Szőlő

Vásárláskor, szüretkor figyelni kell arra, hogy a szőlő nem utánérő gyümölcs: ha savanyúan szedik le, olyan is marad. Minél sötétebb árnyalatú, annál értékesebb a szervezet számára, a színes szőlő ugyanis értékes antioxidánsokat tartalmaz. Ne vegyük meg, ha a szemek könnyen leperegnek, vagy ha puhák, ráncosak, ragadósak.

Mosatlanul, műanyag zacskóban egy hétig eláll a hűtőben.

Válasszuk a megfelelő fajtát. Alaposan mossuk meg, szükség esetén távolítsuk el a szárat és a csumáját A nagymagú fajtákból szedjük ki a magot. Mindig csak annyit mossunk meg, amennyit megeszünk!

Nyersen a legjobb, de készíthetünk gyümölcslevest is szőlőből, melyet akár vörösborral is ízesíthetünk. Szőlővel megbolondíthatjuk a szüreti kacsamell mellé kínált káposztát is.

A csemegeszőlőt sokáig eltarthatjuk, ha a vastag héjú, nagy szemű fürtöket felakasztjuk hűvös, levegős helyen. Étkezés közben vagy utána ne együnk szőlőt, mert magas cukortartalma miatt igen könnyen megerjed; így akadályozza az emésztést. A spanyolok vizet tesznek az asztalra, és abba mártogatják a néhány szem szőlőt, melyet elcsipegetnek uzsonnára.

A szőlőt magában, vajas kenyérrel és sajttal fogyasztva minden ásványi anyagot megkap a szervezetünk. A szőlő édessége és a sós feta kiváló elegyet alkot. Készíthetünk belőle szőlő és sajt salátát, szőlős rétest, de húsételek ízesítésére is kiváló. Egész csirkét megtölthetünk szőlős-rizses fűszeres töltelékkel, majd sülés közben musttal locsolhatjuk.

Görögök, törökök és más balkáni népek kedvelt étele a dolma, a töltött szőlőlevél. Érdemes megkóstolni a finomságot, szüreti idényben egyenesen kihagyhatatlan!

A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt - és azon belül sok alfajt - magába foglaló nemzetsége. Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy fás szárúak, terméseik fürtökben helyezkednek el, és levelük általában tenyeresen összetett. Számtalan színű, ízű, bogyónagyságú fajtája ismert, az apró szemű, szinte fekete félvad fajtától az ujjbegynyi sárga "kecskecsöcsű", nemesített csemegeszőlőig. Megkülönböztetünk bor- és csemegeszőlő fajtákat, de több fajta ún. kettős hasznosítású (például Oporto, Chasselas, Irsai Oliver). A szőlő eltávolítja a szervezetből a salakanyagokat, megszépíti a bőrt, magnézium-, foszfor- és cukortartalma energiát kölcsönöz a testnek, vitaminjai erősítik az immunrendszert, magvának hatóanyagai ápolják a szívet és az érrendszert, tisztítják a májat. Maga a gyümölcshús illetve -lé is rendkívül gazdag tápanyagforrás. A szőlőmag kivonata, a szőlőmagolaj segít megvédeni az agyat és az idegrendszert a károsodástól, erősíti az érfalakat, és megelőzi az érelmeszesedést. Jó hatású lehet azok számára is, akiknek valamilyen allergiájuk, ízületi gyulladásuk, visszértágulatuk, aranyerük van. Vitamin- és ásványi anyagtartalma, vértisztító hatása miatt természetes afrodiziákumként is számon tartják.

A szőlő gazdag vitaminokban, és bár nincs benne sok C-vitamin, jelentős mennyiségben tartalmaz E-, B1- és B5-vitamint. 18 százalékos vagy magasabb cukortartalma miatt a legnagyobb energiatartalmú gyümölcs. 70%-a víz. Kilogrammonként 6-9 g fehérjét, 5 g zsírt; 180 g szőlőcukrot, 5 g szerves sót, 130 g rostot tartalmaz. Érthető, hogy akár egészben, akár levet facsarva belőle frissítő, tápanyagban dús, értékes élelmiszer. A szőlő a szervezet számára közvetlenül is felhasználható cukrot - szőlőcukrot - tartalmaz, ezért kúraszerűen is ajánlható vérszegény, legyengült szervezet számára, daganatos betegségek, székrekedés, aranyér, mindenféle gyulladásos megbetegedés gyógyszereként és női betegségekre is.