Grillverseny és szarvasgombapesztós sült csirkemell

Balázs beszámolója a grillversenyről

Szóval, ha a vegyes érzelmekről beszélünk, muszáj felfednem a szabályok egy részét. Levelezésünk a nevezési díjjal, szállással és helyszínnel kapcsolatban, kiterjedt arra is, hogy szeretnénk muzsikusokat vinni, hogy minden fogás mellé megfelelő jazz muzsika szóljon (hiszen a csapatunk neve grill & jazz). A válasz: NEM LEHET, TILOS. Ok. Esetleg vinnénk egy sátrat pluszban, hogy ha esik, legyen egy hely, ahol külön mosogatunk, előkészülünk. A válasz: NEM LEHET, TILOS. Itthonról ez úgy tűnt, végre találtunk egy olyan szervezetet, ahol egyenlő esélyekkel és feltételekkel indul minden csapat. Nyugodtan, felkészülten elindultunk. Na, ja.

A szabályokról:
- 5 kategóriában versenyez minden csapat, ezek: hal, sertés, bárány, marha, és desszert.
- A fogásoknál 3-4 főbb alapanyag adott, amit a helyszínen reggel kapunk, és kötelező azt felhasználni.
- A fogásokat óránként kell tálalni (1kor a hal 5kor a desszert). Késni nem lehet.
- 10 adag ételt kell készíteni, kettőt a látogató zsűrinek, akik a mi sátrunkban terített asztalnál fogyasztanak és pontoznak, 4-et a vak zsűrinek küldünk (az összes csapat azonos alufólia tálcára tálal, amit lezárva elvisznek egy elszeparált sátorba, ott számmal ellátják, és ezután kóstol az elszeparált vak zsűri), és 3-4 adagot pedig a szervezők által küldött vendégeknek, akik hozzájárultak valamilyen formában a verseny létrejöttéhez.
- Pontozzák a folyó munkát és a rendet. Illetve a sátor dekorációt is.

És mit tapasztaltunk ezen a fair versenyen?
1. Velünk szemben akkora kifutót épített a sátra elé az osztrák csapat, hogy divatbemutatót tartottak minden fogáshoz (nem vicc), mi viszont nem vihettünk plusz egyetlen sátrat. (Egyébként az amatőr csapatokon kívül mindenki vitt még plusz sátrakat.)
2. Mellettünk a másik (ugyancsak osztrák) csapat a sertés fogásnál egy előre pácolt kötözött karajt kapott ki a hűtőből, amin látszott, hogy legalább 2 napja pácolják (azt nem reggel kapták, pedig elvileg kötelező csak azt a húst használni, amit a helyszínen kapunk). 
3. Amikor a vak zsűrihez mentek a fogásaink, az átvevő emberke megkérdezte:
- 8-as csapat?
- Nem, 6-os!
- Ja, kár.

Szóval szerintem nem volt valami korrekt a szervezés, és egy olyan csapat lett az összetett győztes, akik az elmúlt években 3-4 helyezéssel mögöttünk zárt. Ráadásul a 2. és 3. helyezett is osztrák lett. Ez van. Azért jól éreztük magunkat. De ez főleg a verseny utáni nagy mennyiségű sörnek köszönhető!

A grillversenyről vissza a konyhába! Következzen Zsolt receptajánlata 

Szarvasgombapesztós sült csirkemell karalábéraguval

Hozzávalók:
A raguhoz:
50 dkg karalábé
6 dkg vaj
1 gerezd fokhagyma
fél ág rozmaring (pár levél)
0,5 dl fehérbor
1,5 dl tejszín
2 db tojássárga
1 evőkanál tejföl
só
bors
1 teáskanál cukor
A csirkéhez:
4 db csirkemellfilé
1 teáskanál szarvasgombapesztó
olaj a sütéshez

Elkészítés: A karalábét meghámozzuk, csíkokra vágjuk. A finomra vágott fokhagymát vajon megfuttatjuk, a fehérborral felengedjük, felére beforraljuk. A csíkokra vágott karalábét hozzáadjuk, felöntjük tejszínnel. Ha a karalábé megpuhult, sózzuk, borsozzuk, ízlés szerint édesíthetjük kevés cukorral, majd hozzáadjuk a finomra vágott rozmaringot, és 2-3 tojás sárgájával besűrítjük. A tojás hozzáadása után ne forraljuk túl, mert begrízesedik, addig hevítsük, amíg mártás sűrűségű lesz. A tejfölt tálalás előtt keverjük bele.

A serpenyőben olajat hevítünk, a megformázott (inaktól, hártyáktól megtisztított) csirkemellet sózzuk, borsozzuk, nem klopfoljuk, szépen lassan aranysárgára sütjük. Sütés végén félrehúzzuk, és a szarvasgombás pesztóval vékonyan megkenjük. Szeletelve tálaljuk.

A karalábé nagyon jó barátságban van a szarvasgombával, ezért együtt fogyasztva nagyszerű ízélményben lehet részünk. Vásárláskor ügyeljünk arra, hogy ne legyen fás. Ezt könnyen megállapíthatjuk a leveleiről, és arról, nem repedezett-e, nincs kiszáradva. Méretéből nem mindig lehet következtetni a fásságára. Ha tárolni szeretnénk, ügyeljünk rá, hogy ne dohos helyet válasszunk, és zöld leveleivel együtt tároljuk, így tovább friss marad. Az egészen zsenge karalábénak a levelei is fogyaszthatóak.

Sajnálatos módon - tapasztalataim szerint - a karalábé zsíros rántással készítve terjedt el a köztudatban, gondolom, sokan emlékeznek a menzás karalábéfőzelékre, ahol egyharmad karalábé kétharmad rántással találkozott. Igyekezzünk minél több zöldséget használni, a rántás pedig kilváltható keményítővel is, ha magyaros főzelékben gondolkozunk.

Felhasználhatósága széleskörű, ha szarvasgombát adunk hozzá, azt mindig a főzés végén tegyük, vele már ne főzzük tovább. A karalábékrémleves készítésénél pár szem burgonyát is főzzünk bele, így leturmixoláskor egyből elérhetjük a kívánt sűrűséget, és nem kell sűrítőanyagot adni hozzá.

Okosságok a szarvasgombáról

A szarvasgomba Magyarországon is nagy számban megtalálható, közel 60 fajtája ismert. Különlegessége, hogy a föld alatt terem, és kutyákkal vagy disznókkal vadásszák. Legnagyobb számban a nyári szarvasgombát használja a magyar konyha. Már Mátyás korából is vannak feljegyzések használatáról. Sok monda körülzengi, a középkorban az ördög ételeként is emlegették, és nem csak a kiváltságosok, gazdagok asztalán volt jelen, vadászok, erdészek és erdőkerülők is rendszeresen gyűjtötték és fogyasztották.

Mára elterjedt, hogy csak a kiváltságosok eledele lehet, de feldolgozott formában ill. frissen is ma már elérhető áron beszerezhető. Sokan abba a hibába esnek, hogy az árát tekintve, csodára várnak, amikor megkóstolják, de gyakran előfordul, hogy időbe telik, amíg az ember megérti ennek a gombafajnak a lényegét.

A szarvasgombás ételek elkészítésénél figyeljük arra, hogy más illatos fűszereket ne használjunk mellette, mert így a szarvasgomba illata és karaktere háttérbe szorulhat, illetve a fűszerezés elnyomhatja. Főzelékekhez remekül passzol, pl. burgonya, kelkáposzta, karfiol, stb.