Valószínűleg Ázsiából érkezett hozzánk, Nyugat-Európában őshonos, a Kárpát-medencétől keletre nem terjedt el. Kezdetben kolostorokban, majd az 1600-as évektől nagy mennyiségben Belgiumban és Franciaországban termesztették.
Hogy a legjobbat vegyük, figyeljük a ribizli szárának frissességét, és ellenőrizzük, hogy a szemek nincsenek-e összenyomódva.
A hűtőszekrényben 1-3 napig áll el. Jól fagyasztható, és a többi bogyós gyümölcshöz hasonlóan gurulós ribizlit fogyaszthatunk télvíz idejére, ha tálcán előfagyasztjuk, és csak ezután dobozoljuk, zacskózzuk.
A ribizli tisztítása egy villa segítségével egyszerű, így könnyen le lehet fésülni a szemeket a szárakról.
Frissen magában, esetleg egy kis cukorral nagyon finom, a leggyakrabban ribizlilekvárt, dzsemet készítünk belőle.
Az apró darabokat, levélmaradványokat letisztíthatjuk, ha a ribizliszemeket egy nedves konyharuhával leterített tálcán görgetjük a tálba.
Finom a ribizliből készült leves is, és fanyarsága miatt kiváló salátákba. Nagyon jól lehet vele díszíteni, egy-egy fürt ribizli bármilyen koktélt feldob. Mini Pavlova tortákon savanyúsága miatt is kiváló. A hagyományos angol vasárnapi báránysült gyakran készül ribizlizselével. Skandináviában gyümölcslevesek készülnek belőle, és a híres Rote Grütze is tartalmaz ribizlit. A ribizlibor nagyon finom, télen vitaminokban gazdag védőital.
A nyáron eltett ribizlilekvárt jól felhasználhatjuk télen vadételek mellé Cumberland mártás formájában. Ehhez a mártáshoz egy nagyobb narancsot és egy citromot vékonyan meghámozunk, héját finom metéltre vágjuk, és kb. 2 dl vörösborban megfőzzük. Ha kihűlt, 3 evőkanál áttört ribizlilekvárt hozzákeverünk. Őrölt fehérborssal, 1-2 kávéskanál brandyvel, 1 kávéskanál mustárral ízesítjük. Hűtőben tároljuk.
Júniusban hozza gyümölcsét a másfél méter magasságú ribizlicserje. Nálunk főleg a Duna–kanyar környékén és a Nyugat-Dunántúlon vannak nagy ribizli-termőhelyek, de a Fertő-tó környékén vadon is megterem. Fehér és fekete ribizli is létezik, de leggyakrabban a piros ribizlivel találkozhatunk a piacokon. A fehér ribizli nálunk viszonylag ritka, holland ribizlinek is nevezik.
Erősíti a csontokat és az immunrendszert, gyulladásgátló, fokozza az anyagcserét, sőt még torokfájás esetén is jó, hiszen serkenti a nyálképződést. A feketeribizlit ízületi bántalmak és sárgaság kezelésére is ajánlják. A ribizliolaj kiváló ápolószere a száraz, érzékeny bőrnek. Jókai Mórról az a hír járta, hogy csak a kimagozott ribizlidzsemet volt hajlandó elfogyasztani. Alfred Hitchcock és Victor Hugo szívesen fogyasztotta a híres francia Bar-le-duc zselét, mely albínó (fehér) vagy piros ribizliből készül, és Lorraine zseléként is lehet vele találkozni magasabb színvonalú éttermekben libamáj kiegészítőjeként. Energiatartalma csak 29 kcal/121 kJ100 grammban, zsír mindössze 0,5g körüli mennyiségben van benne. A ribizlinél csak a csipkebogyó gazdagabb C-vitaminban, de A-, B-, E-vitaminok is vannak benne, emellett vas- és magnéziumtartalma is kiemelkedő. Tartalmaz nátriumot, kalciumot, foszfort, mangánt is. Savanyúságát a benne lévő savaknak köszönheti: almasav, citromsav, bórkősav, borostyánkősav, ecetsav, oxálsav is van benne.