-
Ha biztos választ akarsz, kérdezd szakácsainkat!
-
Melyik diéta a legjobb?
Válaszd ki, melyiket tudod a legjobban betartani, miben szerepelnek olyan ételek, amelyek kedvedre valóak.
-
-
Megújultak játékaink!
A gyümölcsszüret és a gofris játék mellett már puzzle és palacsintás játékunk is van! Kipróbálod?
-
Muffinmánia
Egy vaskos szakácskönyvnyi muffinrecept vár... Sósak, édesek, csokisak, gyümölcsösek...
Dupla sajtburger helyett
Cikk mentése
Cikk megosztása
Cikk küldése
Dupla sajtburger helyett
Cikk mentéshez be kell jelentkezni!
Felmérések igazolják, hogy a gyermekek kevés zöldséget, főzelékfélét fogyasztanak. Gyakran nem reggeliznek, nem uzsonnáznak, sőt sokuknál a vacsora is elmarad. Az egészségtelen táplálkozás betegségek előidézője: a gyerek visszamarad a fejlődésben, ellenálló és stressztűrő képessége romlik.
Naponta ötször
Egészséges energiabevitel:
reggeli: 20–25 %tízórai: 5–10 %
ebéd: 30–35 %
uzsonna: 5–10 %
vacsora: 25–30 %
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a napi ötszöri étkezést! A gyerek reggeli nélkül ne induljon el az iskolába, a vacsora pedig alkalmazkodjon a főétkezéshez (az iskoláéhoz is)! Sok családban a szülők reggel útközben vesznek valami szénhidrátban gazdag péksüteményt a gyereknek, az uzsonna vagy a vacsora sokszor egy hamburger vagy egy pizzaszelet kólával. Ha a fejlődő szervezet általában megkapja a szükséges tápanyagokat és vitaminokat, akkor elfogadható, ha a gyerek néha hamburgert, pizzát eszik, kólát iszik, de ne ez legyen a mindennapos gyakorlat!
Zöldséget!
A reggeli és lehetőleg az uzsonna tejes táplálék (tej, tejeskávé, kakaó, joghurt, kefir stb.) legyen. Ebédre és vacsorára növényi étel (főzelék) kell a fejlődő szervezetnek, ugyanis megfelelő mennyiségű növényi tápanyag szükséges ahhoz, hogy ne váljon vérszegénnyé, étvágytalanná. A növényi anyag az idegrendszer, a fogazat, a szervezet belső működését, összhangját szabályozó enzimek és hormonok felépítéséhez és harmonikus munkájához is szükséges.
A felnőtt táplálkozásával ellentétben a gyermeknek nemcsak a kopási és a munkaenergiát kell pótolnia, hiszen szervezete testépítést is végez, ami elsősorban fehérjéből történik, ezért a gyerekek kosztjából ne hiányozzon a hús, a tojás, a sajt és a túró!
Az iskolai menzák étlapján kevés a főzelék, sokkal több a rizs, a krumpli és a tészta. A gyerekek azonban szerencsére rendszeresen kapnak gyümölcsöt (hogy aztán megeszik-e, az más kérdés). Az intézményi kínálat összességében megfelel az elvárásoknak, nagyon sok gyerek azonban reggeli nélkül indul el otthonról, és ha este nem kap vacsorát, akkor a napközis étkeztetés kevés az egészséges fejlődéshez.
Mivel a menzák táplálkozásbiológiai színvonalának javulását a szülők nehezen tudják előidézni, a napközis étkezést otthon kell kiegészíteni. Az asztalunkon gyakran szerepeljen színes főzelék sűrítés nélkül készítve, hússal, tojással kiegészítve, étkezések után pedig édesség helyett kínáljunk gyümölcsöt! Ha csemeténk nem allergiás vagy érzékeny, ismertessünk meg, szerettessünk meg vele minél több tejterméket! A kifőzött tészták sem elégítik ki a fejlődő szervezet speciális igényeit, így fő táplálékként elég hetente egyszer adnunk. A leves egészséges, de értékszegény, ezért ne levesekkel tömjük meg az éhes gyerek gyomrát! Csak főfogás előtt megfelelő.
Kamaszok
A nagyobb iskolások reggelire teát, jobb esetben kakaót isznak, a tízórai szünetben a büfé előtt tolonganak, csokit vagy szendvicseket vásárolnak, a tanítás után pedig a zsebpénzükkel bevonulnak valamelyik gyorsétterembe, és ott hamburgert sült krumplival, pizzát, egyéb tésztát, esetleg falafelt vagy gyrost esznek. A kamaszok étrendjében nem kapnak helyet a főzelékek és a gyümölcsök. A mai gyerekek sajnos szinte csak a kádból ismerik a vizet.
A gyorséttermek forgalma nagyon megnőtt az ezredforduló óta. Felmérések szerint a kamaszok és a fiatal felnőttek (20–29 év) esznek leggyakrabban gyorsétteremben, ahol a kínált menük energiatartalma a napi szükséglet harmadánál is több, hozzá cukros üdítőket kínálnak. A túlzott kalóriabevitel a magas zsír- és szénhidráttartalomból adódik. Az említett ételek kalóriadúsak, ugyanakkor szegények fontos tápanyagokban. Míg a sóterhelés (nátrium) igen magas, addig a kalcium- és a vasbevitel alacsony, az egyéb ásványi anyagok és a vitaminok aránya csekély, a rosttartalom minimális.
Ez az étkezés hosszú távon egészségügyi veszélyeket (keringési, anyagcsere-betegséget, elhízást, fogkárosodást, csontritkulást) rejt magában. Mindezt fokozza a délutáni nassolás: sós csipsz, mogyoró, csoki, üdítő. Talán az otthoni vacsora nyújthatna valami kárpótlást, de manapság egyre ritkábban ül együtt asztalhoz a család. Az iskolából, munkából hazajövet legtöbbször mindenki azt eszi, amit a jégszekrényben éppen talál.
A gyorséttermektől való eltiltás nem jó módszer, hiszen a kamaszok hajlamosak az ellenállásra, ezenkívül nagyon befolyásolják - így rossz szokásokra is taníthatják - egymást. Céltudatos neveléssel sokat tehetünk egy egészségesebb nemzedék felnövekedéséért. S ha már mindenképpen gyorsétterembe mennek, tanítsuk meg őket kínálatból kritikusan kiválasztani a megfelelőt, az egészségesebbet, a változatosabbat!
Rácz Era







