Négyezer évvel ezelőtt Kínából és Észak-Indiából - minden bizonnyal a híres Selyemúton - jutott el előbb Közép-Ázsiába, majd a Római Császárság területére. Termesztése Európában igazán a XVIII. században terjedt el.
Vannak olyan fajták, amelyek élénk narancs árnyalatúak, és „pirospozsgásak”. Ez a szín nagyon vonzó, de tudnunk kell, hogy még érés előtt kialakul. Jobban tesszük tehát, ha a gyümölcshús állaga s illata, s nem pedig színe alapján ítélünk! Fontos, hogy jól válasszunk: az éretlenül leszedett sárgabarack éretlen, azaz kemény és savanyú is marad, nincs ugyanis utóérése.
Az érett sárgabarackot igyekezzünk minél előbb elfogyasztani, már csak azért is, mert nem szerencsés hűtőszekrényben tárolni. A mélyfagyasztást azonban jól tűri: a kimagozott és félbevágott gyümölcsöt tálcán kell fagyasztani, majd zacskózni.
Ez a magvaváló gyümölcs hihetetlenül egyszerűen változik isteni csemegévé: csak meg kell mosni, s akár egyetlen ujjnyomással kettényitható, kimagozható, azonnal fogyasztható.
A sárgabarackot párolhatjuk ugyan gőzben, de ezt csak néhány percig tegyük, hogy húsának tartása maradjon. Citrommal vagy vaníliával ízesített szirupban posírozhatjuk is.
Tartsunk meg néhány barackmagot. Diótörő segítségével törjük föl őket, majd csomagoljuk muszlinzacskóba: a kompótoknak, gyümölcsszószoknak és lekvároknak remek mandulaaromát kölcsönöz! Ha sárgabarackos tortát sütünk, elkerülhetjük, hogy a gyümölcs eláztassa a tésztát, ha a félbevágott gyümölcsöket héjukkal lefelé helyezzük rá a tésztára.
A finom sárgabarack kompót és lekvár télen egy kis napsütést csempész a konyhánkba!
A fűszerezett sárgabarack kiváló köret. A félbevágott sárgabarackot kevés vajon és cukorral serpenyőben is átsüthetjük, mi több, például sonkával együtt alufóliába csomagolva sütőben is elkészíthető.
A nyár folyamán - azaz június közepétől augusztus végéig - különböző fajták váltják egymást. A sárgabarackfajták egy-egy régióra jellemzőek.
Az illatos, üdítő sárgabarack egyike A-provitaminban, azaz karotinban leggazdagabb gyümölcseinknek: 100 gramm sárgabarack 1,5-3 mg-ot rejt magában, ami gyakorlatilag napi szükségletünk 50 százalékát fedezi! Ez a gyümölcs energiában nem túl gazdag, 100 grammra vetítve 47 kcal-t, azaz 196 kJ-t tartalmaz, ami azt jelenti, hogy egy átlagos méretű sárgabarackra 30 kcal jut. Káluimtartalma kiemelkedően magas (315 mg/100 g), s vasban, rézben és nyomelemekben is gazdag. Ezt a gyümölcsöt éretten kell fogyasztani, ekkor ugyanis rendkívül ízletes, gyümölcscukor/szerves sav aránya optimális, ráadásul tökéletesen emészthető is: lágy, elsősorban pektinből felépülő rostjait ugyanis az emésztőrendszer remekül tolerálja. A sárgabarack pektintartalma kiemelkedően magas. A pektinek a gyümölcs érése során átalakulnak, s protopektinből (a sejtfalhoz kötődő kemény rost) oldékony s lágy rosttá alakulnak – a gyümölcs húsának állaga is ezzel a folyamattal párhuzamosan változik. Szintén a pektinnek köszönhető, hogy olyan remek lekvár és zselé főzhető belőle! Ha a gyümölcs nem eléggé érett, a lekvár nehezen „áll össze”. Ha azonban a gyümölcs túlérett, nem lesz elég sav ahhoz, hogy a pektin megzselésedjen. Ebben az esetben a sárgabarack-cukor keverékhez egy kis citromlét kell adnunk.