Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Finom falatok mulatságra, egy kis Valentin-napi ráadással

Ugye sokaknak ismerős a helyzet: barátok jönnek hozzánk, vagy épp mi készülünk társaságba, valami jó kis eszegetni valót kellene készíteni… Legyen finom, látványra sem utolsó, no és ne kelljen az egész délelőttöt a konyhában tölteni.

Ilyen alkalmakra jó megoldás valami kenhetővel, esetleg salátával – netán mindkettővel előrukkolni.

Lehetőség szerint szezonális hozzávalókból igyekszem összeállítani a menüt hétköznapokra éppúgy, mint ünnepekre, bulikra. Télen persze sokkal kevesebb alapanyag áll ehhez rendelkezésre, de azért nem megoldhatatlan a helyzet. Mivel a krémes avokádó nem terem ezen a tájon, de nagyon finom, import árura kell hagyatkozni. Ilyenkor igen jó áron lehet remek példányokhoz jutni.

Nem mindegy persze, hogy milyet vesz az ember… a rücskös vagy sima héjú méretes példányokat egyaránt szívesen vásárolom kemény állapotban, néhány nap alatt megérnek a konyhában, addig még van idő kitalálni, milyen ételek szereplői is legyenek.

A mexikói eredetű guacamole az egyik legkiválóbb avokádókrém, melyet szinte mindenki másképp készít – de az eredmény rendszerint zamatos, krémes, könnyű. Nem érdemes nagyon sok ideig várakoztatni, mert az avokádó gyorsan oxidálódik, elveszíti élénk színét, kívánatosságát. Persze citromlé adagolásával ez némiképp megelőzhető, de a fogyasztás előtt maximum 4 órát érdemes csak pihentetni a hűtőben. Rendkívül gyorsan elkészül, és mindig nagy sikert arat akár kenyérrel, akár apró sós kekszekkel, tortillachipsszel tálalom:

Guacamole

Hozzávalók:
1 db méretes érett avokádó
1 kis fej lilahagyma
1 db kisebb kemény paradicsom
1 csokor petrezselyemzöld
 kb. ½ citrom leve
1,5 dl natúr joghurt
1 púpozott teáskanál dijoni mustár
ízlés szerint: só, bors

Elkészítés: A hagymát egészen apró, kb. 2 mm-es kockákra vágom, a paradicsomot leforrázom, meghámozom. A paradicsom magjait és levét kikanalazom, más ételben később hasznosítom, a kemény húsát a hagymához hasonló nagyságúra vagdosom. Az avokádót félbevágom, a mag mentén csavarok rajta egyet, így a két fél könnyedén elválik egymástól, majd eltávolítom a magot. A húsát kikanalazom, keverőtálba teszem, citromlével meglocsolom, majd hozzáadom a mustárt és a joghurtot, apróra vágott petrezselyem zöldet. Sózom, borsozom. Botmixerrel gyorsan pürésítem, nem baj, ha apróbb darabok maradnak benne. A krémhez adom a paradicsom és a hagymakockákat. Tálra szedem, behűtve kínálom.

Mindössze 10-15 perc alatt elkészül, bármely asztalon megállja a helyét, rendszerint igen gyorsan el is fogy.

A döntően halványzöld avokádókrém mellett igen látványos a bíborvörös céklából készített egyszerű saláta. Az egyik legnagyszerűbb téli zöldség otthoni feldolgozásától sokan tartanak, pedig néhány apró trükkel kiküszöbölhető minden kellemetlenség, az íz- és vitaminbomba pedig mindenki megelégedésére oly sokféle étellé képes alakulni (a zsályás, reggelire kitűnő krémről korábban már szó esett).

Az egyik probléma ugye, hogy a cékla szépséges színe könnyen nyomot hagy minden felületen, a feldolgozó kezén meg különösképp… Évek óta készítem úgy a céklás ételeket, hogy nem főzöm, hanem sütőben sütöm meg a gumókat, hengereket. Ennek előnye, hogy az értékes céklalé nem kerül a később kiöntésre kerülő vízbe, nem színezi el az edényt, és mivel sütés előtt megsikálom, gondosan alufóliába csomagolom a darabokat, a kihűlt sült céklagumók akár több napot is tárolhatók a hűtőben. Tehát az előkészítés akár 1-2 nappal a saláta készítése előtt is megejthető. Érdemes nagyobb mennyiséget sütni egyszerre, mert annyi mindenhez használhatjuk: készülhet belőle leves, köret, saláta, de még sütemény is.

A Földközi-tenger vidékén őshonos céklaféléknek számos fajtája ismert, jótékony hatásáról, vitaminokban gazdag és gyógyító tulajdonságairól nem is lehet eleget beszélni. Amellett, hogy valóságos vitamin- és ásványianyag-bomba, rendkívül magas az antioxidáns tartalma, no és rendkívül ízletes – arról nem is szólva, hogy igen olcsó. Aki korábban csak az üvegbe zárt, cukros-ecetes lében úszkáló formában ismerte, nem is találkozott még azzal az ízgazdagsággal, amit a cékla nyújtani képes.

Hazai viszonyok között a legelterjedtebb a közönséges gömb alakú cékla (Beta vulgaris), kerek gumói minden piacon, zöldségesnél megtalálhatók, szintén fellelhető, de közel sem olyan gyakorisággal a hosszúkás bíborhenger cékla is, mely akár nyers salátának is kitűnő alapja lehet, de sütés után is remekül megőrzi gazdag, a gömb alakúnál koncentráltabb ízeit.

A céklasalátának pedig nem is kell feltétlenül szeletekre vágva, cukros-ecetes bőséges lében áznia…

Reszelt céklasaláta fűszerekkel gazdagítva – egyszerűen

Hozzávalók:
4-5 db kisebb bíborhenger, vagy kb. női ököl méretű gumós cékla (kb. 50 dkg)
1 gerezd fokhagyma
1 teáskanál római kömény
1 ágacska rozmaring levelei apróra vágva (vagy 1 teáskanál szárított, őrölt rozmaring)
1 teáskanál aprított kakukkfű (vagy ugyanennyi szárított)
2-3 evőkanál vörösborecet
1 szűk evőkanál extraszűz olívaolaj
2-3 teáskanálnyi kapribogyó (elhagyható)

Elkészítés: A céklákat alaposan megsikálom, mindegyiket szépen becsomagolom alufóliába, majd 180 fokra előmelegített sütőbe rakosgatom őket, és 1 teljes órára el is feledkezem róluk. Ennyi idő alatt szépen megsülnek, de nem esnek szét. Ez a művelet akár előző este is elvégezhető. A kissé vagy teljesen kihűlt céklákat gumikesztyűben meghámozom – a héja gyönyörűen, könnyedén és nagyon vékonyan eltávolítható. Nagylyukú reszelőn tálba reszelem a fényes, bíborszínű zöldségeket, sózom, borsozom, a fokhagymát átpréselem, hozzáadom, fűszerezem. Belekanalazom a kapribogyót, az olajat és az ecetet, fogyasztás előtt legalább 1 órára behűtöm. Tálalható magában, madársaláta ágyon, de jól záródó dobozban, csavaros tetejű üvegben akár 1 hétig is tárolható a hűtőszekrényben.

Ha már úgy alakul az élet, hogy Valentin-nap környékén szervezünk mulatságot, vagy indulunk buliba, a könnyű avokádókrémre és céklasalátára még egy igazán egyszerű, de annál mutatósabb, csiperkével és szívekkel díszített spenótos lepénnyel tehetjük fel a koronát:

Valentin-napi spenótos lepény

Hozzávalók:
1 csomag friss leveles tészta (27,5 dkg)
1 csomag felengedett parajpüré (45 dkg)
2 egész tojás
12,5 dkg ricotta
2 teáskanálnyi reszelt kemény sajt (pl. Grana Padano)
10 dkg apró szemű csiperkegomba
1 evőkanál olívaolaj
só, bors, kakukkfű, petrezselyem zöld – ízlés szerint

Elkészítés: A gombákat alaposan megsikálom, vastag szeletekre vágom, olívaolajon épp csak roppanósra sütöm, sózom, borsozom. Hűlni hagyom. A tésztát felhasználás előtt 10 perccel kiveszem a hűtőszekrényből.

Ez idő alatt a tojások fehérjéből kemény habot verek, a sárgájukat pedig habverővel összekeverem a ricottával. Sózom, borsozom, hozzáadom a kakukkfüvet és a reszelt sajtot. Belekeverem a felengedett spenótot, majd óvatosan hozzáadom a kemény fehérjehabot. A tésztát kiterítem, kibélelek vele egy 26 cm átmérőjű cakkos szélű kerámia lepényformát. A túllógó részeket körben levágom. Ebből kis szíveket szaggatok. A tésztával bélelt lepényformát megtöltöm a könnyű spenótos keverékkel. A tetejét szépen elegyengetem – egy habkártya ilyenkor csodákra képes. Szépen elrendezem rajta a kis szíveket és a gombaszeleteket, színes borssal, petrezselyemmel díszítem. 190 fokra előmelegített sütőbe tolom, 35-40 perc alatt szép pirosra sütöm. Langyosan, hidegen egyaránt kitűnően szeletelhető.

Már csak a társaság kedvétől, ízlésétől függ, hogy milyen sorrendben látnak hozzá a falatozáshoz…

Ezek is érdekelhetnek