Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Feltétlen feltétek

A feltétekkel legtöbb esetben csak akkor találkozunk, amikor főzelékeink számára szeretnénk valamilyen extra kiegészítővel szolgálni.

A feltétek ugyanis nem önmagukban jelennek meg a tányérjainkon, hanem egy másik étel szerves részeként. Ez a szimbiózis azonban ne akadályozzon minket abban, hogy sorra vegyük, mivel és hogyan gazdagíthatóak a hazánkban oly kedvelt főzelékek.

Húsos feltétek

Klasszikus feltétnek számít a hús. A legegyszerűbb és talán legfinomabb kiegészítők egyike a vajban párolt sonka. Ehhez semmi másra nincs szükség, csak egy vékony szelet, kevéssé zsíros füstölt nyers sonkára, amit egy serpenyőben kevés vajon átmelegítünk, kicsit pároljuk, kicsit sütjük. Az így kapott feltét aromás, füstös sós íze nagyon jól harmonizál a legtöbb főzelékhez. A krumplifőzelék és a finomfőzelék pedig egyenesen magasabb osztályba léphet, ha egy ilyen szelet sonka pihen a tetején.

Ha nem szeretnénk nagy mennyiségű húst kínálni, de a zsírban, füstben, sóban rejlő titkot mégis szeretnénk a főzeléknek átadni, akkor érdemes kockára szelt bacont zsírjára sütni, és azzal megszórni az ételt. A homogén leves vagy főzelék esetén kifejezetten szerencsés a ropogós kiegészítő, ami külön izgalmas textúrával gazdagítja az amúgy akár egyhangúnak is tekinthető ételt.

A sonkák és szalonnák mellett a színhús is gyakran megjelenik a feltétek között. Igazi menzai klasszikus a darált húsból gyúrt fűszeres húspogácsa, a fasírt. Ennek a feltétnek az elkészítésekor nagy játéktér áll rendelkezésünkre, hiszen a fasírozottat a fűszerezéssel teljesen az alatta elterülő főzelékhez hangolhatjuk. A fasírtot süthetjük klasszikus pogácsaként, vagy akár nagyobb adag esetén a sütőben is készülhet őzgerinc formában, illetve - a klasszikus pogácsát idéző - muffinformában sütve. A sütőben készített fasírt nagy előnye, hogy extra mennyiségű olajat nem szív magába, így egészségesebb, mint olajban sült társa, sőt az elkészítését követően a lakás sem úszik a kellemetlen olajszagban.

A vékony szelet húsokból is nagyon jó feltéteket készíthetünk. A húsokat grillezhetjük - vagy egy kis lisztben, tojásban történő forgatás után - párizsi szeletet készíthetünk belőlük, sörtésztába bújtatva is kisüthetjük őket, esetleg maradhatunk a klasszikus és soha meg nem unható rántott húsnál. A feltétnek szánt húsok esetében célszerű könnyedén fogyasztható szeleteket vágni a húsból, mert nem szerencsés, ha túl nagy, összefüggő lap kerül a főzelék mellé, tetejére.

A húsok között az oldalas is kedvelt feltét. Ha az oldalast babérleveles-sós vízben előfőzve, aztán lepirítva készítjük, nagyon omlós lesz. Ez a köret azonban nem igazán jó választás, mert lassabban készül el, mint a legtöbb főzelék. Abban az esetben viszont tökéletes, ha az előző napi étkezésről maradt meg. Ilyenkor szinte már az oldalas kedvéért is érdemes egy jó főzeléket készíteni. A hosszabb időt igénybe vevő feltétek közé tartozik még a sütőben készíthető hurka, illetve kolbász, vagy a sertéshúsból, marhahúsból készülő pörkölt. Ezekre is érvényes, hogy inkább csak akkor jutnak szerephez, ha az előző napról, estéről maradt belőlük egy „feltétre való”.

A húskészítményeket is gyakorta alkalmazunk feltétként. A virsli, a debreceni és krinolin is jól bevált főzelékfeltét, illetve a krémlevesekben is jól felhasználható. A virslit lehet főzni, serpenyőben sütni, pörköltösen elkészíteni, esetleg leveles tésztába forgatva megsütni. A debrecenit leggyakrabban főzve vagy sütve kínáljuk, a krinolint viszont javasolt nagyobb karikákra szelve serpenyőben átsütni.

Húsmentes feltétek

A húsok mellett a másik kedvelt és gyorsan elkészíthető feltét a tojás. A tojás a főzelék késznek ítélésének pillanatában kis munkával azonnal elkészíthető. Vannak zöldségek, amik szinte megkövetelik a tojást, ilyen a spenót vagy a sóska, de sokszor - idő hiányában – ezt a feltétet kapja a többi főzelék is. Az ételekhez a tükörtojás mellett lehet főtt tojást is használni. Az angolszász országokban igen elterjedt és kedvelt buggyantott tojás mind a főzelékeken, mind a levesekben tökéletes. Elkészítése nem sokban különbözik a nagyanyáink által gyakorta készített savanyú tojáslevesbe beleengedett egész tojás megfőzésétől, ebben az esetben csupán annyi a különbség, hogy a tojást egy külön erre a célra főzött, ecettel savanyított vízbe ütjük bele, és ebben fő meg.

A tojáson és a húson kívül remek feltét válhat magából a zöldségből is. A vékonyra vágott répát, céklát, krumplit vagy zellert kevés olajban kisütve, kicsit sózva igazán finom zölségchipshez juthatunk, ami vegetáriánusok számára is tökéletes feltét, sőt a húsevőknek is jó alternatívát jelenthet olykor-olykor. A zöldségchips készítésekor nem szükséges a főzelékben található zöldség felhasználása.

A zöldségchipsek egy kevésbé reformos, de annál kedveltebb változata a hagymakarika. Ha kicsit könnyebb megoldást keresünk a panírba forgatott hagymánál, akkor készíthetünk lyoni hagymát is. A lyoni hagymát csak egy kis liszttel szórjuk meg, és elkészítéséhez jóval kevesebb olaj is elegendő, mint panírozott társához.

A panírozott zöldségek közül a vegetáriánusok számára javasolt a főzelékek rántott gombával vagy gabonából készített fasírttal való koronázása. A gabonából készített fasírt esetében az előre beáztatott gabonát a fasírtnál megszokott módon fűszerezzük, párolt hagymával és tojással kikeverjük, végezetül panírozzuk, és olajban kisütjük. Készíthetjük lepény formájában is, ilyenkor jóval kevesebb zsiradék elégséges hozzá.

Ha se kedvünk, se időnk, se alapanyagunk macerásabb feltéttel kísérletezni, viszont valami kicsit sós, kicsit sült, roppanós állagú kiegészítőre vágyunk, akkor jön el a kenyér ideje. A kenyérkockákat vajban, olajban vagy zsírban lepiríthatjuk. Eközben nyugodtan fűszerezhetjük is őket, sőt ha képesek vagyunk vékony kiflikarikákat szelni, akkor igazán finom chipset készíthetünk. Frissebb kenyérből egy kis tej és kevés tojás segítségével készíthetünk bundáskenyeret. Mivel feltétnek szánjuk, így célszerű kisebb szeleteket kisütni.

Klasszikus párosok

Bizonyos főzelékeknek szinte lelki társuk akad egy-egy feltét formájában. Íme néhány klasszikus példa:

Sóska - tükörtojás
Spenót - sült sonka
Krumplifőzelék - krinolin, kolbász
Babfőzelék - főtt tojás, kolbász
Karalábéfőzelék - fasírt
Zöldborsófőzelék - pörkölt

Húspogácsa gazdagon

Hozzávalók:
12,5 dkg húsos szalonna
50 dkg darált sertéscomb
1 nagy fej vöröshagyma
15 dkg tejben feláztatott kenyér
3 egész tojás

Bors
Borsikafű
chili

Elkészítés: A szalonnát és a hagymát alaposan megpirítottam, miközben beáztattam a megmaradt házi kenyeremet. Majd az egészet összeöntöttem a hússal, ráütöttem a tojásokat, és jól megfűszereztem.
A muffinformát egy kevés zsírral kikentem, belelapátoltam a masszát, majd 200 fokon szép barnára sütöttem.

Kölesropogós

Hozzávalók:
20 dkg köles
4 dkg rizsliszt
8 dkg póréhagyma
kevés olaj

bors

Elkészítés: A kölest másfélszeres mennyiségű sós vízben feltettem főni. 5 percig forraltam, majd a tűzről levéve fedő alatt 10 percig hagytam duzzadni. A pórét szeletekre vágva a köleshez adtam, és a rizslisztet is hozzáadva masszává gyúrtam, borssal ízesítettem. Kis korongokat formáztam belőle, kevés olajban kisütöttem.

Természetesen a póré helyett/mellett mással is ízesíthető (apróra vágott zöldségek vagy kukorica, zöldfűszerek...

Ezek is érdekelhetnek

Friss

Friss