Részletes receptkereső »

Hajdina – nem csak lisztérzékenyeknek!

Cikk mentése

Cikk mentése

Cikk megosztása
Cikk elküldése

Cikk küldése

Cikk nyomtatása

Cikk nyomtatása

Cikk mentése

Hajdina – nem csak lisztérzékenyeknek!

Cikk mentéshez be kell jelentkezni!


Elfelejtetted a jelszavadat, vagy nem regisztráltál még?
Kérj jelszóemlékeztetőt vagy regisztrálj !
Nem sikerült az aktiválás vagy inaktív a fiókod még? Itt újra kérheted az aktiváló kódot!

Cikk elküldése

Hajdina – nem csak lisztérzékenyeknek!

Címzett neve:
Címzett e-mail címe:
Megjegyzés:
Küldő neve:
Küldő e-mail címe:
Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:
A hajdina egy gyógynövényként alkalmazott, gabonaként kezelt keserűfűféle. A középkor óta ismert és Európa szinte összes konyhájában gyakorta főzött növény a 21. század népbetegségének, a lisztérzékenységnek köszönhetően újra divatba jött.

Az ázsiai gyökerekkel bíró, Dél-Nyugat Kínából származó növény valamikor a 14. század környékén jelent meg Európában. Feltételezhetően arab közvetítés útján érte el a Földközi-tenger medencéjét, erre utalhat az is, hogy a 14. századi Itáliában szaracén búzaként volt ismert.

Nem gabonaféle a hajdina, de nagyszerűen helyettesíthetjük vele a gabonákat Nem gabonaféle a hajdina, de nagyszerűen helyettesíthetjük vele a gabonákat

A hajdina Európába kerülése azonban több módon is történhetett. Valerio Giacomini 20. századi olasz botanikus szerint a hajdina Dél-Oroszországon, Lengyelországon át érkezett Európába, de elképzelhető, hogy török közvetítéssel vagy a tengeri kapcsolatok révén, a velenceiek jóvoltából terjed el és vált hamar kedvelt alapanyaggá.

Az orosz-lengyel útvonal igen valószínű, hiszen ezekben az országokban a mai napig igen fontos szerepet játszik a hagyományos gasztronómiában a hajdina. Nem csak termesztik, hanem sok ételben, sokféleképp elkészítve fogyasztják. Hozzánk tatár közvetítéssel jutott el a hajdina.

Párolva köretnek is nagyon finom a hajdina Párolva köretnek is nagyon finom a hajdina

A hajdinával kapcsolatos első írásos emlékek a 16. századból valók. 1522-ben egy német Bibliában, majd 1539-ben Hieronymus Tragus német biológus Kreutterbuch című enciklopédiájában szerepel, ahol a tudós heydenkorn-ként említi.

Nem csak a középkori botanikusokat izgatta a hajdina, Augustin Pyramus de Candolle 19. században élt svájci botanikus volt az, aki azonosította a hajdina szülőhelyét és lelt rá az európainál törékenyebb, de azonos őstől származó növényre Dél-Kínában.

A középkori Európában fényes karriert futott be a hajdina. A 16. századtól egészen a 18. századig Nagy-Britannia első számú, leggyakrabban termesztett növénye volt, előszeretettel használták takarmányként, főleg tyúkokat és szarvasmarhákat etettek vele. Az állattartás mellett az emberek élelmezését is remekül meg lehetett oldani ezzel a növénnyel. Az ínségesebb időkben, amikor nem termett elég búza, némi hajdinaliszttel pótolták, lazították fel a rendes kenyérlisztet, sőt  hajdinalisztből kezdtek el sütni.

A hajdina a hollandoknak köszönhetően jelent meg az Újvilágban. A holland telepesek vitték magukkal, és a Manhattan környékén élő holland kolóniában főztek-sütöttek először vele. A polgárháborút követően elterjed az egész országban.

Egészséges hajdina

A rebarbarával és sóskával rokoni kapcsolatban álló hajdina nem véletlenül futott be ilyen szép karriert, s vált igen fontos alapanyaggá.

A hajdina zsírmentes, glutént nem tartalmaz, ellenben sok benne a B1-, B2-, C-, és E-vitamin, gazdag fehérjeforrás, emellett cinket, rezet, mangán, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz. Jótékonyan hat a koleszterin-szintre és a vérnyomásra, magas rosttartalmának köszönhetően az emésztést is támogatja.

Érdemes időnként az étrendünkbe illeszteni a hajdinát! Érdemes időnként az étrendünkbe illeszteni a hajdinát!

Mit és hogyan készítsünk hajdinából?

A hajdinát leggyakrabban a rizs alternatívájaként használják. Jól megállja a helyét köretként, levesbetétként. Töltelékeket lazíthatunk, salátákat gazdagíthatunk vele. Reggeli kásának is kiváló, hajdinakása alapokon nyugvó pohárdesszerteket is készíthetünk belőle.

A hajdina főzése egyszerű. Az alaposan megmosott háromszög formájú magokat kétszeres vízben, fedő alatt pároljuk, amíg meg nem puhulnak. A hajdina jól fűszerezhető, érdemes a főzővizet enyhén sózni és ízlés szerint fűszerezni. Kifejezetten jól megy a bazsalikom és a majoránna íze a hajdinához. Ha édességet készítünk belőle, akkor érdemes mézzel ízesíteni.

Bár színe és íze kicsit más, de hajdinaliszttel kiválthatjuk a hagyományos lisztet Bár színe és íze kicsit más, de hajdinaliszttel kiválthatjuk a hagyományos lisztet

A hajdinát gyakorta használják liszt formájában is, ebből a lisztből készül a francia hajdinapalacsinta a galette, és az oroszok oly népszerű blinije.

A hajdinalisztet búza- vagy rozsliszttel keverve kenyérfélékhez, pékárukhoz lehet használni, valamint ételek sűrítésére is alkalmas. Ha kenyérfélét kívánunk sütni a liszttel, akkor a hajdinalisztet érdemes magasabb sikértartalmú liszttel elkeverni.

Lisztérzékenyek kenyeret, péksüteményeket is készíthetnek hajdinából Lisztérzékenyek kenyeret, péksüteményeket is készíthetnek hajdinából

Hajdinás csirkesaláta

Hozzávalók:
1 csirkemell
1 kis konzerv zöldborsó
4 db mogyoróhagyma
1 evőkanál pirított mogyoróolaj
2-3 teáskanál balzsamecet
1 kis bögre hajdina

Elkészítés: A hajdinát megmosom, majd kétszeres mennyiségű alaplében, fedő alatt felteszem főni. Amikor felforrt az alaplé, akkor takarékra veszem a lángot, s fél óra alatt puhára párolom a hajdinát. A csirkemellet sózom, borsozom. Az apróra vágott mogyoróhagymát kis olíva olajon megdinsztelem, majd az olajban kisütöm a csirkemelleket. A borsót lecsöpögtetem. A kész hajdinát egy nagy tálba öntöm, hozzáadom a dinsztelt hagymát, a borsót, kis mogyoróolajjal és egy kevés balzsamecettel meglocsolom, végül a hozzáadom a felkockázott csirkehúst. Alaposan átforgatom és tálalom.

Hajdinapalacsinta

Hozzávalók:
1,2 dkg élesztő
2,2 dl tej
2 teáskanál porcukor
10 dkg hajdinaliszt
1 evőkanál olaj
1 tojás
csipet só

Elkészítés: Az élesztőt a porcukorral összedolgozom, majd hozzáadom a liszthez, a többi alapanyaggal együtt. A tésztát alaposan kidolgozom, kicsit hagyom pihenni, ha nagyon besűrűsödne, akkor még egy kis vizet vagy tejet adok hozzá, majd forró, zsiradékkal kikent palacsintasütőben kisütöm.

Gyümölccsel vagy lekvárral rétegezem, esetleg mézzel vagy olvasztott csokoládéval kínálom.

Hajdinás receptek a Mindmegettén >>> 

A hajdinapalacsinta gluténmentes finomság! A hajdinapalacsinta gluténmentes finomság!

WM

Hozzászólás a cikkhez

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni!

Belépés



Hasznos csomag