Ősi élelmiszerünk. A legrégebbi természetes gyógyhatású finomságok egyike. Ez jusson eszedbe, ha a kiskanaladról aranysárgán csurdogáló mézre nézel vagy a forró mézes-citromos teádat kortyolgatva pikáns, édes ízt érzel.
A méz négyötödrészt cukorból áll. Pontosabban szőlő- és gyümölcscukor keverékéből. Túlzásba vitt fogyasztása tehát hizlal (100 g = 325 kcal), ráadásul halmazállapota miatt a fogaknak is árt. Az iparilag előállított édesítőszerrel ellentétben a méz kizárólag természetes összetevőket tartalmaz, eddig körülbelül 180 féle hatóanyagot találtak meg benne. Igaz, ezek közül néhány (például a vitaminok) csupán kis mennyiségben vannak jelen. Annál fontosabb a szerepük az ásványi anyagoknak, így a vasnak, illetve a nyomelemeknek. Utóbbiak közül a króm elősegíti a cukor feldolgozását, szabályozza a vércukorszintet. Ez az egyik oka, amiért a méz könnyebben emészthető a háztartási cukornál.
A baktériumok egyáltalán nem örülnek a méznek: már az ókori egyiptomiak is ebből készítettek kenőcsöt nyílt sebek gyógyítására. A mézes tea megfázás elleni hatását pedig már minden gyerek ismeri. A “ragacsos szirup” hasmenés kezelésére is hatásos. Fontos: bár a mézet nyugodtan lehet forró italba keverni, sosem szabad együtt főzni vele, mert elillannak a hatóanyagok.
Nyugtató hatása közismert
A méz legfontosabb tulajdonsága, hogy a szervezet rengeteg energiát nyer belőle. (A Mount Everest, a világ legmagasabb pontja első meghódítójának, Sir Edmund Hillarynek is ott lapult egy üveg méz a hátizsákjában.) Természetesen elsősorban a magas cukortartalom miatt van ez így, de kísérletileg bizonyított, a cukor önmagában sokkal gyengébb hatású. Ennek ellenére a legjobb méz sem helyettesítheti a gyümölcsöt és a zöldséget! Az is vitathatatlan, hogy a méz megnyugtatja az idegeket. Az ilyenkor termelődő szerotonin nevű hormon ellenben nemcsak a mézben található szénhidrátokra indul be.
.jpg)
