Keress receptre vagy hozzávalóra
Recept feltöltés

Harcsa, a magyar nagyhal

Egyik kedvenc hazai halunk a könnyen elkészíthető és szálkamentes harcsa. Vizeink legnagyobb és egyben legbajszosabb hala nem csak könnyen elkészíthető, hanem finom és egészséges is.

A harcsa régóta kedvelt hal Európa-szerte. A Közép- és Kelet-Európában, valamint Ázsia egyes részein őshonos hal európai karrierjének kezdete a XIX. századra tehető. Addig inkább csak a mítoszok jóvoltából volt ismert vagy inkább hírhedt ez a hatalmas, furcsa fejformájú, bajszos hal. Az északi vidékeken, Norvégiában és Svédországban gyakorta hitték a tavakban élő szörnyetegnek, sőt a Loch Ness-i szörny jelenségét kutatók között többen is akadnak, akik úgy vélik, a szörny legendája egy, a skót vizekben fellelhető, hatalmasra nőtt és feltehetően igen öreg harcsának köszönhető.

Angliába az első harcsák a XIX. században, nagyjából 1850 környékén kerültek. Először különféle nemesi birtokok tavaiban úszkáltak, ahol egyrészt dekorációs célokat szolgáltak, másrészt a nemesség úri passziói sorába is jól illeszkedett a halak meghonosításának kísérlete. A kísérlet sikeresnek bizonyult, igaz, a későbbiekben rájöttek, hogy a harcsa bizarr külseje kevéssé alkalmas díszállatnak, ellenben jó és olcsó fehérjeforrás.

Ezt a hírt még a The Times is lelkesen üdvözölte az 1860-as években, úgy aposztrofálva a harcsát, mint a pulyka óta megjelent legfontosabb állatot. Az emigránsok által az Újvilágba került harcsa Amerikában is kedvelt hússá vált a XX. századra. Olyan sikeres lett, hogy 1987-ben Reagen elnök nemzetközi harcsanappá tette június 25-ét.

A lapos fejű, széles szájú, nem túl megnyerő külsejű harcsa fogyasztása az őshonos vidékeken több évszázados múltra nyúlik vissza. Indonéziában zöldséggel és szójaszósszal sütik, s az utcai bodegák egyik sztárja, Malajziában sütik vagy grillezik a legtöbb esetben, és chiliszósszal, valamint rizzsel körítve kínálják. Indiában is kedvelt ínyencség a – főleg monszun idején fogható – harcsa. Betegségek legyőzéséhez errefelé a húsleves helyett a harcsacurryt alkalmazzák.

Mivel a harcsa – pikkelytelenségének köszönhetően – nem tartozik a kóser halhúsok közé, az ortodox zsidók nem eszik, sőt bizonyos muszlim iskolák sem tartják fogyaszthatónak.

Pedig a harcsa igen egészséges. A harcsahúsnak nagyon magas a D-vitamin tartalma, omega-3  zsírsavakban gazdag, amik fontos szerepet játszanak az érrendszeri megbetegedések megelőzésében.

A harcsából sokféle étel készíthető. A viszonylag szálkamentes, nem pikkelyes hallal könnyű dolgozni, így a szakácsnő kedve sem megy el a harcsával készítendő ételektől. Klasszikus harcsaételnek számít a halászlé, ami ebben a formájában a gyerekek számára is viszonylag biztonságos és élvezhető, valamint a rántott harcsa és a harcsapaprikás.

A sült harcsa leggyakrabban paprikás lisztbe forgatott szeleteket formájában kerül az asztalunkra, de a sörtésztába burkolt és úgy kirántott hal is igen finom. De a harcsa nem csak olajban süthető. Tepsibe téve, különféle sajtokkal, zöldségekkel összesütve, gratinírozva is elkészíthető, valamint bármilyen raguban megállja a helyét.

Az utóbbi 20-25 évben a hazai boltokban megjelent az afrikai harcsa. A nyolcvanas évek közepe óta hazánkban is tenyésztett hal gazdagságosan nevelhető, így jó áron lehet jó minőségű halhúshoz jutni.

A főleg kártevőként ismert törpeharcsából is remek dolgok készíthetőek. Igaz, a majdnem szálkamentes hal bontása igényel némi időt és hozzáértést, épp ezért érdemes konyhakész állapotban venni.

Ha viszont egész harcsát vagy bármilyen más halat vásárolunk, akkor a hal szemét figyeljük. Az ugyanis a frissesség záloga. Ha a hal szeme tiszta, tükröződik, akkor friss, ha opálos, akkor a hal már nem friss. A harcsa esetében is mindig nézzük meg a szemet, és azt, hogy a kopoltyúja vöröses-rózsaszínes árnyalatú legyen.

Harcsapaprikás

Hozzávalók:
1 kg harcsa filé
2 fej vöröshagyma

4-5 teáskanál pirospaprika
1 paradicsom
1 zöldpaprika
2 babérlevél

Elkészítés: Zsíron vagy olajon megdinsztelem az apróra vágyott vöröshagymát, majd félrehúzom, pirospaprikázom, átkeverem, kicsit felöntöm, fűszerezem. Hozzáadom a negyedbe vágott paradicsomot és a paprikát, majd fedő alatt hagyom összepárolódni. Végül beleteszem a nem túl kicsire vágott harcsaszeleteket, s ha kell, kevés vízzel felöntöm. Fedő alatt hagyom, hogy puhára párolódjon a hús, majd tejföllel habarom és tálalom.
Túrós csuszával kínálom.

Harcsahalászlé

Hozzávalók:
2 kg afrikai harcsa
5 dkg kacsazsír
1 bő evőkanál pirospaprika
2 zöldpaprika
3 paradicsom
2 közepes krumpli

Elkészítés: A harcsát kifilézem. A filét közepes kockákra vágom, kicsit sózom és félreteszem. A zsíron megdinsztelem az apróra vágott vöröshagymát, majd a tűzről lehúzva megszórom pirospaprikával, és hozzáadom a filézésből hátramaradt csontot, húst, és felöntöm annyi vízzel, amennyi ellepi.

Takarékon összepárolom az alkotóelemeket. Közben hozzáadom a paprikákat, a paradicsomokat és a krumplikat. Nagyjából egy órát hagyom főni, majd fémszűrőn átpasszírozom az alaplevet. Ezután hígítom és mikor felforrt, hozzáadom a halszeleteket. Takarékon hagyom, hogy a hal is megfőjön.

Harcsa-receptek >>>

Mindenféle halas ételek >>>

Halakról, húsokról itt olvashattok >>>

  • Kinyomtatom
  • Elmentem
  • Elküldöm
Promóció

Hozzászólások

Anyapinta
Így 11 óra után már várom az ebédidőt, hogy elővegyem a hűtőből a tegnap este készített törpeharcsa paprikást kapros tojásos nokedlival tálalva.

Magazin