első 1000 nap

A legfrissebb felmérések szerint az európai tizenévesek csaknem harmada túlsúlyos vagy elhízott, tízből hat érintett pedig felnőttként is súlytöbblettel küzd. A gyermekkori elhízás ráadásul súlyos egészségügyi kockázatokkal jár: esetükben 30 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri megbetegedés, mint azoknál, akik csak felnőttkorban küzdenek plusz kilókkal. Az elhízásra való hajlamot nem csak a génjeink határozzák meg: az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás kulcsszerepet játszik a probléma kialakulásában és megelőzésében.

Bár az utóbbi években javultak a magyarok D-vitamin-pótlási szokásai, egy friss kutatás szerint minden harmadik lakos továbbra is extrém D-vitamin-hiányban szenved. A hiányállapot többek között csontfogyáshoz vezethet, valamint növeli a depresszió, az autoimmun betegségek, fertőzések és bizonyos cukorbetegségek kockázatát. A szakértők a D-vitamin nap alkalmából a tudatos pótlás jelentőségét hangsúlyozzák, nem csak az élet első 1000 napjában, hanem azon túl is.

Már kisgyermekkorban népbetegségnek számít az elhízás, az élet első 1000 napjában azonban megelőzhető az állapot!Sajnos a magyar szülők sem elég tudatosak, ha megelőzésről van szó: a legfrissebb kutatási eredmények2 alapján minden harmadik 1-3 éves gyermek rendszeresen kap olyan ételt, ami felnőttek számára készült, és a maximálisan ajánlott cukormennyiség több mint másfélszeresét fogyasztják minden nap.