Finomság a hűtőházból: almás(!) pite

Ami az utóbbit illeti: nyugalom, a hűtőházi idared, jonagold vagy mutsu is kiválóan megfelel az almás pitéhez – már csak azt kell eldönteni, hogy nyomkodunk-e vagy sem.

Mármint a lereszelt almát, a tésztára helyezés előtt. Én nyomkodáspárti vagyok – egyrészt mert édes- és nagyanyám is mindig így készítette, másrészt enélkül szerintem túl lucskos maradna, elázással fenyegetve a tésztát. Harmadrészt nagy élvezettel szürcsöljük a kinyomkodott almalevet. :)

Mint említettem, az almás pitéhez nincs feltétlenül szükség frissen szedett almára (bár nyilván azzal a legjobb). A piacon kapható, hűtőházakban tárolt tavalyi termés is megfelel, csak ne legyen túl puha vagy éretlen (ha korán szedik le ősszel, később nem tud beérni, és savanyú marad, megfonnyad). De már csak néhány nap vagy hét, és megjelennek a nyári almák: Éva, ceglédi és egri piros, nyári fontos rétesalma (a „fontos” a súlyára utal). :)

Pitetörténetem

A korábbi pitéim sem sikerültek rosszul (az elsőt leszámítva, mert az valami bűn rossz lett), de gondoltam, kipróbálok egy másik receptet is. Sokan dicsérték Maddie művét itt a mindmegettén, ezért mellette tettem le a garast (remélem, megtalálta). :) A recept saját pocakra és tepsiméretre hangolása ezúttal se maradt el, a változtatások azonban szilárd alapokon nyugszanak, hála Maddie nagymamájának. Nos akkor nézzük, hogy

mi kell a konyhából...

- konyhai mérleg
- keverőtál
- nagy lyukú reszelő
- gyúródeszka, nyújtófa
- egy 35x25 cm-es tepsi
- sütőpapír, olló
- kés, villa, kanál

...és mi kell a kamrából

- 25 dkg finomliszt és 10 dkg tönkölyliszt (vagy 35 dkg finomliszt)
- 1 csomag sütőpor
- csipetnyi só
- 14 dkg porcukor
- 14 dkg sütőmargarin vagy vaj
- 1 egész tojás
- szűk 1 dl tejföl
A töltelékhez:
- 2 kg alma (hámozás és feldolgozás előtt mérve)
- 6 dkg fehér kristálycukor
- 6 dkg barna kristálycukor (ha nincs, fehérrel pótoljuk)
- 1 csomag vaníliás cukor
- őrölt fahéj ízlés szerint (nálam: 3 teáskanál)
A töltelék alá:
- zsemlemorzsa és darált dió
A tészta kenéséhez:
- 1 felvert egész tojás
A kész süti szórásához:
- fahéjas porcukor

Hogy lesz ebből almás pite?

A tésztával kezdjünk, úgyis pihentetni kell a hűtőben. A kétféle lisztet összekeverjük a sóval és a sütőporral. Hozzáadjuk a porcukrot, az egész tojást, a puhácskára lágyított margarint/vajat, és összegyúrjuk. Ha már kezd összeállni, belekeverjük a tejfölt, ami semmiképp se legyen több, mint 1 dl, sőt inkább kevesebb. Enyhén ragadós, lágy tésztát kell kapunk. Ha nagyon ragad, öntsünk hozzá kevés lisztet. Legalább 2 órára tegyük a hűtő leghűvösebb polcára. Addig lesz időnk elkészíteni a tölteléket: az almákat hámozzuk meg, magházukat vágjuk ki, majd nagy lyukú reszelőn gyaluljuk le. Ha elfogyott a reszelnivaló, kezdődhet a nyomkodás. A levétől megszabadított almát tegyük egy másik edénybe, adjuk hozzá a cukrokat és a fahéjat (a cukortól ereszt még egy kis levet, de ez már nem baj), majd kézzel jól forgassuk át és takarjuk le. Munkánk megérdemelt gyümölcséről, a jó nagy pohárnyi natúr, rostos almaléről se feledkezzünk meg – egészségünkre!
 

Pitetészta, bitte!

Időközben jól megkeménykedett a tésztánk, vegyük ki a hűtőből.
Illetve előtte vágjunk ki két tepsiméretű sütőpapírt, pontosabban az egyik közülük akkora legyen, hogy a tepsi oldalaira is felnyúljon kb. 2 cm-re (ez kerül majd alulra). A másik felülről épp csak fedje a tepsit. Ezután osszuk kétfelé a tésztát úgy, hogy az egyik 4-5 dkg-mal nehezebb legyen (mérleg!), majd lisztezzük be a nagyobbik sütőpapírt és a nyújtófát is (ragadáselhárítás). Aztán tegyük a papírra a nehezebbik tésztakupacot, és egyenletes vastagra nyújtsuk ki rajta. Sütőpapírostul helyezzük a tepsibe, szórjuk meg 3-4 evőkanál zsemlyemorzsival, majd ugyanennyi darált dióval (ők fogják felszívni az almában maradt levet). Ezután nagyobb kupacokban kanalazzuk a tésztára a reszelt almát, végül villával simogatva szépen terítsük el rajta.

A másik tésztakupacot (újabb lisztezés!) hasonló módon nyújtsuk ki a kisebbik papíron, majd egy ügyes mozdulattal, a tepsi széleit jól bemérve, fordítsuk rá az almatöltelékre, a sütőpapírt pedig óvatosan húzzuk le a tetejéről. (Ha túl magasra nyúlna fel a tészta, vagy nagyon cikcakkos lenne a széle, éles késsel vágjuk formára – a karcolás elkerülése végett  teflontepsinél csak az ujjainkat használjuk.)

Hadd süssek ma magamnak

Ezután gyengén felvert egész tojással gazdagon megkenjük a tésztát - kenőtollal vagy a mutatóujjunkkal (ohne köröm) -, végül sűrűn, dizájnosan megszurkáljuk a villával. 190 fokra előmelegített hagyományos gázsütőben, felső-közép rácson nálam 40 perc alatt készült el, és ha nem vigyázok, feleennyi idő alatt el is fogy. :) Itt is szeretném elmondani: nincs két egyforma sütő, tessék szíves figyelemmel kísérni a sütés folyamatát, kétség esetén pedig kóstolni!

Továbbadni kötelező

Nos kérem, ez valami mesés... Igen, érdemes néha elhagyni a mákot... És igen, ez az a sütemény, amiért puszizáport kapnak unokáiktól a nagymamák, gyerkőceiktől az anyukák (nagypapák, apukák). :)

Vigyázzunk, hogy ne szakadjon meg a lánc - nemzedékek alatt így nemesedik hagyománnyá egy-egy családi süteményrecept. Ez az almás pite kiváló példa erre. Remélem, Maddie is vigyázni fog a nagyi receptjére.

Jó étvágyat kíván: