Bolgárkertészek, a zöldségvarázslók

A XIX. század végén hazánkba érkezett bolgár kertészek újszerű tudománya a náluk 500 évig regnáló törököknek köszönhető. Többféle történet kering arról, hogy a török uralom miként vezetett a bolgár zöldségtermesztés modernizációjához. Az egyik szerint a török megszállók magukkal hozták saját agrikultúrájukat, és mivel hosszabb időre rendezkedtek be, így a korrekt ellátmányozás érdekében a helyi lakosokat is kiművelték. A törökök Trnovo környékén kertészközpontokat hoztak létre, s ennek köszönhetően alakulhattak ki a kertészdinasztiák. Innen eredeztethető, hogy a bolgár kertészek szakszavai mind-mind török gyökerűek.

Egy másik elmélet szerint szintén a török uralom vezetett el a bolgár agrikultúra ugrásszerű fejlődéséhez, azonban ebben a történetben a törökök nem mint oktatók, hanem mint elnyomók jelennek meg. A bolgároknak meghagyott 100X100 lépésnyi földterület minél jobban, gazdaságosabban való megművelése vezetett az úgynevezett bolgárkertészet kialakuláshoz.

Mit is az a bolgárkertészet?

A kis terülten történő gazdálkodásnak köszönhetően fejlődött ki a melegágyi előhajtatás, a fiterás, avagy a parcellákkal barázdált termőföld és a bolgárkerekes öntözés. A bolgárkerék egy ókori gyökerű találmány, ami a bolgárkertészek magyarországi megjelenésekor új dimenziót jelentett a magyar agrikultúrában. A vízpartra épített, ló hajtotta bolgárkerék jóvoltából a parcellák közötti árkokban folyamatosan volt víz. Ennek köszönhetően a termények vízellátása szinte állandó volt, hiszen a kertészek a parcellák szélén lévő gát kinyitásával azonnal el tudták árasztani a megfelelő parcellát vízzel. A melegágyakban előhajtatott magokról a parcellákban a magyar termelők zöldségei előtt már legalább egy hónappal megjelentek a bolgárkertészek terményei.

A speciális tudással bíró kertészek egy része - mivel hazájában nem akadt elég munka - elvándorolt, főleg a Dunától északra fekvő területekre, s letelepedvén ott próbálták eladni a maguk által termelt zöldségeket. Nekik köszönhetően vált mindennapos zöldségünkké a paradicsom és a paprika. Ők honosították meg nálunk és a Monarchia területén a spárgatököt, a padlizsánt, a póréhagymát, a fekete babot, sőt salátát és uborkát is termesztettek.

A XIX. század végén már szinte minden magyar város környékén megtalálhatóak voltak a bolgárkertészek. Újszerű technikájuknak, izgalmas és korán termő zöldségeiknek, valamint jó áraiknak köszönhetően megbecsült tagjai voltak a közösségeknek. Ekkortájt a Magyarországon élő bolgár közösség lélekszáma elérte a huszonötezret.

A bolgárok eleinte télidőben hazatértek hazájukba, de aztán hamar megtelepedtek, s mikor már nem csak bérelt földeken gazdálkodtak, dinasztiák nőttek fel Magyarországon. A bolgárkertészek munkaközösségekben dolgoztak, eleinte nem szívesen vettek fel magyar idénymunkásokat, őrizték a titkaikat. Együtt laktak, étkeztek és dolgoztak.

A bolgárkertészeknek köszönhetően volt friss zöldség az első világháború alatt és után, ám a világháborúban sokukat hazahívták, s már nem mind tértek vissza Magyarországra. Ennek ellenére a húszas évek végén közel harmincezer bolgár élt hazánkban. Ez a szám azóta fokozatosan csökkent. A bolgárkertészek módszereit meghaladta a technika, de mindenképpen sokat tanultunk tőlük, elsősorban a melegházi termelést és az öntözést, a kis területen sokféle, szimbiózisban történő termesztést.

Mit köszönhetünk még a konyhában a bolgároknak?

Igazi mediterrán konyha a bolgároké, sok zöldséggel, bárányhússal, rengeteg tejtermékkel. Egyértelműen érződik a török és görög hatás, sok ételük igen hasonlít a környező országok jellegzetes ízeire.

A legismertebb bolgár fogás a sopszka saláta, a görög salátához hasonlóan paradicsom, uborka, hagyma, olykor paprika - és kötelezően sós juhsajttal készül. A nyári melegben szinte mindennapos előétel tarator, a joghurtos uborkaleves, amit kaprosan készítenek, és jól behűtve, frissítőként kínálnak.

Nemzeti ételük a gyuvecs, a cseréptálban sült rizses-húsos rakott lecsóféleség, amelyre - mint a lecsóra is - igaz, hogy ahány ház, annyi módon készül. Rakott ételeik közül leghíresebb a görögökéhez hasonló muszaka, a darált húsos rakott padlizsán, és a török-görög hagyományok mentén legnépszerűbb desszertjük a baklava.