Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Fondü - téli estékre

Hosszú téli estére családdal vagy barátokkal kitűnő étel, kitűnő szórakozás. Svájcból ered, hegyvidéki házakban - nem feltétlenül hegyi kunyhókban, ezek nevesebb sívidékeken paloták is lehetnek manapság - csinálták először.

Nem igényel túl nagy előkészületeket. Innen egyesek tréfás morgolódása: meghívnak vacsorára, de nem főznek semmit, nekem kell az ennivalómat elkészíteni.
 
Igen, mindenki maga főzi a magáét, falatonként, hosszabb vagy rövidebb ideig, aztán a megfőtt, megsült húst különböző szószokba mártogatja, így érvényesítve egyéni ízlését.

A szükséges eszközöket egyszer kell megvenni, illetve kétszer. Kell egy fémedény a hús olajban való sütéséhez, és egy kerámia a sajtos, csokoládés fajtához. Érdemes jó minőségűt venni, nem a leggazdaságosabbal  beérni. Persze aki csak egyszer használja, és aztán soha többet nem veszi elő, annak a legolcsóbb is csak drága porfogó lesz.
 
Legegyszerűbb és legnépszerűbb a burgundi fondü.  Mindenki  a hosszú villájára szúr egy darab kb. 2x2 cm kockára vágott húst, ami lehet marha, sertés, baromfi stb., és  bedugja  az edénybe a forró olajba. Megsüti ízlése szerint véresre, közepesre, jól megsütve vagy éppen szénné égetve, aztán különböző szószokba mártogatja és bekapja. Nem kell kapkodni, mert leégetjük a nyelvünket! Szószt rengeteg félét lehet készen kapni vagy otthon csinálni. Ha van otthon ketchup, majonéz és mustár, nagy baj már nem lehet, ezek, valamint ezek  kombinációi kettesével vagy mindhárom összekeverve változatos  ízeket adnak.

A sajtosnál előbb a tűzhelyen kell elkészíteni a  sajtmártást (az asztalnál a spirituszégő vagy gyertya csak melegen tartja). Svájci találmányról lévén szó, általában emmentáli fajtát használnak, de ízlés szerint bármilyen kipróbálható, fő, hogy jól olvadjon a fehér borban meg a kis pálinkában. Ebből is nyilvánvaló, hogy nem vizet iszunk hozzá! Kockára vágott kenyérdarabokat  (általában bagett – pedig az mintha nem svájci, hanem inkább francia lenne!) mártogatunk bele.

Nekem a kedvencem a kínai fondü. Ne zavarjon senkit az elnevezés, nem valami nagyon olcsó fajtáról van szó, nem a ruházati cikkekre kell asszociálni. Hajszálvékonyra vágott legfinomabb húst (marhabélszín, sertésszűz…)  mártunk a fortyogó fűszeres vízbe, főzzük egy ideig, majd a szószokba mártogatjuk. Esszük, esszük, és amikor már nincs tovább, megesszük–megisszuk az isteni húslevessé változott folyadékot.

Végül a fondü desszert is lehet: olvasztott csokoládéba gyümölcs- vagy kalácsdarabokat mártogatunk.

Minden együtt egy kellemes baráti vagy családi vacsorához. Lassan de sokat, esetleg rengeteget eszünk, iszunk is hozzá, nem keveset. Közben bőven van idő beszélgetésre, viccelődésre (akinek leesik a villájáról a hús vagy a kenyér, az zálogot ad). 
 
Mindenkinek ajánlom. 

Ezek is érdekelhetnek

Friss