Ez egy olyan desszert, amely elkészítéséhez általában minden hozzávaló megtalálható a konyhában. De ha már a fele megvan, akkor is működik, csak kicsit szegényesebb.

Édes polenta borredukcióval, sült szilvával és pirított dióval

Hozzávalók:
10 dkg kukoricadara
2 dl tej
2 dl tejszín
5 dkg méz
5 dkg vaj
1/4 rúd bourbon vanília
csipet só

A sült szilvához:
8 db nagyszemű szilva
2 evőkanál cukor
1 dkg vaj
1 rúd fahéj
1 csillagánizs
1 marék dió

A borredukcióhoz:
3 dl vörösbor
3 evőkanál cukor
6 dkg vaj

Elkészítés: Felforraljuk a tej és tejszín keverékét a mézzel és a vanília kikapart magjaival, hozzáadjuk a polentát, és folyamatosan kevergetve megfőzzük egy csipet sóval, a végén hozzákeverjük a vajat. Hagyjuk kihűlni.

A borredukcióhoz a cukrot karamellizáljuk, beledobjuk a fahéjat és a csillagánizst, felöntjük a borral, és felére redukáljuk, a végén hozzáadjuk a vajat.

A szilvákat félbevágjuk, olvasztott cukron a vágott felével lefele megpirítjuk, hozzáadjuk a vajat, folyamatosan rázogatva felolvasztjuk benne a vajat.

A diót durvára vágjuk, sütőben megpirítjuk.

Az édes polentát poharakba szedjük, rárakjuk a szilvát, majd meglocsoljuk a borredukcióval, végül meghintjük a ropogós dióval.

Ha nincs szilvánk, bármely gyümölcs felhasználható hozzá. Ez a recept is úgy születet, hogy volt egy pár fonnyadt szilva a hűtőben. Karamellizálva viszont szépé varázsolhatjuk őket. Fényesek lesznek, ízesek és édesek. Hidegen és melegen is fantasztikus.

A tejbepapi, azaz a tejbegríz szinte minden gyermek kedvence, ennek egy változata ez, polentával - vagy magyarul kukoricadarával - készült. A keverési arányok ugyanazok. A kukoricadara olcsó alapanyag, többféle minőségű létezik, van kisebb és nagyobb szemcséjű. Ehhez a recepthez mindkettő megfelel. A tej szintén felváltható szója-, kókusz-, kecske-… tejre, vagy akár vízre is. A cukrot helyettesíthetjük valamilyen gyümölcsszörppel vagy mézzel.

A kukorica az 1600-as években került Európába, Cortes hozta magával Ámerikából, de még sokáig csak Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban volt fellelhető. Szinte észre sem vesszük, hogy mennyi kukoricából készült élelmiszer vesz bennünket körül, a főtt kukitól a savanyított bébi kukoricáig. Persze említsük meg Őszi Balázs pattogatott kukorica krém levesét, amit a Szegedi Árkád Pláza megnyitó ünnepségére készített, persze még sok más finomság kíséretében.

A szemes kukorica sötét sárga színű, főleg állati takarmányozásra használják, kevesebb százalékát pedig őrlik lisztnek vagy darának, emberi fogyasztásra. Talán mindenki ismeri a puliszkát, az idősebbek még jobban. Ma is divatos köretnek számít, még grillezni is lehet, kívül ropog, belül pedig finom puha. Zöldfűszeres tejföllel kínálom - a vegetáriánusok legnagyobb örömére.

A borredukciótól sem kell megijedni, tulajdonképpen sűrűre főzött bor, az alkohol elpárolog, a gyümölcsös íz pedig fokozódik, természetesen - mint minden más anyagnál - itt is a jó minőségű borokból lehet a legízletesebb redukciót készíteni. Vannak, akik sajnálják a kiváló minőségű borokat elfőzni, de kutyából nem lesz szalonna... Szerintem megéri.

Receptek kukoricadarával >>>

Receptek szilvával >>>