsenyehúsokat. Az Úti levelekben pedig így fogalmazott a túrós tésztáról „Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát, és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki.” Az csak kortársai feljegyzéseiből, és elbeszéléseiből derült ki, hogy nagy hódolója volt a különféle rostélyosoknak, a lecsó marhának. Köretként a lángosokat, lepényeket és töltött tojást is szívesen falatozott. Leginkább a téli hónapokban rendelt csigát az éttermekben, amit ecettel és tormával fogyasztott.
Jókai kedvencei között nem találunk csigát, de belsőségeket már igen! Igencsak szerette a tiroli májat, a csirke zúzát. A legismertebb étel, amit imádott, mégsem ez, hanem a ma már csak Jókai-bablevesként ismert fogás volt, melyet nagy szemű babból és omlós, füstölt malackörömből készítettek el. Jókai felesége gyakran készített aszalt szilvás orjalevest, desszertnek pedig jégbe hűtött, rummal meglocsolt dinnyét evett a házaspár.
Gárdonyi Géza nemcsak remete volt, de ifjú korában, nagy evő is! Szerette a hasát, és el is neveztek róla egy fogást, ez pedig a Gárdonyi pisztráng volt. Ennél a fogásnál a halat bedörzsöljük sóval, majd kivajazott tűzálló tálba fektetjük, és felöntjük borral. Amíg a hal párolódik, vajból, lisztből, tejből, borssal, sóval, szerecsendióval, tojássárgájábal, tejszínnel és borral mártást készíünk, és a kész halat ezzel tálaljuk. A pontos receptet, itt találjátok !
A híres magyar írók és költők kedvenc ételeit - újragondolva - megkóstolhatják januártól a
Bártfai Vendéglőben, akár gluténmentesen is!
-(1).jpg)
-(1).jpg)
