Kategóriák

FÓRUM

Kategóriák

Olvasnivalók

31
Csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá!
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Igaz vagy hamis? Közös tudatunkba befészkelte magát egy-két, étkezésünk és egészségünk kapcsolatát taglaló, megátalkodott nézet. Ezeket többnyire kritika és gondolkodás nélkül igaznak fogadjuk el. Pedig néhányukat érdemes közelebbről is megvizsgálni, hisz nem minden úgy van, ahogy azt már anyáink is tudni vélték. \"Reggel egyél úgy, mint egy király, délben, mint egy polgár, este, mint egy koldus.\" Ez például egyike azon gyakran mondogatott bölcsességeknek, amelyek kiállják a behatóbb vizsgálódást is. Van azonban rosszabb. Például az igazi diétának kikiáltott \"Edd a felét!\" módszer nem fogadható el egyértelműen bölcs tanácsként. És vannak félig vagy teljesen téves népi okosságok is. Tegyünk most nagyító alá öt gyakori \"hisz mindenki tudja\" vélekedést. 1. \"A tojás megemeli a koleszterinszintet\" Egyértelműen téves riasztás. Számos vizsgálat alapján kijelenthetjük, hogy akár több tojást is fogyaszthatunk naponta, a vérzsírszintünk attól sem emelkedik. Legfeljebb cukorbetegeknek érdemes heti egy-két tojás elfogyasztására korlátozni magukat. Mindenki más essen neki bátran a reggeli lágytojásnak, rántottának. A tojássárgájában található zsírok ugyanis, minden híreszteléssel ellentétben, nemhogy erősítik, hanem épp ellenkezőleg, gátolják a vér koleszterin felvevő képességét. 2. \"A répától barnul a bőr\" Ilyen egyszerű Lenne? Nem kell a rákkeltő szoláriumban kínlódni a szépségért? Hát nem egészen. A kijelentésben alig több az igazságtartalom, mint egy másikban, miszerint \"aki sok répát eszik, jól tud majd fütyülni\". Néhány hetes babáknál azonban a répa színező hatása még tényleg működik. A benne lévő béta-karotin valóban enyhén barnásra, narancsosra színezi a bébik bőrfelületét. A felnőtteknek azonban naponta kilószámra kellene falniuk a répát, hogy valami látható hatás jelentkezzen. Ezzel a leleplezéssel talán csalódást okozunk, de ez ne vegye el a kedvünket az amúgy nagyon egészséges és finom répától. Ha barnulni támad kedvünk, úgy inkább egy napfényes (kerülve természetesen az UV-veszélyes időket) sétát ajánlunk. Az még a boldogsághormon termelését is fokozza. 3. \"Spenótot és gombát tilos melegíteni\" Ez a rémhír azokból a kőkorszaki időből származik, amikor a konyhákból még hiányzott a hűtőszekrény. A spenótban lévő nitrát ugyanis a hűtés nélküli tárolás folyamán valóban egészségre veszélyes anyaggá alakul át. Hűtés nélkül a gomba is gyorsan romlik. Ha viszont igénybe vesszük a technika csodáját, a hűtőszekrényt, és a nagy ebédről megmaradt spenótos gombás ételeink maradékát ott tároljuk, másnap is gond nélkül melegíthetjük és fogyaszthatjuk, és ismét örülhetünk a szakács ügyességének. Óvatosságból azonban az egészen kicsiny gyerekeket ne tegyük ki ezen másnapos ételek kísértésének. 4. \"A kávé egészségtelen\" Hogy a kávé vizet von el a szervezetből, az egy olyan dajkamese, amelyik minden ellenkező bizonyíték dacára makacsul tartja magát,és újra meg újra felmondják a szívesen kávézóknak. A vízelvonás természetesen nem igaz. Pontosabban nem úgy igaz. Valójában az történik, hogy a szervezet a koffeintartalmú folyadékot gyorsabban választja ki, mint a koffein nélküli folyadékot. Kávézgasson tehát nyugodtan. Illetve mértékkel, hisz a túl sok koffein nyugtalanná, idegessé teheti. 5. \"A sok só növeli a vérnyomást\" Ez igaz, pontosabban részben igaz, még pontosabban: inkább nem igaz. Minden tíz emberből ugyanis hat vérnyomására egyáltalán nem hat a só (ők a sórezisztensek). Kettőét még ráadásul csökkenti. Ha magas a vérnyomása, úgy a 3-4 hetes, következetesen betartott sószegény diéta kiderítheti, hogy ön beletartozik-e abba a 20 százalékba, akinek vérnyomását a só emeli. Ha ugyanis a sószegény táplálkozástól nem csökken a vérnyomása, akkor kezdhet másfelé keresgélni, és nem kell továbbra is az ízetlen ételeken rágódnia. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a túlsúly, illetve a túlzott alkoholfogyasztás az igazi bűnös. Tehát kevesek vérnyomását emeli a sok só, viszont meglepő módon náluk többen vannak a túloldalon, vagyis azok, akiknek vérnyomás a túl kevés só miatt nő. Tehát a só fogyasztását érdemes egyensúlyban tartanunk, ami egy felnőtt esetében nagyjából napi 5-7 grammot, vagyis egy púpozott teáskanálnyi mennyiséget jelent. Ha valamitől mégis megzavarodik a sóháztartásunk, akkor gondoljunk arra, hogy a gyári készételek általában túl sok sót tartalmaznak.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Miből készül az eperfagyi? - Jobb, ha nem tudja! Ne ámítsuk magunkat! Aki reggelire \"kakaóitalt\" iszik, a laboratórium ízeit nyeli, aki eperjoghurtot kanalaz, fűrészport fal, aki bolti citromlevet tesz a teába, az a penészgomba \"váladékát\" kapja, bármennyire tiltakozik is. Az édeset idomított baktériumok \"köpik ki\", a savanyú a mikroorganizmusok \"izzadmánya\". Érzékeinket (észrevétlenül) manipulálja egy világhatalommá szerveződött maffia, az ízipar, s laboratóriumokban előállított (titkos) aromákkal, ízfokozókkal megváltoztatja ízlelésünket. Veszélyben az ízlés szabadsága, a kulináris önrendelkezés joga. Nem azt esszük, amit enni vélünk. Mert semmi sem az, aminek látszik. Az eperaromát egy Holzmindenben székelő német aromagyár állítja elő ausztrál fűrészpor, alkohol, víz és néhány titkos összetevő keverékéből. (A Föld teljes epertermése az \"eperből\" készült fagylaltok, joghurtok, desszertek mennyiségének egy százalékát sem fedezné!) Egy amerikai konszern baktériumból kávétejszínt és krémsajtot varázsol, egy másik vörös áfonyából cseresznyét, ricinusolajból őszibarack-aromát. Az Athlon nevű cég (nem vicc!) madártollból péksüteményt, a General Foods vízből, fehérjéből és gyanús zsiradékból műszalonnát. A Procter and Gamble nevű amerikai vállalat még a gyapotszálat (pamutot) is fogyaszthatóvá teszi: a növény rostjaiból kenyeret sütnek. Az ízek e szép új világában a menthenthiol nevű vegyület a grépfrút, az acetyl-pyrolin egyik változata a ropogós kenyérhéj, a filberton a mogyoróíz illúziójáért felel. Mint a Mátrix című filmben. Nem eperjoghurtot eszünk, hanem vizet mesterséges illúziókkal. A szagok és ízek e virtuális valóságában már a füstölt sonka és lazac sem eredeti: napjainkban a húsgyárak \"folyékony füstöt\", azaz műfüstöt használnak, amiben 30-90 másodperc alatt meg lehet \"füstölni\" a terméket. Ráadásul a vásárlókat mézédes hazugságokkal etetik. A Danone Actimel \"szuperegészséges\" joghurtital egyszerre tartalmaz két (veszélyesnek tartott) édesítőszert, aszpartámot és K-aceszulfámot is. A csalafinta íztrükkök aztán megteszik a magukét, aki gyerekkorától hozzászokott a víz-, szén-dioxid-, karamell-, foszforsav-, citromsav-, nátriumbenzoát-, koffeintartalmú italhoz (ez a kólák összetétele), annak az igazi bodzaszörp ízetlen. Az élelmiszeripar tehát \"maszkírozza\" az ízeket, ha kell, korrigálja és retusálja őket (mint Sztálin környezetét a korabeli fotókon), hozzászoktat bennünket a kémiai édesítőszerek, ízfokozók, sűrítőanyagok ízéhez, reklámokkal és aromákkal etet, ízfüggővé tesz. Korunkban húszezer élelmiszer-adalékot forgalmaznak (köztük hétezer aromát). E titokzatos porocskák és folyadékok nélkül, melyek összetevőit (üzleti titokra hivatkozva) sokszor még az ételre allergiás gyerekek orvosainak sem árulják el, az élelmiszer-ipari termékek többsége élvezhetetlen és eladhatatlan lenne. *Az íz az ételek lelke.* Aki az ízeket befolyásolja, életünket manipulálja. Ráadásul az íz nem csak ízlés dolga. Az íz legfontosabb funkciója a táplálék ellenőrzése. Figyelmeztetés (lenne), hogy mit nem szabad megenni. Ha becsapják ízlelésünket, elfeledtetik velünk az eredeti ízt, akkor tényleg bármit lenyelünk. A leves hazudik - írja magyarul újfent megjelent nagyszerű pamfletjében Hans Ulrich Grimm (Kétezeregy Kiadó). De nemcsak a Knorr és a Maggi zacskós leves hazudik (a négy főre szóló adagban mindössze két gramm szárított marhahús található), hanem szinte minden. A kenyér, a virsli (de az nagyon), a csecsemőtápszer. Érzékeinket manipulálják és átprogramozzák. Éppúgy, mint gondolatainkat. Egész életünket. Tavaly az Egyesült Államokban az asztalra került ételeknek már kilencvenhat(!) százaléka ipari termék volt. A Fast Food Nation (gyorsétterem-generáció) már nem ismeri az ételek eredeti összetevőit, életében soha nem szagolt vargányát. \"De hát végül is - mondja cinikusan az egyik aromagyár mérnöke - az élvezet fantázia dolga.\" Már akinek.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Hideget igen - forrót ne! Mennyire vehetők komolyan nagyanyáink egészségügyi intelmei? A kép vegyes. \"Ne igyál hideg vizet, mert megfázol.\" Nem igaz, ezt semmilyen tudományos vizsgálat nem támasztja alá. \"Ne igyál túl forró italt.\" Igaz. De nem elsősorban azért, mert \"megéget\", hanem, mert hosszabb távon - évek, évtizedek alatt - nyelőcsőrákot okozhat. Ezt kevés embernek sikerült olyan tisztán bebizonyítania, mint egy Farhad Iszlami nevű tudósnak. Igaz, ehhez ideális terepnek bizonyult Irán Golesztán nevű tartománya, ahol kiemelkedően nagy a laphámsejtes nyelőcsőrák gyakorisága - mert nap mint literszámra fogyasztják a forró fekete teát. Ráadásul két ismert nyelőcsőrákra hajlamosító kockázati tényezővel, a nikotinnak és az alkohollal sem kell ott számolni, mert kevesen dohányoznak, és alig fogyasztanak szeszes italt. A kutató a British Medical Journalban 300 nyelőcsőrákos beteg ivási szokásait hasonlították össze. Azt vizsgálta, hogy milyen forró volt a tea, pontosabban, hogy mennyit vártak, amíg lehűlt az ital, és az hogyan befolyásolta a kór gyakoriságát. Kiderült, hogy akik rendszeresen nyomban felhörpintették a tűzforró, gyakran 60-65 fokos teát, kétszer gyakrabban betegedtek meg, mint akik legalább két percig hűlni hagyták. Akik pedig öt percet vártak, míg kb. 40 fokos lett az italuk, azoknál egyenesen a tizedére csökkent a nyelőcső rosszindulatú daganatának gyakorisága. Várjanak hát öt percet, amíg megisszák a teájukat. Megéri.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Miért kell szigorú orvosi ellenőrzés mellett szedni a pirulákat? Rubophen Széles körben használható láz- és fájdalomcsillapító. Hatékonyan alkalmazható fejfájás vagy ízületi és reumatikus fájdalmak esetén. Csakhogy nagyobb adagokban alkalmazva - tartós szedés esetén - a májszövet visszafordíthatatlan pusztulásnak indul, és a probléma halálos kimenetelű is lehet. Algopyrin Szedésének leggyakoribb mellékhatása lehet az émelygés, az étvágytalanság, a hányás és a csalánkiütés. Számos káros mellékhatása közül talán a legfenyegetőbb az immunrendszerre gyakorolt káros hatása. A tartós Algopyrin-szedés következtében a szervezet fehérvérsejtszáma rohamos csökkenésnek indulhat. Ennek tünete a láz, a hidegrázás, a nyelési nehézség, a garatkörnyéki vagy ivarszervi gyulladás lehet. Ezenkívül olyan légzőszervi mellékhatások is jelentkezhetnek, mint az asztmás roham. Xanax, Seduxen, Rivotril Gyakori mellékhatásai a bágyadtság, az álmosság, a memória- és figyelemzavarok, a tanulási képesség csökkenése, a zavartság vagy az agresszivitás. Krónikus szedésükkor függőség alakulhat ki, károsan befolyásolhatják a beteg szexuális funkcióit, súlygyarapodást okozhatnak, kismamáknál károsíthatják a magzat idegrendszerét.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
A gyógyszerektől leszünk betegek Mérgező tévhitek és tabletták - Az internet lett az új tanácsadó \"szomszédasszony\" A magyar lakosság negyven százaléka kimondottan gyógyszerellenes, ennek ellenére, ha az embereknek panaszaik vannak, mégis a tablettákhoz nyúlnak először. Pedig ez nem veszélytelen - Magyarországon évente átlagosan húszezren a gyógyszerek okozta gyomorvérzés miatt kerülnek kórházba. \"Attól függ, miért fáj a fejem. Amennyiben migrénes jellegű a fájdalom, görcsoldót veszek be. Ha pedig a magas vérnyomás okoz gondot, a legjobb, ha Magne B6-ot, és lefekszem egy rövid időre. Ha mindezekre nincs lehetőségem valamiért, marad az aszpirin vagy az Algoflex. Nagyon régen volt egy gyógyszer, csak most nem jut az eszembe a neve, az jó volt. Nagy rózsaszínű tabletta volt. Egy idő után azonban olyan szívdobogást kaptam tőle, hogy azt hittem, kiugrik a helyéről, így azt abba kellett hagyni.\" Egy fórumidézet a gyógyszerekkel szerzett tapasztalatokról. Az internet ugyanis egyfajta \"új szomszédasszony\" - egyre gyakrabban a világhálón keresünk segítséget egészségügyi panaszainkra. A tanácsokat pedig többnyire meg is fogadjuk, és megrendeljük saját terápiánkat. Egy most készült felmérés szerint a magyar lakosság úgy véli, hogy az egészséget - a stressz és a dohányzás mellett - a túlzott gyógyszerfogyasztás károsítja a leginkább. Ennek ellenére a legtöbben mégis a tablettákhoz nyúlnak, ha az egészségükért tenni akarnak. Mindez szakemberek szerint azt jelzi, hogy a lehető legegyszerűbb módon akarunk foglalkozni a problémáinkkal. - A megkérdezettek negyven százaléka kimondottan gyógyszerellenes. A többség tart a készítmények mellékhatásaitól is, mégis, úgy tűnik számunkra, hogy ez a legegyszerűbb megoldás, ha szabadulni akarnak az egészségügyi panaszaiktól - mondja dr. Lantos Zoltán, a kutatást végző Gfk Hungary egészségügyi szekciójának vezetője. - A tünetektől és a betegségtől függően a betegek 80-90 százaléka a világhálón igyekszik tájékozódni. Csakhogy minél inkább akut a baj, annál kevesebben néznek utána a szakemberek által javasolt teendőknek. Krónikus betegségek esetén a betegek az internethez fordulnak, vagy hozzátartozóiktól kérnek tanácsot, s csak azokat fogadják el, amelyek a legközelebb állnak a saját szokásaikhoz és feltételezéseikhez - teszi hozzá a kutató. Az óvatosság, a túlzott gyógyszerszedéstől való félelem azonban nem alaptalan. Évente csak az egyes fájdalomcsillapítók okozta gyomorvérzés miatt úgy húszezren kerülnek kórházba. A nálunk leginkább használt nyugtatók, antibiotikumok és hashajtók is komoly károkat okozhatnak a szervezetünkbe. A szakember \"ördögi körről\" beszél, ami pillanatok alatt kialakulhat a piruláktól, az eredeti panasznál lényegesen összetettebb gondot okozva. Nálunk mi sem természetesebb, hogy ha fáj például a torkunk, akkor azonnal a gyógyszeres dobozhoz nyúlunk, előkapjuk a korábban beszerzett antibiotikumot. Ezzel csak azt érjük el, hogy akkor, amikor már valóban kellene az antibiotikum, tökéletesen hatástalan lesz. Ráadásul tönkreteszi a bélflórát, ami bélproblémákat, emésztési gondokat okozhat majd - mondja Zacher Gábor toxikológus- Majd aztán jönnek az ártalmatlannak gondolt hashajtók, de azok fölborítják az ionháztartást, felszívódásii zavarokat okoznak, s így hiánybetegségek alakulhatnak ki. Ugyanígy, végeláthatatlan folyamatot indítanak az alvászavarokra, szorongásra, stresszre használt nyugtatók, az antidepresszánsok, amelyeknél a hozzászokás veszélye a legnagyobb, ráadásul az alapproblémán nem segítenek, jelentős súlygyarapodást, illetve szexuális zavarokat okozhatnak - mondja Zacher Gábor. A Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) is vizsgálta a lakosság hozzáállását. Ennek alapján szerintük a legfőbb veszélyforrás az a tévhit, hogy a gyógyszert, a gyógyhatású készítményeket csodaszereknek gondoljuk. - Egyértelműen kiderült, hogy a lakosság döntő többsége a gyógyhatású szerekről, a táplálékkiegészítőkről azt gondolja, hogy mind-mind bevizsgált, biztonságos termékek, holott erről szó sincs. A \"hívószó\" pedig a \"természetes\" vagy a \"növényi eredetű\", miközben a fogyasztók elfelejtik, épp ez az eredetük a legerősebb mérgeknek is. Vagyis: ezek a szerek bármikor okozhatnak súlyos mellékhatásokat, mérgezéseket is - mondja Sziklai-Horváth Attila, az MGYK egyik vezetője. - Ugyanilyen tévhit, hogy a vény nélkül szedhető gyógyszerek ártalmatlanok, enyhébbek. Holott erről szintén nincs szó. A nem receptköteles szereket egyebek mellett az különbözteti meg a szabadon vásárolható termékektől, hogy ezek egyértelműen azonosítható tünetekre használhatók, szedésük pedig nem igényel folyamatos orvosi felügyeletet. Sziklai-Horváth Attila szerint egyre gyakoribb a különböző készítmények és hatóanyagok keverése is. A májkárosodás vagy a gyomorfekély pedig akár tíz nap alatt is kialakulhat a szakszerűtlen gyógyszerszedések miatt. Ő azt tanácsolja, mindenképpen kérjük a patikusok segítségét a döntéshez.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Porhintés a vitaminos liszt körül Egy kis vitaminkoktél mindenkinek jól jönne, de a bürokrácia malmai lassan őrölnek Aligha vitathatná bárki, hogy Czeizel Endre orvos-genetikus az egyik legsikeresebb magyar orvos, kutató, népszerű közszereplő, olyan aki képes szakmája legbonyolultabb részleteit is közérthetően elmondani. Ám van olyan ügy, amelybe még ő is belebukott: a magzatvédő vitaminok \"tányérra kerülését\" szorgalmazó, immár tízéves küzdelme itthon eddig csak kudarcot hozott. Az Egyesült Államokban ugyanezért két angol orvostársával együtt Kennedy-Díjat kapott. Csaknem tíz éve, hogy két brit gyermekgyógyásszal megosztva Czeizel Endre megkapta a Kennedy Alapítvány díját, amelyet ötévente adományoznak a testi és lelki fogyatékosságok megelőzéséért végzett kiemelkedő tevékenység elismeréséül. A magzatvédő vitaminnal kapcsolatos kutatásaikat méltányolták. 1984-től több tízezer terhes nőn tesztelték a folsavból, B2-, B6- és B12 vitaminból álló készítményt, amelyről kiderült, hogy alkalmazásával súlyos fejlődési rendellenességek előzhetők meg, köztük az úgynevezett nyitott gerinc, egyes húgyúti, szív- és érrendszeri betegségek, valamint a végtaghiányok egy része is. Ugyanez a vitamin-kombináció a felnőtteknek sem árt. Mint egy rádióinterjúban elmondta, a hetvenes éveiben járó Czeizel maga is mindennap beszedi az elvben terhességre készülő nőknek szánt, \"magzatvédő\" vitaminkeveréket, mert az jelentősen mérsékli az agyi érkatasztrófa és a szívinfarktus kockázatát. Csakhogy a kedvező hatás kifejtéséhez e vízben oldódó vitaminoknak a szervezetbe kellene jutniuk. Elvben megehetnénk a leveles zöldségekkel, különösen a parajjal, gyümölcsökkel, sárgaborsóval és dióval is, ám Czeizel szerint spenótból például naponta legalább 15 tányérra lenne szükség a megfelelő védelemhez. Az Országos Élelmezés-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) felmérése is bizonyítja, hogy Magyarországon senki sem fogyaszt természetes úton elegendő mennyiséget ezekből a vitaminokból. az intézet főigazgató-helyettese, Zajkás Gábor a Nemzeti táplálkozáspolitika (2004) című tanulmányában azt állítja, a lakosság folsav-, illetve egyéb vitamin-bevitele messze elmarad a kívánatostól, és ez a gyermekekre, a felnőttekre és a várandósokra is igaz. A szakember megerősíti azt is, hogy e vitaminok szervezetbe juttatása - különösen a várandós nők esetében - kizárólag az élelmiszerek dúsításával vagy megfelelő étrend-kiegészítő gyógyszerrel oldható meg. Az élelmiszerek dúsításának nagy előnye, hogy jóval olcsóbb a havi 5-8000 forintba kerülő patikai vitamintablettáknál - és mindenkit elér. Czeizel adatai szerint a várandósok fele \"véletlenül\" lesz terhes. Pedig a vitaminok tudatos szedését, hogy megakadályozhassák a fejlődési rendellenességeket, már a fogantatás előtti hónapban el kellene kezdeni. A szegényebb emberek számára a \"napi betevő\" marad az egyetlen biztos vitaminhordozó. Ezért a szakemberek a világon mindenütt az alapvető élelmiszerek vitaminos dúsítása mellett tették le a voksukat. (A sóba évtizedek óta kevernek jódot a pajzsmirigy-megbetegedések ellen.) A liszthez, a száraz-tésztához kifejezetten könnyen keverhető például a folsav. Jelenleg 67 országban dúsítják a búzalisztet folsavval, közülük 47-ben kötelezően. Az Egye-sült Államokban és Kanadában 1998 óta gazdagítják a kenyeret, gabonaféléket, kukoricás ételeket, száraz tésztákat, a rizst és egyéb magvas termékeket folsavval. Ettől az Egyesült Államokban és Kanadában ötödével csökkent az agyvérzés gyakorisága, míg változatlan maradt Angliában és Walesben, ahol nincs adalékolás. A kanadai kutatók regisztrálták Québec tartományban 1990 és 2005 között az összes súlyos szívfejlődési rendellenességgel született gyereket. Mint kiderült, az 1990-1998-as évek között nem volt különbség e tekintetben, viszont 1998 óta a folsav hatására évente hat százalékkal csökkent az ilyen betegséggel született gyerekek száma. Idén szeptembertől Ausztrália min-den lisztet vitaminozni fog, Új-Zéland pedig a kenyérhez adagolja a kiegészítőt. Az Európai Unióban ezzel szemben egyelőre egyetlen országban sem kötelező a liszt vitaminozása, bár az ENSZ már évekkel ezelőtt azt javasolta, hogy 2008-ra a világon őrölt liszt 70 százalékához legalább vasat és folsavat adagoljanak. Magyarországon Czeizel Endre több mint tíz éve képtelen áttörni a vitaminokkal dúsított liszt problémájával a politikusok közönyén. Pedig hét évvel ezelőtt a parlament mindössze négy nem szavazattal és egy tartózkodással támogatta azt a népegészségügyi programot, amelynek fontos része volt a megelőzhető betegségek elkerülése. Azóta húszmilliárdot el is költöttek, de a liszt dúsítása nem került be a programok közé. Hogy miért nem, arra nincs válasz. Kökény Mihály, aki miniszterként és sokáig a népegészségügyi programért felelős kormány-megbízottként is találkozott a problémával, úgy emlékszik, a vitamonozottliszt - történet első fordulójában, 1997-98-ban a kormányzat több tízmillió forintot adott az iparnak e célra, de végül az \"ügy\", túl azon, hogy versenyjogilag is problémásnak tűnt, a malomipar ellenállásán bukott el. A Gabonaipari Szövetség főtitkára, Pótsa Zsófia állítja: őket eddig Czeizel Endre professzoron kívül senki, így egyetlen politikus sem kereste a vitaminozott liszt gyártási problémájával. Bár ő - mint mondja - nem keverné hozzá valamennyi liszthez a vitaminokat, mert akkor a malmoknak nehezebb lenne a hagyományos termékekkel a világpiacon helytállniuk, de a választékbővítés lehetőségétől biztosan nem zárkóznak el az ágazat cégei. A gyártás költsége, amiről egyelőre nincsenek információik, persze visszatartó erő lehet. Az egykori több tízmillió forintos állami segítség történetét sem Pótsa Zsófia, sem a piac más szereplője nem tudta a Népszabadságnak felidézni. Az Egészségügyi Minisztérium munkatár-sai nem találták az irattárban az erről szóló dokumentációt, és a sajtóosztály munkatársainak amúgy is az volt a határozott véleményük, hogy e probléma sokkal inkább a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Az ottani illetékes viszont váltig állítja, ők az élelmiszerek biztonságát szavatoló szabályokért felelnek, a döntés - hogy belekerüljön-e egy sem a magzatvédő vitamin a lisztbe - tisztán egészségpolitikai. Czeizel Endre legutóbb Molnár Lajos volt egészségügyi miniszterrel levelezett e témáról. A tárca vezetője egyetértett a liszt vitaminozásával, de szerinte az ipar - főleg a kisebb hazai malmok - nincsenek felkészülve erre a feladatra. A \"felkészületlen\" malomiparnak azért akadnak önkéntes próbálkozásai. A magzatvédő vitaminnal dúsított liszt forgalmazásának önerőből futott neki a Sikér és a Szécsény Mill Kft., a Quertel nevű cég pedig az úgynevezett Táltos kenyeret sütötte, amely szintén folsavval dúsított lisztből készül. (A Qertel tavaly év végével beszüntette a Táltos kenyér gyártását és forgalmazását - pedig a jelek szerint a 90-es években náluk kötött ki a feljebb már említett, több tízmilliós állami támogatás.) A vitaminkoncentrátumot a Pharmatéka gyógyszergyártó cég készíti számukra. A saját kockázatukra kísérletező malmok gépeket vásároltak a vitaminok bekeveréséhez, fizetnek, hogy az áruházláncok polcaira kerülhessen a Czevita márkanéven forgalmazott dúsított liszt, ám miután az emberek nem ismerik a terméket, évente csak 40 tonnát adnak el - holott 2500-at is tudnának gyártani. A Tesco például kivette kínálatából a terméket, mert nem fogyott, pedig kilónként mindössze 40-50 forinttal kerül többe, mint a közönséges liszt. - Ha az emberek tudnák, hogy mennyire hasznos számunka a termék, az ár nem lehetne akadály - véli Bederna Anikó, a forgalmazó kommunikációs munkatársa. Ők mindenesetre nem bírják a reklámozással járó költségeket. A két kérdéses malom marketingre évi kétmillió forintot költhet, ez egyetlen televíziós reklámpotra sem elég, nemhogy kampányra. Czeizel Endre állítja, hogy 2006-ban az egészségügyi kormányzat azt ígérte: ha elkezdődik a gyártás, akkor a termék népszerűsítését társadalmi célú reklám formájában az állam vállalja magára. Amikor a malomipar előállította a magzatvédő vitaminnal dúsított lisztet, akkor viszont az egészségügyi kormányzat mégsem vállalta a népszerűsítését. Czeizel azóta is rendre felhívja a politikusok, az aktuális miniszterek figyelmét a problémára, de történni nem történik semmi. Lapunk szerette volna megtudni, vannak-e kormányzati tervek a magzatvédő és infarktus, illetve agyi érkatasztrófa elleni vitaminok lisztbe keveréséről. A népegészségügyi program felelős szakállamtitkára, Ábrahám Attila lapunk többszöri megkeresése ellenére sem kívánt az ügyben nyilatkozni. A tárca álláspontjának ismertetését végül Medgyaszai Melinda szakállamtitkár vállalta, akitől megtudtuk: a témát \"hamarosan\" a \"Közös kincsünk a gyermek\" programbizottság napirendjére tűzik. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz vitamin a lisztben, a szakállamtitkár sem tudott válaszolni. Szerinte az ügy bonyolult, előbb begyűjtik az illetékes szakemberek véleményét: árt vagy nem árt a liszt vitaminozása az embereknek? Mint mondta, tisztázni kellene, hogy az előnyök vagy hátrányok nyomnak-e többet a latban? Ha ezzel megvannak, az eredményt széles körben vitára bocsátják. S ha lesz konszenzus, annak eredménye mehet a döntéshozók elé. S amíg ez megtörténik, addig marad a patika meg a pirula - vagy rossz esetben a betegen született gyermek, idősebbeknél az infarktus, az agyvérzés.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Igazságot a marhasültnek! :) Divat a fogyókúra, új és újabb tuti módszerekről hallunk-olvasunk. Nemegyszer zavarba is jövünk, hisz a jó tanácsok olykor ellentmondanak egymásnak. Karcsúságunkat megőrizni-visszanyerni vágyók például abban a tudatban tagadnak meg élvezeteket maguktól, hogy az édesség hizlal. És tessék, most azt halljuk, hogy csokikúra révén megszabadulhatunk fölösleges kilóinktól. Számos más élelmiszert is száműztünk a kamrapolcról azt feltételezve, hogy kövérek és esetleg még betegek is leszünk tőlünk. Pedig a táplálkozástudomány házatájáról érkező legújabb hírekben nem egy esetben \"rehabilitálnak\" rossz hírbe hozott, diétások tiltólistájára került fogásokat. Egyébként is szögezzük le: nincs egészségtelen élelmiszer, a szervezetnek zsiradékokra éppúgy szüksége van, mint zöldség- és gyümölcsfélékre. Bajt okozhat, ha egy-egy élelmiszer-összetevőt teljesen mellőzünk az étrendünkből, mint ahogy annak is kedvezőtlen a hatása, ha valamely élelmiszert favorizálunk, s túlzott mennyiségben fogyasztunk. Az egészséges táplálkozás lényege, a sikeres fogyókúra titka az élelmiszerek jól megválasztott aránya. Melyek a legjellemzőbb diétás-tévhitek? Igyunk napi 2-4 litert kedvenc ásványvizünkből! Részben helyes ez a felhívás, főként kánikulában tanácsos a bőséges folyadékbevitel. Ám a csapvíz is megfelel, sőt: kívánatos a fogyasztása. Az a jó, ha havonta más típusú ásványvizet vásárolunk, mert így elkerüljük, hogy némely anyagból a szükségesnél nagyobb mennyiség kerüljön a szervezetünkbe. A fehér hús egészségesebb, mint a vörös húsok... Bár unos-untalan sulykolják a tételt, mégsem igaz! A csirke- vagy a pulykahús nem okvetlenül tartalmaz kevesebb zsírt és kalóriát, mint például a marhaszelet. A lényeg az, hogy sovány darabot válasszunk, s minden zsíros darabkát szedjünk le a húsról, mielőtt elkészítenénk. A tyúktojás egészségtelen... Butaság! Rossz hírét annak köszönheti, hogy el kell ismerni: emeli a vér koleszterinszintjét. Egyébként közvetlenül a héj alatt olyan magas koncentrációban tartalmaz a tojás értékes vitaminokat, mint egyetlen más élelmiszer sem. Diétázók számára heti három tojás az optimális mennyiség. A sör túl sok kalóriát tartalmaz... A kánikulában kellemes, szomjoltó itókával is igazságtalanok vagyunk - miközben a borról (főként a vörös fajtákról) dicshimnuszokat zengedezünk. Pedig egy pohárka sör kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a hasonló mennyiségű bor, tej vagy narancslé! A pizza veszedelme kalóriabomba... A sovány, élesztő tészta, a paradicsomszósz egy kis mozzarellával - mi is lenne ebben hizlaló? Bátran csillapíthatjuk éhségünket az olasz konyha e remekével. Csupán attól tartózkodjunk, hogy fogyókúránk idején zsíros sajtokkal vagy szalámival gazdagítsuk a fogást. A \"light\" az igazi... Sok fogyókúrázó abban a tévhitben vásárol light jelzésű termékeket, hogy azok energiamentesek vagy legalábbis energiaszegények. Ez az üdítőitalokra nézve igaz is, de a tejtermékek, főként a joghurtok esetében nem beszélhetünk csökkentett energiatartalomról, csupán a zsír kevesebb bennük a normál készítményekhez képest. A krumpli hizlal... Régóta megcáfolták már ezt az állítást. Annyi alapja van, hogy a zsírban vagy olajban sütött pommes frites vagy a chips fogyasztása csakugyan nem tesz jót az alakunknak. A legegészségesebb a párolt vagy héjában főtt burgonya, amely ballasztanyagokat, C-vitamint, magnéziumot tartalmaz - és egy grammnyi zsír sincs benne!
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
A steril lakás sem egészséges Nem kell túlzásba vinni a takarítást Az őszi nagytakarítási szezon idején gyakran merül fel a háziasszonyokban a kérdés, mikor kell abbahagyni a tisztogatást. Mennyi az elég a portörlésből és csiszatolásból? Egyáltalán, egészséges a szinte steril lakás? A nagyon koszos lakás az ötödik legveszélyesebb környezeti ártalom (Medizin Populär) Valami furcsa kettősség kerít hatalmába, ha a tisztaság, a takarítás és a takarítószerek világára gondolok. Egyrészt felrémlik előttem az a legutóbbi alkalom, amikor egy balatoni strandon próbálok lélegzet-visszatartva és semmihez sem hozzáérve, megkönnyebbülten távozni a pokolian koszos helyről, másrészt hatalmába kerít az az elbizonytalanodás, amit a csillogó drogériába lépve érzek a tisztítószerek hihetetlen fegyverkezési versenyét látva... Vajon nincs is otthon tisztaság, ha nem veszem meg a speciális felmosószert a hozzá való ápolóval és illatosítóval, meg a teljes színes-szagos arzenált a csaptelephez és a lefolyóhoz? Tényleg ez mind kell, különben menthetetlenül elkoszosodik minden? Német higiénia-szakértők szerint elegendő annyi takarítás, ami a látható koszt megszünteti. Se több, se kevesebb. Több vizsgálatból is kiderült, hogy a reklámok hatalmas nagyítói alatti megjelenő mocorgó és undorító baktériumok folyamatos és tartós agresszív tisztítószerekkel való bombázása több szempontból sem hasznos. Az állandó fertőtlenítés a különböző hatóanyagoknak egyre ellenállóbb törzseket eredményez, a vegyszerek irritálják a bőrt és a nyálkahártyát, akadnak köztük bizonyítottan rákkeltő anyagok is, például a fenol és a krizol, ráadásul egyértelműen szennyezik a környezetet. A túlságosan steril környezet nem a jó a gyermekek fejlődő immunrendszerének sem, amely a természetes baktériumflórán gyakorolva válhat igazán edzetté. A fújósok és spriccelők, valamint a hattyúnyakú perem alá hatolók és gombnyomásra illatozók előtt is volt élet, és úgy tűnik, ezek nélkül is tisztává lehet varázsolni a lakást. A legfontosabb hagyományos tisztítószerek az ecet, a szódabikarbóna, a forró víz és valamilyen általános tisztítószer, vagy az egyszerű szappan is megteszi. A legjobb légfrissítő valószínűleg a szellőztetés, esetleg egy csokor levendula. Allergiaszezonban persze szigorúbb szabályokat is be kell vezetnie annak, aki megbetegedését az izgató pollentartalmú por vagy poratka elkerülésével szeretné orvosolni. Ebben az esetben lehetőleg minél kevesebb porfogó szőnyeget, drapériát, napközben hordott ruhát, könyvet helyezzünk el - legalábbis a hálószobában. Takarítsunk gyakran, nedves ruhával, lehetőleg csak a hajnali órákban szellőztessünk, és mossuk gyakran, de ne szárítsuk a szabadban az ágyneműt. Sajnos a polleneket teljesen kiszűrni nem lehet, de valamelyest csökkenthető a jelenlétük folyamatos portalanítással. A por, például a könyvespolc azon részén, ahol nincsenek könyvek, amúgy szinte metafizikai jelenség, örök és mindig megújuló forrása a bosszúságnak. Mikroszkópos vizsgálatok szerint ez a misztikus anyag rendkívül sokféle dolog keveréke: van benne pollen és penészspóra, emberi bőr elhalt hámsejtje, de érkezhet az űrből, és tartalmazhat mikroszkopikus élőlényeket, textilszálakat és háziállatok szőrét, valamit apró rovarok ürülékét vagy a szétfröcskölt ablaktisztító apró molekuláit is. Harcolni ellene sziszifuszi küzdelem, de szükség van rá. A berlini Szövetségi Egészségügyi Hivatal szerint egy köbméternyi lakáslevegő átlagosan 10 millió porrészecskét tartalmaz, amely, ha teljesen elhanyagoljuk a takarítást, az egymilliárdot is elérheti. Az ilyen mértékben elkoszosodott levegőjű lakás légszennyezettség tekintetében az ötödik legveszélyesebb környezeti ártalom az Észak-amerikai Környezetvédelmi Ügynökség szerint. A por elleni küzdelemben szerencsére hozott a modern technológia néhány újítást. Elég jó hatékonyságú eszközök az elektrosztatikusan feltöltődő tollseprűk, amelyek ténylegesen nemcsak felverik, hanem mintegy magukba is szívják a házipor elemeit, és egyre jobb a porszívók és a légtisztító készülékek hatékonysága is. A vegyszerek alternatíváját jelenthetik a takarítási iparágban nemrégiben megjelent, úgynevezett mikroszálas törlőkendők, amelyeket finom horgokká szőtt poliamid és poliészter szálak alkotnak, és ténylegesen megkönnyítik a takarítást, a fizikai munkát, a megkerülhetetlen dörzsölést és a csiszatolás erejét és időtartamát lerövidítve. A kémiai tisztítószerek helyett, ha a modern kor vívmányaira vágyunk, inkább ezeket válasszuk. Azonban magukat a tisztításhoz használt eszközöket is karban kell tartani. Gondolnunk kell a porzsákokra és a filterekre, magának a tisztítószivacsnak vagy rongynak a gyakori mosására vagy cseréjére is, mert a német kutatók szerint ezekben az ártatlan eszközökben is milliószámra gyűlhetnek a baktériumok: ha eldugult, foltos, koszosnak tűnik, cseréljük vagy mossuk ki. A tisztítószerek nagy részét tehát megsprórolhatjuk, de a látható kosz ellen fel kell venni a harcot. Rengeteg a tennivaló, leginkább a közterületeken. Szedjük fel kutyánk után a piszkot, takarítsuk a strandok, a benzinkutak, a kórházak WC-jét, húzzuk ki a parlagfüvet, de dobjuk el az utcán a csikket... Pszichológusok szerint a takarítás jó hatással van a pszichére is... Lehet, hogy csak ez hiányzik?
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Méregtelenítés = pénzkidobás A címben jelzett eredményre jutott az a vizsgálat, amelyben tizenöt, méregtelenítő(ként hirdetett) készítmény hatásait elemezték. Az ifjú kutatók által elvégzett felmérés konklúziója: az egyetlen hatékony méregtelenítés az, hogy ha egészségesen táplálkozunk, és elegendő időt töltünk alvással. A vizsgálatban vitaminkészítmények, samponok, szappanok, méregtelenítő tapaszok és más hasonló csodaszerek szerepeltek. A kutatást a Sense About Science alapítvány finanszírozta (a 2002-ben alapított és több mint 2000 tudóst a tagjai között tudó szervezet a \"valódi\" és az áltudomány közötti eligazodásban próbál segíteni). Magát a vizsgálatot az alapítvány ifjúsági szekciója, a Voice of Young Science (a fiatal tudomány hangja) végezte el. Az eredmény valószínűleg csak azokat döbbenti meg, akik hisznek a mesékben: a reklámokban és a terméknevekben is gyakran előforduló méregtelenítés kifejezés a valóságban semmit sem jelent. Az egyik ismert francia kozmetikai cég \"méregtelenítő\" arctisztítója a port, a sminket és a zsírt távolítja el a bőrről, erre azonban a töredékáron kapható arclemosók is képesek. Teszteltek egy ötnapos méregtelenítő kúrát is (egy másik cégtől), amelyet a gyártó a hagyományos diéta mellé ajánl - erről az derült ki, hogy pontosan annyit ér, amennyit maga a diéta (és ha valaki lelkiismeretesen diétázik, akkor magára a termékre semmi szüksége). Akadtak ennél rosszabb tapasztalatok is: némelyik méregtelenítő készítmény egyszerű ásványvíznek bizonyult, ám a kutatók találtak kifejezetten ártalmas szereket is. Vagyis: a \"méregtelenítés\" jó esetben egyszerű pénzkidobást, rosszabb esetben egészségkárosítást takar. A vizsgálat eredményeit, illetve a tesztbe bevont termékeket most a brit fogyasztóvédők vették szemügyre, így elképzelhető, hogy a felmérésnek további hatósági következményei lesznek.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Hajfestés, csak óvatosan Amikor a hajhagymák már csak egyszerű légbuborékokat és nem a melanin nevű festékanyagot szállítják a hajszálakba, megkezdődik a haj színvesztése, az őszülés. Ennek elkendőzése azonban egészségügyi kockázatokat is rejthet. Vannak, akik büszkén, méltósággal viselik őszülő hajkoronájukat, sokan azonban inkább elrejteni szeretnék a korukról árulkodó fehér hajszálakat. A hajfestés nagyon hosszú múltra tekint vissza. Festették a hajukat már a sumérok és az egyiptomiak is. Az ókori Rómából számos fennmaradt leírás említi, hogy többféle növényi festéket, például hennát, zsenge dióhéjból készült tinktúrákat használtak az ősz hajszálat színezésére. (Ezt a \"felesleges cicomát\" egyébként több antik szerző mélyen elítéli.) Az ókor hajfestő szerek hatásossága és színgazdagsága valószínűleg elmaradt a mai hajfestékek kínálta lehetőségektől. Igaz, nem tudunk azok káros mellékhatásairól sem. Ma már a kozmetikai ipar jóvoltából szinte minden természetes és képtelen színárnyalat is elérhető, a mézszőkétől a világos ultramarinig, azonban több kutatás is felhívja a figyelmet arra, hogy a hajfestékek olyan kémiai anyagokat is tartalmaznak , amelyek nem teljesen veszélytelenek az emberi szervezetre. A modern, szintetikus hajfestékek azért tudnak tartós hatást elérni, mert behatolnak a hajszálak belsejébe. Ahhoz, hogy meg tudják bontani a haj külső védőrétegét, ammóniát használnak, a festékanyagok pedig többnyire aromás aminok. Ezek, és egyéb, a kívánt szín tartósságát biztosító vegyi anyagok óhatatlanul bekerülnek a fejbőrön át a szervezetbe. Dr. Susanna Stark, a bécsi ökológiai információs hálózat kémiai anyagok egészségügyi és ökológiai kockázatát elemző kutatója szerint a hajfestékekben előforduló vegyi anyagok az alkalmazás helyén az arra érzékenyeknél kellemetlen bőrtüneteket, ekcémát okoznak. Ráadásul a hajfestékekben előforduló kemikáliák sokszoros használat során visszafordíthatatlanul szenzibilizálják a szervezet immunrendszerét, és nem zárható ki az sem, hogy hozzájárulnak bizonyos ráktípusok (elsősorban a hólyagrák, egyes kutatások szerint a leukémia) kialakulásához. Jó hír, hogy az elmúlt időszakban szigorodtak az előírások, és 2006-ban 22, hajfestékekben használt kémiai anyagot betiltottak az Európai Unióban. A jövőben a kozmetikai szerek ellenőrzésének további szigorítása várható. Van azonban néhány olyan egyszerűbb óvintézkedés, amellyel megóvhatjuk magunkat a túlzott kémiai terheléstől. Fontos, hogy lehetőleg minél ritkábban fessünk-festessünk hajat, használjunk védőkesztyűt, és mindenképpen tartsuk be azt az időtartamot, ami a dobozon szerepel, ne hagyjuk a festéket hosszabb időn át a hajunkon. Ha a hajfestés előtt néhány napig nem mosunk hajat, a fejbőrünket valamennyire védi bőrünk természetes lipidrétege, így valamivel kevesebb káros anyag jut be a szervezetünkbe. Azok számára is van megoldás, akiket nyugtalanítanak a hajfestéssel járó kockázatok, de mégsem szeretnének ősz hajjal járni. A szakértők a növényi hennát ajánlják. Ugyanazt a szert, amelyet már Agrippina is használt, hogy őszülő hajszálait elrejtse a császári udvar firtató szemei elől. A henna legfontosabb hatóanyaga, a lawson is állt már vizsgálatok kereszttüzében, de az eddigi adatok szerint használata sokkal kevesebb rizikóval jár, mint a szintetikus hajfestékeké.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Sportos fogyás A szó szoros értelmében jobban fogynak az idősebbek, amennyiben nem (csak) diétával, hanem fokozott testmozgással, futással, kerékpározással redukálják a testsúlyukat. Ugyanis \"sportos\" fogyással a szervezetnek elsősorban a zsírraktárai csappannak meg, míg sima fogyókúránál a szervezet más, kevésbé nélkülözhető szövetei is megsínylik a súlyveszteséget. Erre a következtetésre jutott dr. Francesca Amati, a Pittsburghi Egyetem professzora, aki hatvan-hetvenöt év közötti amerikai fogyózóknál végzett összehasonlító élettani vizsgálatokat. Mind a 64 önkéntesnél négyhavi tudományosan megtervezett intenzív fogyókúrával érték el, hogy leadják testsúlyuk tíz százalékát. Ehhez három módszert alkalmaztak, illetve hasonlítottak össze: egyharmaduknál diétával, a másik harmadnál - csekély kalóriacsökkentés mellett - sporttal, a harmadik csoportban pedig a két eljárás együttes alkalmazásával érték el a fogyást. Amikor utólag ellenőrizték őket, kiderült, hogy leginkább a sportot diétával kombinálók, majd a \"csak\" sporttal fogyók jártak jól. A terheléses vizsgálatok során az ő állóképességük jelentősen javult, mert megszabadultak felesleges zsírkészletüktől. A keményen diétázó, ám keveset mozgóknál viszont az izomtömegük -ezzel erejük is - csökkent. Magyarán a sportnak nincs, nem lehet korhatára, de alternatívája sem. Nincs (jó) fogyókúra \"mozgáskúra\" nélkül.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Vastagbél-daganattól nem óv a vegetáriánus életmód A vegetáriánusok körében kevesebb daganatos megbetegedés fordul elő - ebben nincs semmi új. Ám a vastagbéldaganatok száma e csoport esetében az átlagnál jóval magasabb. Ötvenkétezer angliai férfi és nő - 20 és 89 év közötti férfiakat és nőket húsevő, halevő, vegetáriánus és vega csoportra osztották - körében végzett elemzésből ismét kiderült, hogy a vegetáriánusok és a hősként csak halat evők körében jóval kisebb volt a daganatos betegek száma, mint a húsevők csoportjában. Ugyanakkor a vegetáriánusok csoportjában a többihez viszonyítva jóval nagyobb arányban fordult elő az eddig alapvetően a vöröshús fogyasztás számlájára írt végbéldaganatos megbetegedés - a kutatók nem kis megrökönyödésére. A statisztika az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban jelent meg. A kutatásokat vezető oxfordi professzor, Tim Key szerint ez az eredmény is arra figyelmeztet, hogy az eddiginél sokkal komplexebben kell elemezni táplálkozási szokásainkat. Gyors eredmény nem várható ezen a téren, mert Key szerint a betegségek kialakulása és a diéta kapcsolatának feltárása hihetetlenül nehéz. Hasonló véleményen van a BBC-nek nyilatkozó Joanne Lunn, a Brit Táplálkozási Alapítvány kutatója, aki szerint a daganat komplex betegség, amelynek kialakulásában számos életvezetési mód szerepet játszik. A kutatónő arra is felhívta a figyelmet, hogy a húsevők is mérsékletesen ettek húst, illetve valamennyi csoport tagja naponta ötször gyümölcsöt és zöldséget is fogyasztott.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Tíz évet is elvihet az ember életéből a túlsúly Elhízottan élni ugyanolyan veszélyes, mint élethosszon át dohányozni: mindkettő akár egy évtizeddel rövidítheti meg életünket. A kövérség egyik mérőszáma a testtömegindex (BMI), amit úgy kapunk meg, ha a kilogrammban mért testsúlyt elosztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével. (Ha ön 1,83 méter magas, 87 kg-os, testtömegindexe 26.) A 18 és 20 közötti érték jelenti, hogy valaki alultáplált. A BMI 20 és 25 között normális, 25-30 között már túlsúlyról, 30 felett pedig elhízásról beszélünk. Ha pedig 40-es testtömegindexe van valakinek, ő már kórosan kövér. (A brit felnőttek harmadának a BMI indexe harminc felett van.) Egy most közzétett felmérés szerint - 900 ezer európai és észak-amerikai adatainak elemzése alapján - arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy akinek 30--35 között van a testtömegindexe,az 2-4 évvel él kevesebbet a normál testsúlyúaknál. 40-45-ös testtömegindex esetén már 8-10 évvel csökken a várható élettartam - pontosan annyival, amennyit az aktív dohányzás visz el. A kövérség miatt nő a szívbetegségek, az sztrók, a diabétesz, a vesebajok gyakorisága, illetve emelkedik a daganatok és a tüdőproblémák előfordulása. A kutatást irányító Richard Peto és Gary Whitlock a The Lancet nevű folyóiratban közölt elemzése szerint egyértelmű az üzenet: aki élni akar, mielőbb fogyjon le. A világon több mint 400 millió kórosan elhízott (négyszer ennyi túlsúlyos) ember él. Az elmúlt évtizedben Európában is megháromszorozódott a súlyfelesleggel küzdők száma. Ha így megy tovább, 2010-re a kontinens népességének 20 százaléka - 150 millió gyermek szenvedhet a betegségtől. Hazánkban százötven-kétszázezerre becsülik a kórosan elhízottak számát. Ezek az emberek a lakásukat is nehezen hagyják el. Számukra az emeletváltoztatás, egy kisebb bevásárlás olykor emberfeletti erőfeszítést jelent. Az érintettek ráadásul szégyellik megjelenésüket, bántja őket, hogy nem tudják használni a tömegközlekedési eszközöket. A kövérség a fizetésünkre is kihat. Amerikai kutatók 3-4,5 százalékos eltérést találtak a sovány és a kövér alkalmazottak éves bére között - az utóbbiak hátrányára. Angol kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy ez a különbség akár 15 százalékot is elérhet. Az amerikai vállalati szektort elemző vezetési tanácsadók 2007-ben már arról számoltak be, hogy a nagyvállalatok a dohányosokhoz hasonlóan a túlsúlyosokat is nyílt fizetéscsökkentéssel igyekeznek életmód-változtatásra bírni. A vészesen elhízottak számára megoldás az állítható gyomorgyűrű. Ezzel az eszközzel szabályozni lehet a bevitt táplálék mennyiségét. Itthon eddig csaknem 1700 betegnek ültettek be gyomorgyűrűt.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Hormongazdag hűsítők Ösztrogénnel szennyezett víz van a palackban? Buborékos vagy szénsavmentes? Szinte mindegy. Az ásványvíz sokak által kedvelt szomjoltó. De vajon tényleg annyira egészséges, mint hisszük? Valójában mi van a palackban? Német kutatók ennek néztek utána. Nemcsak a nagy nyári hőség idején fogyasztjuk előszeretettel, hanem munka vagy éppen sportolás közben is szívesen kortyolgatjuk. Az ásványvíz néhány évtized alatt mindennapjaink részévé vált. Fogyasztása a világ fejlett térségeiben évről évre egyre nő. Tavaly Magyarországon fejenként átlagosan 105 liter fogyott belőle. Ez a szám Nyugat-Európában még ennél is magasabb: Németországban például 140, Franciaországban 150, Olaszországban pedig 180 liter körül van. Egy frankfurti biológusokból álló kutatócsoport nemrég alaposabban is szemügyre vette a németek kedvenc ásványvízmárkáit. A vizsgálat meglepő eredménnyel zárult: 20 ásványvízből 12-ben ösztrogénszerű anyagokat találtak - írja az Environmental Sciensce and Pollution Research című szakfolyóirat. Ez azt jelenti, hogy a német ásványvizekben ugyanannyi hormonszármazék van, mint a szennyvízben - állítja a tanulmány egyik szerzője, Martin Wagner. Azzal eddig is tisztában voltunk, hogy az élelmiszerek, így az ásványvizek is tartalmazhatnak bizonyos mennyiségű ösztrogént, de nem gondoltuk volna, hogy ilyen jelentős mértékű szennyezést fogunk kimutatni - mondta Jörg Oehlmann, a vizsgálatot végző csapat vezetője. A szakemberek a kísérlet során összehasonlították egymással az üveg- és műanyagpalackokban forgalmazott ásványvizek összetételét is: a PET-palackos vizek esetében megközelítőleg kétszer akkora ösztrogénkoncentrációt tapasztaltak, mint az üvegeseknél. Ennek alapján valószínű, hogy az ásványvizekben található, illetve a környezetünkben lévő hormonszármazékok legalább egy része a mesterséges csomagolóanyagokból származik - gyanítják a kutatók. Vaklárma - így minősítette az esetet Fehér Tibor, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács elnöke. - A tudomány fejlődésének köszönhetően egyre pontosabb analitikai megoldások állnak a szakemberek rendelkezésére, ezért teljesen természetes, hogy ezekkel a lehetőségekkel élnek, és folyamatos ellenőrzés alatt tartják az élelmiszereket. Ugyanakkor ebben az esetben feleslegesen kongatják a vészharangokat, hiszen elhanyagolható mennyiségű, mindössze néhány milliomod kilogrammnyi anyagról van szó - véli a szervezet elnöke. - A Hazai ásványvizekkel kapcsolatban nem végeztünk hasonló vizsgálatot, mivel a jelenleg érvényben lévő nemzetközi irányelvek egyike sem tekinti veszélyes összetevőknek az ösztrogénszerű anyagokat, így ezekre vonatkozó határértékek sincsenek - tette hozzá Fehér. A tudósoknak még nem sikerült egyértelműen igazolniuk, hogy a hormonokkal szennyezett vizek károsak lennének egészségünkre. Ha viszont bebizonyosodik Oelhlmannék feltételezése, és kiderül, hogy az élelmiszerek többsége a műanyag csomagolások miatt sok ösztrogénszármazékot tartalmaz, az azt jelenti, hogy jóval nagyobb mennyiségben találkozunk ezekkel az anyagokkal, mint azt eddig hittük.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Mellnövesztés mellékhatásokkal Hazánkban is használják a brit sajtó szerint veszélyes anyagot Plasztikai sebészek vészjeleitől hangos az angol sajtó: a doktorok egy olyan - hazánkban is használatos - készítmény miatt fújtak riadót, amelyet injekcióval lehet a bőr alá juttatni, egyebek között mellnagyobbítási céllal. A aggódók szerint a feszesítő zselének sok a mellékhatása - mindez azonban a többi mellnövesztő eljárásról is elmondható. \"A... egy hyalurosavat tartalmazó gél, mely a szervezetünkben is előfordul. A gél injekció segítésével történő bevitele révén a mell egy kosárszámmal is képes megnőni, viszonylag rövid idő alatt, altatásos műtéti beavatkozás nélkül. A mellek tapintása kellemesebb és természetesebb lesz. Az eljárás hátránya, hogy nem tartós, de bármikor meg lehet ismételni a kezelést.\" A fenti szöveg egy magyar nyelvű portálról származik, és nemcsak azt bizonyítja, hogy az eljárást Magyarországon is használják, hanem azt is, hogy a cél sokszor kifejezetten a mellplasztika - holott a hyaluronsavas feltöltőgélt nem erre találták ki. A készítmény elsődleges felhasználási területe az arc és más testrészek feszesítése, a kozmetikai ráncok eltüntetése. Ugyanakkor a szépészeti klinikák igyekeznek univerzális csodaszerként, például mellnagyobbítási céllal (is) bemutatni a pácienseiknek. A csábítás nagy, láthatóan tömeges kereslet mutatkozik egy műtét nélkül alkalmazható, kockázatmentesnek tűnő mellnagyobbító eljárás iránt. Csakhogy a készítmény - legalábbis az angol nyelvű sajtóban közreadott, plasztikai sebészek, illetve az őket tömörítő szakmai társaságok által szignált figyelmeztetések szerint - egyáltalán nem csodaszer, és nem is kockázatmentes. Sőt a nem szakszerű - azaz nem erre kiképzett orvosok közreműködésével zajló -, és nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő felhasználása kifejezetten rizikós. A mellnagyobbítási célú alkalmazás során ugyanis sokkal nagyobb mennyiség kell belőle, mint mondjuk egy szemkörnyéki szarkaláb eltüntetéséhez, ráadásul a szöveti környezet is más - emiatt jóval több a beavatkozás nyomás fellépő gyulladás, illetve allergiás reakció. Egy felmérés során a Nagy-Britanniában praktizáló sebészek kétötöde nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen, évente 2-3 alkalommal fordul elő komplikáció páciensek között. -Ezek legfőbb oka - Nigel Mercer, a British Association of Aesthetic Plastic Surgeons szakmai szervezet elnöke szerint -, hogy az egészségügyi személyzet nem tudja, hogyan kell használni az anyagot, a páciensek pedig nincsenek tisztában a kockázatokkal. Maga a beavatkozás belefér egy órába - úgy is reklámozzák, hogy \"mellnagyobbítás ebédszünetben\", és csupán helyi érzéstelenítést igényel. Amúgy viszont az eljárás nem kifejezetten olcsó: az angliai ár a 3000 fontot (közel egymillió forintot) verdesi, és a magyar \"árajánlatok\" is 200, illet 800 ezer forint között szóródnak. Vagyis a költség összemérhető a hagyományos mellnagyobbító műtétek árával. Ezzel együtt előfordulhat, hogy nem (csupán) a betegek féltéséről, hanem inkább kenyérharcról van szó, hiszen a feltöltéses beavatkozások nyilván a szilikonos és egyéb beültetések piacát fenyegetik, amelyek - mint tudjuk - szintén nem kockázatmentesek. Sas György plasztikai sebész lapunknak elmondta: a hasonló feltöltőanyagok választéka legalább tucatnyi, biztonságosságuk viszont nem egyértelmű. - Elképesztőnek tartom, hogy egy szépészeti beavatkozást valaki fél órába akarjon besűríteni. Ez olyan, mint az autópályán a gyorshajtás: megoldható, de nyilvánvalóan kockázatos - fogalmazott.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Mellnövesztés mellékhatásokkal Hazánkban is használják a brit sajtó szerint veszélyes anyagot Plasztikai sebészek vészjeleitől hangos az angol sajtó: a doktorok egy olyan - hazánkban is használatos - készítmény miatt fújtak riadót, amelyet injekcióval lehet a bőr alá juttatni, egyebek között mellnagyobbítási céllal. A aggódók szerint a feszesítő zselének sok a mellékhatása - mindez azonban a többi mellnövesztő eljárásról is elmondható. \"A... egy hyalurosavat tartalmazó gél, mely a szervezetünkben is előfordul. A gél injekció segítésével történő bevitele révén a mell egy kosárszámmal is képes megnőni, viszonylag rövid idő alatt, altatásos műtéti beavatkozás nélkül. A mellek tapintása kellemesebb és természetesebb lesz. Az eljárás hátránya, hogy nem tartós, de bármikor meg lehet ismételni a kezelést.\" A fenti szöveg egy magyar nyelvű portálról származik, és nemcsak azt bizonyítja, hogy az eljárást Magyarországon is használják, hanem azt is, hogy a cél sokszor kifejezetten a mellplasztika - holott a hyaluronsavas feltöltőgélt nem erre találták ki. A készítmény elsődleges felhasználási területe az arc és más testrészek feszesítése, a kozmetikai ráncok eltüntetése. Ugyanakkor a szépészeti klinikák igyekeznek univerzális csodaszerként, például mellnagyobbítási céllal (is) bemutatni a pácienseiknek. A csábítás nagy, láthatóan tömeges kereslet mutatkozik egy műtét nélkül alkalmazható, kockázatmentesnek tűnő mellnagyobbító eljárás iránt. Csakhogy a készítmény - legalábbis az angol nyelvű sajtóban közreadott, plasztikai sebészek, illetve az őket tömörítő szakmai társaságok által szignált figyelmeztetések szerint - egyáltalán nem csodaszer, és nem is kockázatmentes. Sőt a nem szakszerű - azaz nem erre kiképzett orvosok közreműködésével zajló -, és nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő felhasználása kifejezetten rizikós. A mellnagyobbítási célú alkalmazás során ugyanis sokkal nagyobb mennyiség kell belőle, mint mondjuk egy szemkörnyéki szarkaláb eltüntetéséhez, ráadásul a szöveti környezet is más - emiatt jóval több a beavatkozás nyomás fellépő gyulladás, illetve allergiás reakció. Egy felmérés során a Nagy-Britanniában praktizáló sebészek kétötöde nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen, évente 2-3 alkalommal fordul elő komplikáció páciensek között. -Ezek legfőbb oka - Nigel Mercer, a British Association of Aesthetic Plastic Surgeons szakmai szervezet elnöke szerint -, hogy az egészségügyi személyzet nem tudja, hogyan kell használni az anyagot, a páciensek pedig nincsenek tisztában a kockázatokkal. Maga a beavatkozás belefér egy órába - úgy is reklámozzák, hogy \"mellnagyobbítás ebédszünetben\", és csupán helyi érzéstelenítést igényel. Amúgy viszont az eljárás nem kifejezetten olcsó: az angliai ár a 3000 fontot (közel egymillió forintot) verdesi, és a magyar \"árajánlatok\" is 200, illet 800 ezer forint között szóródnak. Vagyis a költség összemérhető a hagyományos mellnagyobbító műtétek árával. Ezzel együtt előfordulhat, hogy nem (csupán) a betegek féltéséről, hanem inkább kenyérharcról van szó, hiszen a feltöltéses beavatkozások nyilván a szilikonos és egyéb beültetések piacát fenyegetik, amelyek - mint tudjuk - szintén nem kockázatmentesek. Sas György plasztikai sebész lapunknak elmondta: a hasonló feltöltőanyagok választéka legalább tucatnyi, biztonságosságuk viszont nem egyértelmű. - Elképesztőnek tartom, hogy egy szépészeti beavatkozást valaki fél órába akarjon besűríteni. Ez olyan, mint az autópályán a gyorshajtás: megoldható, de nyilvánvalóan kockázatos - fogalmazott.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Mellnövesztés mellékhatásokkal Hazánkban is használják a brit sajtó szerint veszélyes anyagot Plasztikai sebészek vészjeleitől hangos az angol sajtó: a doktorok egy olyan - hazánkban is használatos - készítmény miatt fújtak riadót, amelyet injekcióval lehet a bőr alá juttatni, egyebek között mellnagyobbítási céllal. A aggódók szerint a feszesítő zselének sok a mellékhatása - mindez azonban a többi mellnövesztő eljárásról is elmondható. \"A... egy hyalurosavat tartalmazó gél, mely a szervezetünkben is előfordul. A gél injekció segítésével történő bevitele révén a mell egy kosárszámmal is képes megnőni, viszonylag rövid idő alatt, altatásos műtéti beavatkozás nélkül. A mellek tapintása kellemesebb és természetesebb lesz. Az eljárás hátránya, hogy nem tartós, de bármikor meg lehet ismételni a kezelést.\" A fenti szöveg egy magyar nyelvű portálról származik, és nemcsak azt bizonyítja, hogy az eljárást Magyarországon is használják, hanem azt is, hogy a cél sokszor kifejezetten a mellplasztika - holott a hyaluronsavas feltöltőgélt nem erre találták ki. A készítmény elsődleges felhasználási területe az arc és más testrészek feszesítése, a kozmetikai ráncok eltüntetése. Ugyanakkor a szépészeti klinikák igyekeznek univerzális csodaszerként, például mellnagyobbítási céllal (is) bemutatni a pácienseiknek. A csábítás nagy, láthatóan tömeges kereslet mutatkozik egy műtét nélkül alkalmazható, kockázatmentesnek tűnő mellnagyobbító eljárás iránt. Csakhogy a készítmény - legalábbis az angol nyelvű sajtóban közreadott, plasztikai sebészek, illetve az őket tömörítő szakmai társaságok által szignált figyelmeztetések szerint - egyáltalán nem csodaszer, és nem is kockázatmentes. Sőt a nem szakszerű - azaz nem erre kiképzett orvosok közreműködésével zajló -, és nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő felhasználása kifejezetten rizikós. A mellnagyobbítási célú alkalmazás során ugyanis sokkal nagyobb mennyiség kell belőle, mint mondjuk egy szemkörnyéki szarkaláb eltüntetéséhez, ráadásul a szöveti környezet is más - emiatt jóval több a beavatkozás nyomás fellépő gyulladás, illetve allergiás reakció. Egy felmérés során a Nagy-Britanniában praktizáló sebészek kétötöde nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen, évente 2-3 alkalommal fordul elő komplikáció páciensek között. -Ezek legfőbb oka - Nigel Mercer, a British Association of Aesthetic Plastic Surgeons szakmai szervezet elnöke szerint -, hogy az egészségügyi személyzet nem tudja, hogyan kell használni az anyagot, a páciensek pedig nincsenek tisztában a kockázatokkal. Maga a beavatkozás belefér egy órába - úgy is reklámozzák, hogy \"mellnagyobbítás ebédszünetben\", és csupán helyi érzéstelenítést igényel. Amúgy viszont az eljárás nem kifejezetten olcsó: az angliai ár a 3000 fontot (közel egymillió forintot) verdesi, és a magyar \"árajánlatok\" is 200, illet 800 ezer forint között szóródnak. Vagyis a költség összemérhető a hagyományos mellnagyobbító műtétek árával. Ezzel együtt előfordulhat, hogy nem (csupán) a betegek féltéséről, hanem inkább kenyérharcról van szó, hiszen a feltöltéses beavatkozások nyilván a szilikonos és egyéb beültetések piacát fenyegetik, amelyek - mint tudjuk - szintén nem kockázatmentesek. Sas György plasztikai sebész lapunknak elmondta: a hasonló feltöltőanyagok választéka legalább tucatnyi, biztonságosságuk viszont nem egyértelmű. - Elképesztőnek tartom, hogy egy szépészeti beavatkozást valaki fél órába akarjon besűríteni. Ez olyan, mint az autópályán a gyorshajtás: megoldható, de nyilvánvalóan kockázatos - fogalmazott.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Mellnövesztés mellékhatásokkal Hazánkban is használják a brit sajtó szerint veszélyes anyagot Plasztikai sebészek vészjeleitől hangos az angol sajtó: a doktorok egy olyan - hazánkban is használatos - készítmény miatt fújtak riadót, amelyet injekcióval lehet a bőr alá juttatni, egyebek között mellnagyobbítási céllal. A aggódók szerint a feszesítő zselének sok a mellékhatása - mindez azonban a többi mellnövesztő eljárásról is elmondható. \"A... egy hyalurosavat tartalmazó gél, mely a szervezetünkben is előfordul. A gél injekció segítésével történő bevitele révén a mell egy kosárszámmal is képes megnőni, viszonylag rövid idő alatt, altatásos műtéti beavatkozás nélkül. A mellek tapintása kellemesebb és természetesebb lesz. Az eljárás hátránya, hogy nem tartós, de bármikor meg lehet ismételni a kezelést.\" A fenti szöveg egy magyar nyelvű portálról származik, és nemcsak azt bizonyítja, hogy az eljárást Magyarországon is használják, hanem azt is, hogy a cél sokszor kifejezetten a mellplasztika - holott a hyaluronsavas feltöltőgélt nem erre találták ki. A készítmény elsődleges felhasználási területe az arc és más testrészek feszesítése, a kozmetikai ráncok eltüntetése. Ugyanakkor a szépészeti klinikák igyekeznek univerzális csodaszerként, például mellnagyobbítási céllal (is) bemutatni a pácienseiknek. A csábítás nagy, láthatóan tömeges kereslet mutatkozik egy műtét nélkül alkalmazható, kockázatmentesnek tűnő mellnagyobbító eljárás iránt. Csakhogy a készítmény - legalábbis az angol nyelvű sajtóban közreadott, plasztikai sebészek, illetve az őket tömörítő szakmai társaságok által szignált figyelmeztetések szerint - egyáltalán nem csodaszer, és nem is kockázatmentes. Sőt a nem szakszerű - azaz nem erre kiképzett orvosok közreműködésével zajló -, és nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő felhasználása kifejezetten rizikós. A mellnagyobbítási célú alkalmazás során ugyanis sokkal nagyobb mennyiség kell belőle, mint mondjuk egy szemkörnyéki szarkaláb eltüntetéséhez, ráadásul a szöveti környezet is más - emiatt jóval több a beavatkozás nyomás fellépő gyulladás, illetve allergiás reakció. Egy felmérés során a Nagy-Britanniában praktizáló sebészek kétötöde nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen, évente 2-3 alkalommal fordul elő komplikáció páciensek között. -Ezek legfőbb oka - Nigel Mercer, a British Association of Aesthetic Plastic Surgeons szakmai szervezet elnöke szerint -, hogy az egészségügyi személyzet nem tudja, hogyan kell használni az anyagot, a páciensek pedig nincsenek tisztában a kockázatokkal. Maga a beavatkozás belefér egy órába - úgy is reklámozzák, hogy \"mellnagyobbítás ebédszünetben\", és csupán helyi érzéstelenítést igényel. Amúgy viszont az eljárás nem kifejezetten olcsó: az angliai ár a 3000 fontot (közel egymillió forintot) verdesi, és a magyar \"árajánlatok\" is 200, illet 800 ezer forint között szóródnak. Vagyis a költség összemérhető a hagyományos mellnagyobbító műtétek árával. Ezzel együtt előfordulhat, hogy nem (csupán) a betegek féltéséről, hanem inkább kenyérharcról van szó, hiszen a feltöltéses beavatkozások nyilván a szilikonos és egyéb beültetések piacát fenyegetik, amelyek - mint tudjuk - szintén nem kockázatmentesek. Sas György plasztikai sebész lapunknak elmondta: a hasonló feltöltőanyagok választéka legalább tucatnyi, biztonságosságuk viszont nem egyértelmű. - Elképesztőnek tartom, hogy egy szépészeti beavatkozást valaki fél órába akarjon besűríteni. Ez olyan, mint az autópályán a gyorshajtás: megoldható, de nyilvánvalóan kockázatos - fogalmazott.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Mellnövesztés mellékhatásokkal Hazánkban is használják a brit sajtó szerint veszélyes anyagot Plasztikai sebészek vészjeleitől hangos az angol sajtó: a doktorok egy olyan - hazánkban is használatos - készítmény miatt fújtak riadót, amelyet injekcióval lehet a bőr alá juttatni, egyebek között mellnagyobbítási céllal. A aggódók szerint a feszesítő zselének sok a mellékhatása - mindez azonban a többi mellnövesztő eljárásról is elmondható. \"A... egy hyalurosavat tartalmazó gél, mely a szervezetünkben is előfordul. A gél injekció segítésével történő bevitele révén a mell egy kosárszámmal is képes megnőni, viszonylag rövid idő alatt, altatásos műtéti beavatkozás nélkül. A mellek tapintása kellemesebb és természetesebb lesz. Az eljárás hátránya, hogy nem tartós, de bármikor meg lehet ismételni a kezelést.\" A fenti szöveg egy magyar nyelvű portálról származik, és nemcsak azt bizonyítja, hogy az eljárást Magyarországon is használják, hanem azt is, hogy a cél sokszor kifejezetten a mellplasztika - holott a hyaluronsavas feltöltőgélt nem erre találták ki. A készítmény elsődleges felhasználási területe az arc és más testrészek feszesítése, a kozmetikai ráncok eltüntetése. Ugyanakkor a szépészeti klinikák igyekeznek univerzális csodaszerként, például mellnagyobbítási céllal (is) bemutatni a pácienseiknek. A csábítás nagy, láthatóan tömeges kereslet mutatkozik egy műtét nélkül alkalmazható, kockázatmentesnek tűnő mellnagyobbító eljárás iránt. Csakhogy a készítmény - legalábbis az angol nyelvű sajtóban közreadott, plasztikai sebészek, illetve az őket tömörítő szakmai társaságok által szignált figyelmeztetések szerint - egyáltalán nem csodaszer, és nem is kockázatmentes. Sőt a nem szakszerű - azaz nem erre kiképzett orvosok közreműködésével zajló -, és nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő felhasználása kifejezetten rizikós. A mellnagyobbítási célú alkalmazás során ugyanis sokkal nagyobb mennyiség kell belőle, mint mondjuk egy szemkörnyéki szarkaláb eltüntetéséhez, ráadásul a szöveti környezet is más - emiatt jóval több a beavatkozás nyomás fellépő gyulladás, illetve allergiás reakció. Egy felmérés során a Nagy-Britanniában praktizáló sebészek kétötöde nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen, évente 2-3 alkalommal fordul elő komplikáció páciensek között. -Ezek legfőbb oka - Nigel Mercer, a British Association of Aesthetic Plastic Surgeons szakmai szervezet elnöke szerint -, hogy az egészségügyi személyzet nem tudja, hogyan kell használni az anyagot, a páciensek pedig nincsenek tisztában a kockázatokkal. Maga a beavatkozás belefér egy órába - úgy is reklámozzák, hogy \"mellnagyobbítás ebédszünetben\", és csupán helyi érzéstelenítést igényel. Amúgy viszont az eljárás nem kifejezetten olcsó: az angliai ár a 3000 fontot (közel egymillió forintot) verdesi, és a magyar \"árajánlatok\" is 200, illet 800 ezer forint között szóródnak. Vagyis a költség összemérhető a hagyományos mellnagyobbító műtétek árával. Ezzel együtt előfordulhat, hogy nem (csupán) a betegek féltéséről, hanem inkább kenyérharcról van szó, hiszen a feltöltéses beavatkozások nyilván a szilikonos és egyéb beültetések piacát fenyegetik, amelyek - mint tudjuk - szintén nem kockázatmentesek. Sas György plasztikai sebész lapunknak elmondta: a hasonló feltöltőanyagok választéka legalább tucatnyi, biztonságosságuk viszont nem egyértelmű. - Elképesztőnek tartom, hogy egy szépészeti beavatkozást valaki fél órába akarjon besűríteni. Ez olyan, mint az autópályán a gyorshajtás: megoldható, de nyilvánvalóan kockázatos - fogalmazott.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Mellnövesztés mellékhatásokkal Hazánkban is használják a brit sajtó szerint veszélyes anyagot Plasztikai sebészek vészjeleitől hangos az angol sajtó: a doktorok egy olyan - hazánkban is használatos - készítmény miatt fújtak riadót, amelyet injekcióval lehet a bőr alá juttatni, egyebek között mellnagyobbítási céllal. A aggódók szerint a feszesítő zselének sok a mellékhatása - mindez azonban a többi mellnövesztő eljárásról is elmondható. \"A... egy hyalurosavat tartalmazó gél, mely a szervezetünkben is előfordul. A gél injekció segítésével történő bevitele révén a mell egy kosárszámmal is képes megnőni, viszonylag rövid idő alatt, altatásos műtéti beavatkozás nélkül. A mellek tapintása kellemesebb és természetesebb lesz. Az eljárás hátránya, hogy nem tartós, de bármikor meg lehet ismételni a kezelést.\" A fenti szöveg egy magyar nyelvű portálról származik, és nemcsak azt bizonyítja, hogy az eljárást Magyarországon is használják, hanem azt is, hogy a cél sokszor kifejezetten a mellplasztika - holott a hyaluronsavas feltöltőgélt nem erre találták ki. A készítmény elsődleges felhasználási területe az arc és más testrészek feszesítése, a kozmetikai ráncok eltüntetése. Ugyanakkor a szépészeti klinikák igyekeznek univerzális csodaszerként, például mellnagyobbítási céllal (is) bemutatni a pácienseiknek. A csábítás nagy, láthatóan tömeges kereslet mutatkozik egy műtét nélkül alkalmazható, kockázatmentesnek tűnő mellnagyobbító eljárás iránt. Csakhogy a készítmény - legalábbis az angol nyelvű sajtóban közreadott, plasztikai sebészek, illetve az őket tömörítő szakmai társaságok által szignált figyelmeztetések szerint - egyáltalán nem csodaszer, és nem is kockázatmentes. Sőt a nem szakszerű - azaz nem erre kiképzett orvosok közreműködésével zajló -, és nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő felhasználása kifejezetten rizikós. A mellnagyobbítási célú alkalmazás során ugyanis sokkal nagyobb mennyiség kell belőle, mint mondjuk egy szemkörnyéki szarkaláb eltüntetéséhez, ráadásul a szöveti környezet is más - emiatt jóval több a beavatkozás nyomás fellépő gyulladás, illetve allergiás reakció. Egy felmérés során a Nagy-Britanniában praktizáló sebészek kétötöde nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen, évente 2-3 alkalommal fordul elő komplikáció páciensek között. -Ezek legfőbb oka - Nigel Mercer, a British Association of Aesthetic Plastic Surgeons szakmai szervezet elnöke szerint -, hogy az egészségügyi személyzet nem tudja, hogyan kell használni az anyagot, a páciensek pedig nincsenek tisztában a kockázatokkal. Maga a beavatkozás belefér egy órába - úgy is reklámozzák, hogy \"mellnagyobbítás ebédszünetben\", és csupán helyi érzéstelenítést igényel. Amúgy viszont az eljárás nem kifejezetten olcsó: az angliai ár a 3000 fontot (közel egymillió forintot) verdesi, és a magyar \"árajánlatok\" is 200, illet 800 ezer forint között szóródnak. Vagyis a költség összemérhető a hagyományos mellnagyobbító műtétek árával. Ezzel együtt előfordulhat, hogy nem (csupán) a betegek féltéséről, hanem inkább kenyérharcról van szó, hiszen a feltöltéses beavatkozások nyilván a szilikonos és egyéb beültetések piacát fenyegetik, amelyek - mint tudjuk - szintén nem kockázatmentesek. Sas György plasztikai sebész lapunknak elmondta: a hasonló feltöltőanyagok választéka legalább tucatnyi, biztonságosságuk viszont nem egyértelmű. - Elképesztőnek tartom, hogy egy szépészeti beavatkozást valaki fél órába akarjon besűríteni. Ez olyan, mint az autópályán a gyorshajtás: megoldható, de nyilvánvalóan kockázatos - fogalmazott.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
A vörösbor még egészségesebb, mint hittük A vörösbornak már eddig is több, kedvező egészségügyi hatást tulajdonítottunk, de egy tanulmány szerint a szív- és érbetegségek, a rosszindulatú daganatok vagy a cukorbaj megelőzésére egyaránt alkalmas. Ausztrál kutatók cikke az Alcoholism: Clinical and Experimental Research szeptemberi számában jelenik meg, de az orvosi szaksajtó már most izgatottan elemzi a kiszivárogtatott információkat. Hosszú ideje kutatják a piros szőlő és a vörösbor nem csak hangulatkeltő, hanem egészséget védő tulajdonságainak titkát. A gyümölcsben és a belőle készült szeszes italban bonyolult, biológiailag aktív anyagok vannak - sokféle flavonol, színes anthocianinok és a sokat vizsgált polifenol, a rezveratrol. Jelentős gyógyhatást a szakemberek főleg az utóbbinak tulajdonítanak. Már évekkel ezelőtt állatkísérletek bizonyították, hogy a rezvetrarol bizonyos állatfajok várható életkilátásait jelentősen javítja. A gond az, hogy egy átlagos testsúlyú embernek hasonló hatáshoz annyit kellett volna rezvetrarolból felhalmoznia, ami csak több ezer palack vörösbor, mindennapos elfogyasztásával lett volna lehetséges. Lindsay Brown és munkacsoportjának összefoglaló tanulmányának első tétele, hogy a rezveratrol csökkenti a rosszindulatú daganatos betegségek valószínűségét. A kutatók szerint ez a molekula rosszindulatú burjánzásnak induló szövetekben fokozza a programozott sejthalál ütemét. A második, fontos hatás, hogy a rendszeres rezveratrol-bevitel - mint például a vörösbor mértékletes fogyasztása étkezések során - mérhetően csökkenti a koszorúér-betegség kifejlődésének kockázatát. A média is sokat írt a \"francia-paradoxon\" jelenségről, amelyet - főleg a francia szakértők - a helyi vörösbor iszogatásával magyaráznak. Ebben az esetben a paradoxon megjelölés onnan ered, hogy a franciák étkezése és egyéb kockázati tényezői alapján abban az országban sokkal több szív- és érbetegség okozta haláleset volna várható, mint amit ténylegesen előfordul. A kedvező különbség oka - úgy tűnik - a francia vörösbor. Végül a rezveratrol lassítja az érelmeszesedés folyamatát, a cukorbetegség megjelenését, sőt a korosodással összefüggésbe hozható, idegrendszeri betegség veszélyét is. Emeljük - legfeljebb egy deciliternyi vörösborral töltött poharunkat. Egészségünkre!
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Óvodásaink 42 százaléka kövér A gének nagyobb hatással vannak alkatunkra, mint a környezet Harminc betegséget azonosítottak már, ami biztos elhízást okoz, emellett gének tucatjai hajlamosítanak a kövérségre. Testtömeg-indexünket és derékbőségünket 77 százalékban gének tucatjai határozzák meg. Magyarországon minden harmadik gyerek túlsúlyos, ezért azonban a szakemberek szerint mégis leginkább az életmód és a környezet a felelős. Genetikai determináció, vagy szülői figyelmetlenség? - az alapdilemma, ami kövér, akár húsz-harminc kiló súlyfelesleget cipelő gyerek láttán az eszünkbe jut. Ahogy azonnal az is, vajon a mi gyerekünk hajlamos-e az elhízásra, ha pedig igen, mikor és mit tehetünk? Egy egyéves gyerek normális testsúlya kilenc kiló, ha ez már 10-11 fölé ugrik, a szülőknek van okuk aggódni, s jó, ha azonnal szakemberhez fordulnak. az első ötven hónap az, ami a szakemberek szerint sorsdöntő. Eddig harminc olyan betegséget azonosított az orvostudomány, aminek kísérő tünete az elhízás, már gyerekkorban. Ilyen a leptin, vagyis az élelmiszer-bevitelt és túlsúlyt szabályozó hormon hiánya. Ilyenkor a gyereknek lényegében nincs jóllakottság érzete. Ezenkívül gének tucatjait azonosították, s még többet egyelőre vizsgálnak, amelyek hajlamosítanak az elhízásra - mondja dr. Fekete György, gyermekgyógyász, egyetemi tanár, aki azt vallja: amiatt, hogy az elhízás a világon, s nálunk is ilyen mértékű, leginkább az életmód és a környezet a bűnös. Az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban egy most megjelent kutatás valamelyest árnyalja a szakember által eddig vázolt képet. A londoni egyetem kutatói ötezer egypetéjű és kétpetéjű ikerpárt vizsgáltak, hogy mennyiben határozzák meg egyes tulajdonságainkat örökletes tényezők és mennyiben a környezetünk. Ha azonos környezetben nőnek fel, akkor a két csoport összehasonlítása alkalmas annak megállapítására, milyen mértékben befolyásolta tulajdonságaikat életmódjuk. Kiderült, hogy a rossz környezetnek sokkal kisebb hatása volt a gyerekek testalkatára, mint génjeiknek, a vizsgálatok szerint testtömeg-indexüket és derékbőségüket 77 százalékban ez utóbbiak határozzák meg. Igaz azonban az is, az örökletesen hízásra hajlamos gyerekek helytelen étrendje azonban még tovább növeli a túlsúly esélyét. Az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet legfrissebb hazai felmérése egészen döbbenetes eredményeket hozott. A súlyból és magasságból számított testtömeg-index alapján ma az óvodások 42 százaléka kövér, a serdülők 26, a tinik 15 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A középiskolások 57 százaléka csak alkalmanként, a tornaórákon mozog. A fiúk harminc, a lányok 25 százaléka sportol csak rendszeresen. A serdülőkorú fiúk 5 százaléka, a lányok 10 százaléka viszont már rendszeresen dohányzik. A túlsúly és az egészségtelen életmód akár 15 évvel is megrövidítheti a magyar férfiak születéskor várható 68, a nők 76 éves átlagéletkorát. - Ma a gyermekek 35 százaléka, vagyis minden harmadik gyerek kövér, illetve túlsúlyos, a 18 év alatti gyerekek sokasága cipel tíz, húsz, sőt már akár harminc kilogramm súlytöbbletet - tesz hozzá még néhány adatot Fekete György. Az ma már köztudott, hogy számos súlyos betegség és a felnőttkori elhízás egyik oka a gyermekkori túlsúly. Nagyobb eséllyel válnak elhízott felnőttekké, akiknek nagyobb a kockázata az egyes ráktípusokra, szívbetegségekre, agyi érkatasztrófára és a cukorbetegségre - sorolja a professzor. - Amihez a gyerek pici korától hozzászokik, az határozza meg későbbi életét, életmódját. A tv, számítógép előtt töltött órák, a gyorséttermek mind-mind egyenes utat jelentenek az elhízáshoz és így annak az egész életre kiható káros következményeihez - figyelmeztet a genetikus-gyermekgyógyász. - A gyermekkori rendellenességek okait keresve mindig eljutunk a családhoz, annak széteséséhez, a család életén belüli diszharmóniához, a szülő-gyermek kommunikáció problémájához - mondja dt. Ranschburg Jenő, gyermekpszichiáter, aki szerint minden tiltás szigorúan tilos, ahogy hibás az a szülői magatartás is, amikor minden családi párbeszéd a kövér gyermek táplálkozási szokásairól szól. A pszichiáter szerint tízéves kor előtt nem szabad a gyerekek fogyókúrájáról beszélni, nem fogyasztani kell, hanem várni, hogy \"belenőjön\" a súlyába. Segíteni pedig csakis úgy lehet, ha az életmódváltásban az egész család részt vesz. A szakemberek szerint a genetika, az orvoslás és pszichológia integrálásával fel lehet mérni a hajlamokat, célzottan csökkenteni lehet a kockázatokat és a személyre szabott életmód programokkal hihetetlen jó eredményeket lehet elérni.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Alzheimer ellen jó a kávé? Igyunk naponta öt csésze kávét, vagy tizennégy csésze teát és megelőzzük az időskori memóriaproblémákat, így például az Alzheimer-kórt - javasolják floridai kutatók. Illetve ezt nem mondják, mert jelenleg csupán az egereknél vált be a koffeines kezelés. Zavar az emlékezetben, a viselkedésben, módosul a személyiség. A beteg nem ismeri fel a körülötte lévő embereket és tárgyakat - néhány jellemző az Alzheimer-kórra, amely manapság a 65 éven felettiek öt százalékát, a 80 év felettiek 20 százalékát érinti. Magyarországon kétszázezren szenvednek ebben a betegségben. Azt már tudjuk, hogy a betegek agyszövetében plakkok formájában felhalmozódó toxikus béta-amiloid fehérje az agy tanulási központjának túlterhelését okozza. Az agy ezért a gátló idegingerületek mennyiségének növelésével védeni próbálja saját sejtjeit, ez a téves \"döntése\" azonban az elbutulással járó betegség kialakulását eredményezi. Floridai kutatók most azt találták, hogy a betegség sikeresen kezelhető nagy mennyiségű koffeinnel. A Dél-karolinai Egyetem munkatársai ötvenöt egeret teszteltek. A kutatók először megnézték, hogy a 18-19 hónapos egerek - ez a kor az emberek esetében hetvenéves életkornak felel meg - közül mely példányok mutatnak memóriazavarra utaló jeleket. Ezt a csoportot ezután kettéosztották. Az egyik kávét kapott az ivóvizébe, a másik csapat nem. Az egereknek adott koffein mennyisége megegyezett azzal, amennyi öt kávéban, illetve tizennégy csésze teában van. Két hónapos koffeines kezelés után újra tesztelték a rágcsálókat, és azt találták, hogy a \"bekávézott\" egerek jobb teszteredményeket értek el, mint az azonos korú, de demenciamentes társaik. A tiszta vízen élő egerek elbutulása a két hónap alatt folytatódott. További meglepő eredmény volt, hogy a kávéra szoktatott példányok agyában ötven százalékkal csökkent a béta-amiloid fehérje mennyisége. A kutatók szerint a jelentség hátterében az áll, hogy a koffein visszafogta a káros fehérje termeléséért felelős enzimeket. Ugyanez a floridai csoport egy korábbi kísérletsorozatában azt állapította meg, hogy a fiatalabb alzheimeres egerek esetében koffein adagolásával megelőzhető a memóriaproblémák kialakulása. \"A korábbi és a legújabb kísérletek alapján bizonyosnak látszik, hogy a koffein nem csupán megakadályozza a memóriazavar kialakulását, hanem hatékonyan kezeli is a betegséget\" - nyilatkozta a kutatásokat irányító Gary Arendash a BBC-nek, aki szerint a koffein a legtöbb embernek biztonságosan adható. A csoport a sikeresnek tűnő egértesztelések után a humán kísérleteket is el akarja kezdeni. Arra ugyanis nincs bizonyosság, hogy ami működik a rágcsálókban, az az emberek esetében is beválik. Kétséges, hogy milyen dózisban kellene a koffeint adagolni. Átszámolva az egereknek adott mennyiséget, emberek esetében naponta 500 milligramm koffeint kellene adni. A legtöbb ember szervezete ezt a mennyiséget gond nélkül feldolgozná, de a magas vérnyomásban szenvedők, illetve a terhes nők ennél kisebb mennyiséget kaphatnának. Rebecca Wood Alzheimer-kutató szerint ma még korai kijelenteni, hogy a koffein a megoldás a betegség kezelésére. Hatékonynak tűnik, de senki se öntse csészeszám a koffeint alzheimeres hozzátartozójába. Az Alzheimeres-kórosok száma 2050-re világszinten 100 millió fölé emelkedhet á ám ezt jelentősen befolyásolhatják a közeljövő diagnosztikai és kezelési módszerei. Talán éppen a koffein lesz az egyik járható út. Valamit tenni kell, mert a világ lakosságának idősödésével globális Alzheimer-járványra számíthatunk.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Tudjuk, hogy vegyszerezett, mégis vesszük az import gyümölcsöket A külföldről behozott zöldségek és gyümölcsök több vegyszermaradványt tartalmaznak, mint a hazaiak. A legszennyezettebb a paradicsom, a paprika és a saláta - derül ki a Levegő Munkacsoport kérésére a Medián Közvélemény- és Piackutató intézet felméréséből. A megkérdezettek közel kétharmada (64 százalék) szerint a mesterséges vegyi anyagok akár súlyosan is károsíthatják az egészséget. Mindössze 4 százalék vélekedik úgy, hogy a szintetikus anyagoknak nincs számottevő egészségügyi hatásuk. A válaszadók szerint a mesterségek anyagok a daganatos betegségek 40 százalékáért lehetnek felelősek, az összes megkérdezett közel egynegyede azonban 50 százaléknál is magasabbra becsülte ezt az arányt. A megkérdezettek döntő többsége (84 százalék) úgy válaszolt, hogy az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az ember egészségére. A kozmetikumokat, tisztítószereket összesen 57 százalék említette, a legnagyobb arányban a 18-29 év közöttiek és a diplomások (70, illetve 72 százalék). A műanyagokat 28 százalék említette, míg műszaki cikkekre csak 14 százalék, a bútorokra, szőnyegekre mindössze 5 százalék gondolt. A Levegő Munkacsoport szerint ezért fontos a lakosság figyelmét felhívni arra, hogy a lakásban található termékek is sokszor veszélyes anyagok forrásai lehetnek. Az uniós \"különösen aggodalomra okot adó\" anyagok listáján szerepelnek a műszaki cikkekben, bútorokban, ruhákban található - a májat, az agyat és az ideg- és a hormonrendszert károsító a szervezetben felhalmozódó - brómozott égésgátlók, illetve szaporodási képességeket károsító ftalátok. A válaszadók többsége (58 százalék) a hivatalos statisztikákkal összhangban úgy véli, hogy a külföldről behozott import zöldségek és gyümölcsök több vegyszermaradványt tartalmaznak, mint a hazaiak. A legszennyezettebb a paradicsom, a paprika és a saláta, és a rendszeresen szennyezett gyümölcsökről (eper, szőlő, barack, narancs) is sokan hallottak. A válaszadók számottevő része ezen túl általánosságban is bizalmatlan a fejlődő országokból származó, nem megfelelően ellenőrzött terményekkel szemben, ami szintén összhangban van a hivatalos mérési eredményekkel. Jó hír a bio és a környezetbarát módon termelőknek, hogy a lakosság átlagosan 12 százalékkal fizetne többet olyan mezőgazdasági terményekért, amelyek mentesek a káros vegyi anyagoktól. A megkérdezettek csupán 15 százaléka (a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók 21 százaléka, a 60 éves és idősebbek 25 százaléka) nem hajlandó, vagy nem képes többet fizetni egy hasonló, ám káros vegyi anyagoktól mentes terményért. A felmérés alapján a hazai lakosság nem igazán bízik abban, hogy a jogszabályok megvédik őket a vegyi anyagoktól. A válaszadók ötöde szerint a jelenlegi szabályok egyáltalán nem garantálják a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságát, és további 41 százalék is inkább nem lát egészségügyi és környezeti szempontból törvényi garanciát. Az érdemi válaszok átlaga százfokú skálán 38 pont, és ez is inkább a lakosság bizalmatlanságát jelzi. A lakosság szerint elsősorban a gyártóknak kellene tenni a termékekben található vegyi anyagok biztonságáért (84 százalék említette). Sokan említették azonban az ezzel foglalkozó állami szervek felelősségét is (52 százalék), valamint a kereskedőket, forgalmazókat (43 százalék), a községekben élők körében 51 százalék). A médiára csak 12 százalék, a lakosság szerepére pedig mindössze 8 százalék gondolt. A Levegő Munkacsoport ezért vegyi anyag kampányában a hazai kiskereskedelmi láncok vegyi felelősségét próbálja erősíteni, illetve szeretné, ha a hatóságok megfelelő kapacitással tudnák a termékek szennyezettségét ellenőrizni.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
:*
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
:*
ibolyka43 7 évvel ezelőtt
Terike,! hogy te milyen ügyes vagy,mert nyitottad ezt a topikot minyájunk okulására. köszönöm.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Nem fogyis téma, de azért érdekes. :) Kockázatos szoláriumozni A legmagasabb kockázati kategóriába sorolták a szakértők a szoláriumot és az ultraviola sugárzással működő összes többi barnítószerkezetet. A brit tanulmány szerint a szoláriumozás legalább annyira veszélyes, mint az arzén vagy a mustárgáz. A tegnap közzétett elemzés húsz kutatás megállapításait összevetve leszögezi, hogy a szoláriumhasználat harmincéves életkor előtt 75 százalékkal növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. A megdöbbentő kutatási eredményt a Lancet Oncology című orvosi folyóirat közölte, a szerzők az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szaktanácsadójaként működő lyoni Nemzetközi Rákkutatási Hivatal munkatársai. Az új besorolás szerint a mesterséges napágy és az összes UV sugárforrás kétséget kizáróan rákkeltő, akárcsak a dohányzás, a hepatitis-B vírus vagy a kéményseprés. A napágyak rákkeltő hatásáról a kutatók tájékoztatták Kathy Bankset, a szoláriumok készítőit és működtetőit tömörítő európai kereskedelmi szövetség elnökét, aki azonban az iparág régi érvét ismételgette: nincs közvetlen bizonyíték. A tanulmány viszont éppen a bizonyítékot szolgáltatja. Régebbi vizsgálati jelentésekben már szerepelt, hogy a szoláriumozó fiatalok körében a sokszorosára emelkedik a melanoma kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik sohasem feküdtek napágyon. A WHO pedig már korábban is azt tanácsolta a 18 éven aluliaknak, hogy ne szoláriumozzanak. Sőt a brit intézet már tavaly ősszel is előállt hasonló adatokkal, ám azok akkor a (a napozási szezon után) nem váltottak ki nagyobb visszhangot. A vizsgálat készítői most azt hangoztatják: az UV sugárzás - forrására való tekintet nélkül - mindenképpen egészségtelen. Ráadásul a gépekben a sugárzás akár tízszer erősebb is lehet, mint a napon. Ennek ellenére a szoláriumozás divatja rohamosan terjed: a szigetországban minden harmadik brit nő és minden negyedi férfi barnítógépeket használ. Nagy-Britanniában évente közel tízezer melanomás esetet regisztrálnak, a halálozási arány pedig meglehetősen magas: az érintettek közül legalább 1800 ember hal meg. Az esetek száma a négyszeresére nőtt az 1970-es évek óta. A betegek egyharmada 50 évesnél fiatalabb, és a 15-34 évesek körében ez a leggyakoribb daganattípus. Az első kommentárok azt is megjegyzik, hogy a barnítókrémek (amelyeket sokan a sugárzás \"kivédésére\" használnak napozás, illetve szoláriumozás előtt) a gyakorlatban semmilyen védelmet nem nyújtanak, mivel nem befolyásolják a melanintermelést, vagyis a bőr saját védekezését. Ugyanakkor nem is sugároznak, tehát valószínűleg nem rákkeltők.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Nem fogyis téma, de azért érdekes. :) Kockázatos szoláriumozni A legmagasabb kockázati kategóriába sorolták a szakértők a szoláriumot és az ultraviola sugárzással működő összes többi barnítószerkezetet. A brit tanulmány szerint a szoláriumozás legalább annyira veszélyes, mint az arzén vagy a mustárgáz. A tegnap közzétett elemzés húsz kutatás megállapításait összevetve leszögezi, hogy a szoláriumhasználat harmincéves életkor előtt 75 százalékkal növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. A megdöbbentő kutatási eredményt a Lancet Oncology című orvosi folyóirat közölte, a szerzők az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szaktanácsadójaként működő lyoni Nemzetközi Rákkutatási Hivatal munkatársai. Az új besorolás szerint a mesterséges napágy és az összes UV sugárforrás kétséget kizáróan rákkeltő, akárcsak a dohányzás, a hepatitis-B vírus vagy a kéményseprés. A napágyak rákkeltő hatásáról a kutatók tájékoztatták Kathy Bankset, a szoláriumok készítőit és működtetőit tömörítő európai kereskedelmi szövetség elnökét, aki azonban az iparág régi érvét ismételgette: nincs közvetlen bizonyíték. A tanulmány viszont éppen a bizonyítékot szolgáltatja. Régebbi vizsgálati jelentésekben már szerepelt, hogy a szoláriumozó fiatalok körében a sokszorosára emelkedik a melanoma kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik sohasem feküdtek napágyon. A WHO pedig már korábban is azt tanácsolta a 18 éven aluliaknak, hogy ne szoláriumozzanak. Sőt a brit intézet már tavaly ősszel is előállt hasonló adatokkal, ám azok akkor a (a napozási szezon után) nem váltottak ki nagyobb visszhangot. A vizsgálat készítői most azt hangoztatják: az UV sugárzás - forrására való tekintet nélkül - mindenképpen egészségtelen. Ráadásul a gépekben a sugárzás akár tízszer erősebb is lehet, mint a napon. Ennek ellenére a szoláriumozás divatja rohamosan terjed: a szigetországban minden harmadik brit nő és minden negyedi férfi barnítógépeket használ. Nagy-Britanniában évente közel tízezer melanomás esetet regisztrálnak, a halálozási arány pedig meglehetősen magas: az érintettek közül legalább 1800 ember hal meg. Az esetek száma a négyszeresére nőtt az 1970-es évek óta. A betegek egyharmada 50 évesnél fiatalabb, és a 15-34 évesek körében ez a leggyakoribb daganattípus. Az első kommentárok azt is megjegyzik, hogy a barnítókrémek (amelyeket sokan a sugárzás \"kivédésére\" használnak napozás, illetve szoláriumozás előtt) a gyakorlatban semmilyen védelmet nem nyújtanak, mivel nem befolyásolják a melanintermelést, vagyis a bőr saját védekezését. Ugyanakkor nem is sugároznak, tehát valószínűleg nem rákkeltők.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Nem fogyis téma, de azért érdekes. :) Kockázatos szoláriumozni A legmagasabb kockázati kategóriába sorolták a szakértők a szoláriumot és az ultraviola sugárzással működő összes többi barnítószerkezetet. A brit tanulmány szerint a szoláriumozás legalább annyira veszélyes, mint az arzén vagy a mustárgáz. A tegnap közzétett elemzés húsz kutatás megállapításait összevetve leszögezi, hogy a szoláriumhasználat harmincéves életkor előtt 75 százalékkal növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. A megdöbbentő kutatási eredményt a Lancet Oncology című orvosi folyóirat közölte, a szerzők az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szaktanácsadójaként működő lyoni Nemzetközi Rákkutatási Hivatal munkatársai. Az új besorolás szerint a mesterséges napágy és az összes UV sugárforrás kétséget kizáróan rákkeltő, akárcsak a dohányzás, a hepatitis-B vírus vagy a kéményseprés. A napágyak rákkeltő hatásáról a kutatók tájékoztatták Kathy Bankset, a szoláriumok készítőit és működtetőit tömörítő európai kereskedelmi szövetség elnökét, aki azonban az iparág régi érvét ismételgette: nincs közvetlen bizonyíték. A tanulmány viszont éppen a bizonyítékot szolgáltatja. Régebbi vizsgálati jelentésekben már szerepelt, hogy a szoláriumozó fiatalok körében a sokszorosára emelkedik a melanoma kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik sohasem feküdtek napágyon. A WHO pedig már korábban is azt tanácsolta a 18 éven aluliaknak, hogy ne szoláriumozzanak. Sőt a brit intézet már tavaly ősszel is előállt hasonló adatokkal, ám azok akkor a (a napozási szezon után) nem váltottak ki nagyobb visszhangot. A vizsgálat készítői most azt hangoztatják: az UV sugárzás - forrására való tekintet nélkül - mindenképpen egészségtelen. Ráadásul a gépekben a sugárzás akár tízszer erősebb is lehet, mint a napon. Ennek ellenére a szoláriumozás divatja rohamosan terjed: a szigetországban minden harmadik brit nő és minden negyedi férfi barnítógépeket használ. Nagy-Britanniában évente közel tízezer melanomás esetet regisztrálnak, a halálozási arány pedig meglehetősen magas: az érintettek közül legalább 1800 ember hal meg. Az esetek száma a négyszeresére nőtt az 1970-es évek óta. A betegek egyharmada 50 évesnél fiatalabb, és a 15-34 évesek körében ez a leggyakoribb daganattípus. Az első kommentárok azt is megjegyzik, hogy a barnítókrémek (amelyeket sokan a sugárzás \"kivédésére\" használnak napozás, illetve szoláriumozás előtt) a gyakorlatban semmilyen védelmet nem nyújtanak, mivel nem befolyásolják a melanintermelést, vagyis a bőr saját védekezését. Ugyanakkor nem is sugároznak, tehát valószínűleg nem rákkeltők.
Nehézbombázó 7 évvel ezelőtt
Jó a szacharin, de nem elég Miért fogyasztanak a mesterséges édesítőszerek? Az utóbbi időben többen megkérdőjelezték, hogy a kalóriaszegény mesterséges édesítőszerek valóban alkalmasak-e fogyókúrára. Sőt, hizlaló hatásukról is jelentek meg tudományos közlemények. Mára úgy tűnik, a mérleg serpenyője végleg az édesítőszerek súlycsökkentő effektusa felé billent el - ám ennek elsősorban pszichés, életvezetési okai vannak. Először is tisztázzuk: alaptalannak bizonyultak, azok a vádak, hogy a négy legelterjedtebb intenzív édesítőszer, a szacharin, az aceszulfám-K, az aszpartám és a ciklamát bármelyike ártalmas lenne. Még 1969-ben jelentek meg olyan tudósítások, hogy a szacharin és a ciklamát patkányokban hólyagrákot okoz. Ezt azóta számos kísérlettel cáfolták. Az aszpartámot is mi mindennel meggyanúsították: hogy árt az agynak, hogy nemcsak fejfájást, de epilepsziás görcsrohamot is kiválthat, sőt agydaganatot is okozhat. Mindez nem igaz. Jó, lehet, hogy nem árt, de nem is fogyaszt, sőt hizlal, állítják e leggyakrabban használt élelmiszer-adalékanyagok vehemensebb ellenzői. Többek között Susan E. Swither, az amerikai Purdue Egyetem tudósának állatkísérletére hivatkoznak. Ebben a normális cukorral (glukózzal) etetett patkányok jobban híztak, mint a szacharinos étellel tápláltak. Ezt azzal magyarázták, hogy a mesterséges édesítőszert a rágcsálók kevésbé érezték édesnek, így az agy önszabályozó mechanizmusa mintegy elválasztotta az éhségérzet annak kielégítésétől, ami a patkányokat több kalória felvételére serkentette. A megváltozott agyi szabályozás miatt, táplálkozást követően a szacharint fogyasztó állatok testhőmérséklete kevésbé emelkedett meg a természetes cukrot evő kontrollcsoporthoz viszonyítva. Ez közvetett bizonyítéka annak, hogy a mesterséges édesítőszerhez kötött kalóriatöbbletet a szervezet lassabban, nehezebben bontja el. Ám ezt az idegrendszeri szabályozást senki sem bizonyította emberben, és a humán kísérletek inkább az ellenkezőjét igazolták. Barry M. Popkin, az Észak-karolinai Egyetem kutatója a The American Journal of Clinical Nutrition nevű szaklapban az édesítőszer testsúlyra kifejtett hatásával foglalkozó 224 közlemény eredményeit összefoglalva jutott arra a következtetésre, hogy használóik túlnyomó többsége fogyott. Voltak ugyan a vizsgált mesterséges édesítőszert fogyasztók között olyanok, akik híztak, de ennek inkább magatartási, pszichológiai, mint biológiai okai voltak. Például azért, mert a kalóriaszegénynek tartott üdítőitalokat gátlástalanul literszámra fogyasztották, mintha sima víz lenne. Vagy, mert az édesítőszer csak alibi volt, hogy falánkságukat elfedjék. A többség azonban - megint csak életvezetési, pszichés okokból - fogy, és persze elsősorban nem az édesítőszerek, hanem az egyéb diétás rendszabályok betartása miatt. Ahogy Dr. Popkin a The New York Timesnak nyilatkozta, ezek az édesítőszerek fontos támaszai, "mankói" a valódi, súlycsökkentő diétának. Dr. George Blackburn, bostoni professzor irányította az édesítőszerek hatását vizsgáló egyik legnagyobb és leghoszszabb, összesen 175 hétig tartó vizsgálatot, Ők is bebizonyították, hogy akik konzekvensen mesterséges édesítőszert tartalmazó italokat fogyasztottak, átlagosan évi öt kilót fogytak. Pedig ez csak napi 100 kalória mínuszt jelentett, ami néhány százaléka csupán az átlagos energiabevitelnek. Hasonló eredményeket közölt Dr. David Ludwig a Harward Egyetemről. A cukormentes üdítőt fogyasztó diákok elhízási kockázata 60 százalékkal volt alacsonyabb, a kontrollcsoporthoz képest. Ugyanakkor a pszichológiai tesztek egyértelműen bebizonyították, hogy a mesterséges édesítőszert használók jobban figyeltek a testsúlyukra. Használjanak hát nyugodtan mesterséges édesítőszert - de ne higgyék, hogy önmagában megoldja a súlyproblémát. Forrás: Népszabadság Online

Magazin