A Balaton-felvidéken török eredetű magyar törzs telepedett le, ez azért is érdekes, mert ősi, szőlőműveléssel, borászattal kapcsolatos szavaink nagy része török eredetű! A vérszerződés ezen a vidéken boráldással is járt.

Kál-Harka honfoglaló vérbíra szállásterülete megőrizte ura nevét. A Káli-medence központú szőlőtermesztő vidékről az első írásos feljegyzések 1650-ből valók, majd a XVIII. században rengeteg pince épült a területen. Királyi birtokok, főúri és kisnemesi szőlők sorakoztak itt évszázadokon keresztül, az Esterházy család dézsmapincéje még ma is áll Szentbékkállán.

Fehérborok hazája

A több mint 1500 hektáron elterülő borvidék a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, ezért kizárólag környezetbarát módon termeszthető a szőlő. A borvidék három részre tagolódik. Az első a Káli körzet (Monostorapáti, Hegyesd, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Köveskál, Balatonhenye), a második a Balatonederics-lesencei körzet (Balatonederics, Lesenceistvánd, Lesencefalu, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Zalahaláp), a harmadik a Cserszeg-Rezi körzet (Balatongyörök, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz-Egregy, Rezi, Várvölgy, Vonyarcvashegy, Sümeg, Sümegprága, Csabrendek). Az első körzetben nem aprózódtak fel az ültetvények, a másik kettőben kistermelés folyik (kivéve Várvölgyön és Reziben).

Az őslakosság egyre öregszik, a fiatalok sajnos nem maradnak a falvakban, ám mindezek ellenpontozásaként nyugalomra vágyó művészek fedezték fel a vidéket, akik az épületek tájba illő felújítását is magukénak érezték, így a Káli-medencében szépen felújított fogadókba, borospincékbe térhetünk be. A családi pincészetek vendégváró hangulatának köszönhetően virágzik a borturizmus.

Mediterrán hatások közt

A vidék geológiai és történelmi értékekben rendkívül gazdag. A vulkáni tanúhegyek, a vadregényes, erdős-dombos vidékek, a középkori építészeti emlékek a borkóstolások mellett értékes élményekkel gazdagítják a turistákat.

A Balaton közelsége és a domborzat rendkívül kedvező a szőlőtermesztésnek. A klíma változatos, de a tó kiegyenlítő hatását is élvezi a terület, amelyet a hegyek megvédenek a szelektől, ezért a borvidék jelentős részére mediterrán jellegű mikroklíma jellemző. Az időjárásnak köszönhetően az itt termesztett szőlőkből készült borok tüzesek, gyümölcsösek, jó savösszetételűek, testesek, zamatosak, harmonikusak és karakteresek. A változatos talaj vulkáni és dolomit alapú, meszes kőzetes, bazaltos láva- és tufakőzetes, vályogos.

A vezető szőlőfajták: Olaszrizling, Rizlingszilváni, Szürkebarát, Chardonnay, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Zöld veltelini, Zenit, Tramini. A Cserszegi fűszeres (hungarikum) nevében őrzi fő termesztési területét. A kékszőlők közül egyedül a Pinot noirt termesztik tíz hektárnál nagyobb területen, de a Zweigelt, a Cabernet sauvignon és a Kékfrankos is megtalálható a Balaton-felvidéki borvidéken.

A Balaton-felvidéki borokat negyven éven át más borvidékek borainak feljavítására használták. A rendszerváltozás után szerencsére újraindulhatott az önálló bortermelés, főként kisbirtokokon. Az eredetiséget ma már a bortörvény is védi.

Cserszegi fűszeres

A szőlőfajta fiatal hungarikumnak számít: dr. Bakonyi Károly 1960-ban Cserszegtomajon, az Agrártudományi Egyetem Keszthelyi Osztályának telepén kísérletezve keresztezte az ugyancsak hungarikum Irsai Olivért és a Traminit. A keresztezésnek hála olyan fajta született, amelyik a fűszeres és muskotályos jellegű fajták pozitív tulajdonságait ötvözi: bogyói hússzínűek, a növény a rothadásnak igen jól ellenáll, fagytűrő, és a betegségekkel szemben is igen ellenálló, kellemesen fűszeres savakkal. A Balaton-felvidéki borvidéken kívül az Alföldön és a Mátraalján is elterjedt.

A belőle készült nedű jellegzetesen fűszeres zamatú, illatos, karakteres, száraz vagy félédes fehérbor is lehet, az utóbbi években már fajtatisztán is kapható a szaküzletekben. Külföldön több díjat is nyert, de mivel nevét nem bírják kimondani, szóban egyszerűen Fűszeres Tramini néven terjedt el a híre.