A természetben megtalálható édesítőszerek piaca az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt. A fogyasztók is megérettek a váltásra, és a szacharin tabletta, valamint az aszpartám alapú édesítőszerek helyett már nyitottak a természetes megoldásokra. Ezekből szerencsére szép számmal akad.
A cukor fogyasztásának káros hatásai mellett az is jól látszik, hogy - a fogyasztói társadalomnak hála - ebből az alapanyagból is jóval többet juttatunk a szervezetünkbe, mint ami szükségszerű lenne. Épp ezért - a cukorfogyasztás esetében is - meg kell szokni, meg kell tanulni a mértékletességet. A desszerteknél egy kicsit visszafogottabb cukortartalommal is tökéletes ízharmóniákat érhetünk el, a kávé és a tea sok esetben egyáltalán nem igényel extra édesítést. Ha mégis szeretnénk megédesíteni az ételeinket és a mindennapjainkat, akkor válasszunk az egészséges édesítők közül.
Az egészséges édesítők palettáján megtalálható többek között a stevia vagy sztívia, a xilit, más néven nyírfacukor, a juharszirup, az agavé szirup, illetve a rizsszirup is.
Nyírfacukor, avagy a xilit
A nyírfakéregből vagy kukoricarostból kivont, alacsony kalóriatartalmú xilit nagyon jó helyettesíti a cukrot. Kristályos szerkezetének köszönhetően nem csak ízben, hanem látványban is azt nyújtja, amit a cukortól megszoktunk, bár óvatosabban kell vele bánni, mert jobban édesít, mint a cukor. A xilittel könnyedén tudunk sütni, főzni, viszont azt tartsuk szem előtt, hogy élesztős tésztákhoz nem alkalmazható, illetve nem is karamellizálódik.
Stevia, sztévia, sztívia
A másik remek alternatíva a stevia. A steviát a guarani indiánok már réges-rég fogyasztották, és az édes növénnyel a hódítók is hamar megismerkedtek. De igazi térhódítása csak az 1930-as években kezdődött. Azóta lassan elterjedt a világon, s a legnagyobb sikert Japánban ért el. A stevia kiemeli az édes ízt, de a növényt nem csak édes ízéért érdemes fogyasztani, hanem azért is, mert erős gyulladáscsökkentő hatással bír, valamint segít a vérnyomás csökkentésében. Nagyon jól lehet vele sütni, főzni, csupán a mennyiségére kell odafigyelni, épp ezért a folyékony stevia helyett a por alakú változattal érdemes sütni, mert ebből pont annyi kell, mint a cukorból, pont annyira édesít, és sütésnél az anyaghányad sem borul fel, ha ezt használjuk.
A stevia nem emeli meg a vércukorszintet, nincs benne kalória, ellenben nagyon egészséges. Jótékony hatással van a vércukorszintre, a vérnyomásra, segít rendbe tenni az emésztést, és még a fogszuvasodást is megelőzi. Található benne A- és C-vitamin, valamint cinket, rutint, magnéziumot, vasat és foszfort is tartalmaz.
Édesítő szirupok
A stevia mellett a folyékony formában kapható édesítőszerek egyik nagy csoportját a különféle szirupok alkotják. A legismertebb - a kanadaiak védjegye - a juharszirup, de egyre elterjedtebb a rizsszirup és az agaveszirup is.
Juharszirup, a kanadikum
A juharszirup a juharfa nedvéből készül. A fa éltető nedvét lecsapolják, majd a besűrűsödött édes nedvet használják sütésre, főzésre. A szirupból port is előállítanak, viszont óvatosan bánjunk vele, mert kétszer olyan édes, mint a nádból vagy cukorrépából nyert cukor. A juharszirup nem csak édes, hanem sok nyomelemet tartalmaz, többek között az energiatermelésben és a normális idegműködés biztosításában fontos szerepet játszó mangánt is. Ezen kívül többek között riboflavin, cink, magnézium, kalcium, kálium és vas található benne.
Rizsből édesítő, nem csak ecet
A főtt barna rizsből előállított édesítőszer, a rizsszirup állagában és színében a mézre emlékeztet, bár enyhén mogyorós íze van, ami befolyásolja, hogy mit édesíthetünk vele. Ezt a tényt a főzés, sütés során mindig tartsuk szem előtt. A rizsből nyert szirupban néhány olyan fontos nyomelem is megtalálható, mint a mangán, magnézium vagy a cink. A rizsszirup jó B-vitamin forrás, s ezeken kívül káliumot, kalciumot, nátriumot, vasat is tartalmaz.
Agave, a tüskés édesítő
A mexikói eredetű agave növény édes, ragacsos levét sok mindenhez felhasználják, hiszen ebből készül a tequila is. Az utóbbi időben azonban az agavéról leggyakrabban a levél nedvéből nyert, édesítésre alkalmas szirup kapcsán hallunk.
Készülhet vele sütemény, édesség, keksz vagy bármilyen sült és főtt étel, amibe cukrot használnánk. Tea, kávé és más reggeli italok édesítőjeként is megállja a helyét, hiszen jól oldódik, és nincs kellemetlen utóíze. Bár kalóriatartalma közel azonos a cukoréval, de mivel másfélszer édesebb annál, így kevesebb sziruppal elérhető a kellő ízhatás.
Az agave szirupról azonban igencsak megoszlanak a vélemények. Az elmúlt időszakban több olyan anyag is napvilágot látott, amely az agave szirup hátrányaira hívja fel a figyelmet, illetve azzal érvel, hogy magas fruktóztartalom miatt ártalmas az egészségre.
A forgalomba hozott nektárok már messze nem úgy készülnek, mint a bennszülöttek miel de agavéja, az édes folyadékot ipari körülmények között, fruktóz formájában nyerik ki a levélből. Az utóbbi idők kutatásai abba az irányba mutatnak, hogy a túlzott fruktóz-fogyasztás veszélyes, növeli a köszvény, a cukorbetegség, az érrendszeri problémák kockázatát.
Mint sok minden más esetében, a fruktóznál - valamint az egészséges vagy egészségesebb édesítők esetében is - fontos a mértékletesség. Ha visszafogottabban édesítünk, akkor egy idő után már a szervezet sem kívánja a töményen cukros desszerteket, s ha nem is szeretnénk puritán mód aszalványokkal édesíteni, akkor ezeknek az egészségesebb édesítőszereknek a mértékletes használatával megtalálható az arany középút.
A cukorhoz hasonlóan az egészségesebb édesítőszerek egy jelentős részének is van – nem is kevés – kalóriatartalma, másrészt bizonyos édesítőszerek nagyobb mennyiségben emésztési problémákat okoznak (gondolok itt a stevia gyomorra, bélre gyakorolt hatására), így a csodaszereknél is meg kell találni a helyes arányokat.
Édes, mint a méz
A modern kor újra felfedezett, s a globalizáció révén elterjedt édesítőszerei mellett érdemes megismerni, megtartani a jól bevált és nagyon egészséges mézet. Igaz, a méz kapcsán is sok botrány volt az utóbbi időben, a cukorsziruppal kevert mézek miatt megrendült a boltban kapható mézekbe vetett bizalom.
Épp ezért javasolt, hogy mi magunk keressünk egy megbízhatónak tűnő méhészetet, s ha szimpatikus, elkötelezett méhésszel van dolgunk, valamint a kóstolt mézek is azt sugallják, hogy jó helyen járunk, akkor érdemes néhány üveggel beszerezni. A méz sokáig eláll, így akár egy évre előre is feltankolhatjuk a család számára szükséges mézkészleteket. A méz javítja az emésztést, segíti a szervezet ellenálló képességét, többféle aminosavat, ásványi anyagot és vitamint tartalmaz. B1, B2, B3, B5, B6 és C-vitamin tartalma mellett, réz, magnézium, kálium, nátrium, cink, vas, mangán, foszfor, kalcium is található benne.
A steviáról, a xilitről és a melaszról már korábban is írtunk >>>
-(1).jpg)
