Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Érdekességek: minden, amit eddig nem tudtál az új kenyér ünnepéről

Augusztus 20. az államalapítás ünnepe, „az ország születésnapja”, és az új kenyér ünnepe is. Mit is jelent ez utóbbi pontosan és hogyan kapcsolódik a nemzeti ünnephez? Többféle vélekedés is létezik ezzel kapcsolatban.

Az aratás ünnepe

Az aratási időszak befejezése a nyár második felére esik. A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret.

Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr elé vitték. Az ünnep táncmulatsággal zárult.

Az ünnepi asztal ékessége

A termény betakarításához kapcsolódó különböző vallásos ünnepségek a más-más kultúrájú népeknél egyaránt a hálaáldozat bemutatását jelentik. Ide kapcsolódik az új kenyér ünnepe is, amit a középkori Magyarországon még korábban, július 15-én ünnepeltek.

Hogy hogyan került át augusztus 20-ára? 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását. A Szent Jobb körmenet azóta is hagyományos ünnepi program. Minden ünnepnek fontos része az étkezés is, amit a kenyér szimbolizál a legjobban, ráadásul az aratás végét is körmenettel ünnepelték, így kézenfekvőnek tűnhetett ezt is nemzeti ünnep napjára időzíteni.

A rendszerváltás óta az is elfogadott véleménynek számít, hogy az új kenyér ünnepét 1949-ben, az alkotmány elfogadásakor szovjet mintára mesterségesen alkották meg.

Az ember legalapvetőbb élelmiszere a kenyér, az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. Az augusztus 20-ai állami ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik. Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége lett, és jelképévé vált az államiság ünnepének.  

Verseny és kitüntetés

Minden évben a Szent István-napi kenyérversenyen dől el, hogy melyik kenyér érdemli ki azt a kitüntetést, hogy az ország első számú kenyere legyen. A Magyar Pékszövetség 2011 óta megrendezi a megmérettetést, ahol szakemberekből álló zsűri dönti el, hogy melyik lesz felvágva az Új Kenyér ünnepén, amit előtte meg is szentelnek. 

A Pékszövetség "Szent István napi Kenyér" versenyének első helyezettje idén a balmazújvárosi Gulyás kenyér lett, amit a Balmaz Sütöde Kft. kemencéiben sütöttek ropogósra, felelevenítve a gulyások békés életének egyik alapvető élelmiszerét. Az idei nyertes kenyér a hosszú érlelésű, kovásszal készült. Négyféle lisztet használtak fel, többek között a teljes kiőrlésű liszt is gazdagítja a terméküket. A kenyér jól átsült, vastag héjazattal rendelkezik. Ez biztosítja a régi paraszti kenyereknek megfelelő akár 10-15 napos eltarthatóságot.

Néhány érdekesség a kenyérről

Mi is a kenyér?

A kenyér gabonafélék, illetve kukorica lisztjéből sült, erjesztett tészta, az újkorban alapvető néptáplálék. Némileg különböző formában ugyan, de a világ minden részén fogyasztják.

A Magyar élelmiszerkönyv szabályozza, hogy mit lehet kenyérnek nevezni itthon. „A kenyér döntő részben gabonaőrleményekből tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül előállított élelmiszer. A csomagolatlan termék tömege 250 g-mal osztható, de legalább 500 gramm.”

Az egészségesség kérdése

Minél fehérebb egy kenyér, annál kevesebb benne a rost, és annál könnyebben emészthető, viszont az egészséges étrendben a magas rosttartalmú, lassabban felszívódót javasolják a szakemberek.

Magas a napi fogyasztás

Bár a KSH adatai szerint az utóbbi években némileg csökkent a kenyérfogyasztás, de a legtöbben még mindig napi szinten fogyasztjuk, leginkább szendvicsként. Egy ember átlagosan 45-47 kilónyi kenyeret fogyaszt el évente Magyarországon.

Elődje a lepény

A régészek olyan lapos edényeket találtak, amikben feltehetően lepényeket sütöttek. A magyarok már az őshazában termesztettek gabonát étkezési célra. A lepényből, azaz a kovásztalan kenyérből, fejlesztették ki a kovászos kenyeret.

Régi néphit és babona

A néphit szerint a pénteki kenyér sír a kemencében. A kenyérsütés napja általában a szombat volt, ekkor egy hétre valót készítettek.

Ezek is érdekelhetnek

Friss