Keress receptre vagy hozzávalóra
Recept feltöltés

Bocimentes almás pite

31
Egy hét kihagyás után újult erővel ragadom kezembe a fakanalat – amire amúgy most semmi szükség nem lesz, lévén almás pitét sütök. De máris helyesbítek: nagyon is hasznát tudom venni, hiszen a fakanál remek fegyelmező eszköz, különös tekintettel a hozzávalók megkurtításán ügyködő családtagokra.

Érdemes visszanyúlni néha a gyökerekhez a gasztronómiában is! Persze most nem az ősemberre gondolok, mert a mi fogazatunk igencsak gyengének bizonyulna eme táplálék rendszeres fogyasztásához. :) Inkább arról van szó, hogy egy-egy alkalommal adjunk zöld jelzést a konyhában a hagyományos alapanyagoknak: vaj és zsír, teljes kiőrlésű liszt, szabadföldi zöldség-gyümölcs, méz, esetleg barna cukor. Persze tudom, ezekből is a „bio” lenne az igazi – bár a kikerülhetetlen légszennyezés meg a savas esők miatt a „félbio” jelző szerintem találóbb volna. Ki tudja, talán Michael Jackson csinálta jól, amikor oxigénsátorban próbálta átvészelni a koncertturnék közötti időszakot...?

Akárhogy van is, mostani almás pitémmel igyekszem megfelelni a fent írtaknak. Különlegessége, hogy egyúttal diétás, mivel – tejallergiás unokaöcsimre tekintettel – teljes mértékben száműztem belőle a tejfehérjét. Jó szívvel ajánlom tehát e receptet azoknak is, akiknek sajnos nem „sajtból van a hold”.

Bocimentes almás pite

Hozzávalók egy 35x25 cm-es tepsihez:

A tésztához:
25 dkg nem akciós finomliszt
15 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúza- vagy grahamliszt
1/2 csomag sütőpor*
10 dkg porcukor
kávéskanálnyi só
16 dkg natúr sertészsír*
2 tojássárgája
kb. 1 dl hideg víz

A töltelékhez:
2,5 kg alma (feldolgozás előtt mérve; legjobb az idared, amely még ilyenkor, mélyen a tavaszban járva is kapható, elfogadható áron)
5-5 dkg barna és fehér kristálycukor
őrölt fahéj (nálunk: 5 teáskanálnyi) :)
4 evőkanál sárgabarackíz (ehhez most kivételesen jobb a bolti, mert abban pektin is van)
~5 dkg darált háztartási keksz* (közértben kapható)

A sütés előtti kenéshez:
1 tojássárgája és egy pici tojásfehérje keveréke

A szóráshoz: fahéjas vagy vaníliás porcukor

Sütés: 210 fokon, középső rácson, kb. 50 percig

* A csillaggal jelölt hozzávalók a csomagoláson írtak szerint nyomokban tartalmazhatnak tejszármazékot. Ennek mennyisége azonban – gondolom – annyira csekély, hogy csak a zsigeri szintű tejallergiában szenvedőknél okozhat gondot. A gyártóknak mindenesetre fel kell tüntetniük az ún. allergén összetevőket, ezért a tej kapcsán én is így tettem. (Unokaöcsi egyébként szokott néha csekély mennyiségű tejes dolgot enni.)

Az igazsághoz hozzátartozik: nemcsak a történelem, hanem én is ismétlem magamat, hiszen korábban már közzétettem egy almáspite-receptet a Mindmegettén, blog és recept formájában. Noha „járt utat a járatlanért el ne hagyj!” – szól az intelem, úgy vélem, a bocimentességtől függetlenül is érdemes kísérletezni, újragondolni a recepteket, mert idővel a legfinomabb sütemény is beleragad a megszokásba.

De most már tényleg lássuk, hogy készül az a zsíros pite! :)

A kétféle lisztet elkeverem a sütőporral, majd a sóval és a porcukorral. Mindezt elmorzsolom a puha zsírral, majd ráütöm a tojássárgákat, és összedolgozom. Vizespohárból :) aztán apránként annyi hideg vizet (kb. 1 dl) adok a tésztához, hogy sima, félkemény cipót gyúrhassak belőle. A kész cipót fóliába csomagolom, s a hűtőbe dugom pihenni.

Ezután előkészítem a tepsit meg a tölteléket. Előbbihez kiszabok két darab sütőpapírt – az egyik a tepsibe téve nyúljon fel annak oldalaira is 2-2 cm magasan, a másik pedig akkora legyen, amely épp ráillik a tepsi nyitott felére.

Az almahámozás, csutkázás és reszelés ujjfestő percei következnek – utóbbi művelethez a nagy lyukú reszelőt javaslom. A lereszelt almát erőteljesen kinyomkodom a levétől – halvány emlékeim vannak arról, hogy nagyanyám a krumplinyomót használta e célra, én azonban egyelőre maradok a sportosabb változatnál –, a levét pedig, átszűrés után, jóízűen elfogyasztom. (A nyomkodás ezért is szimpatikusabb nekem a párolásnál, hiszen ez utóbbinál a finom almalé elillan a szelek szárnyán.) A reszeléket azután fahéjazom, cukrozom, lekvározom, kézzel összedolgozom, majd félreteszem.

Amikor ezzel végeztem, didergő cipócskámat szabályosan kettészelem, de az egyiket kb. 5 dekával túlsúlyozom (mérleg!). A kövérebbik darabot ráfektetem a nagyobbik sütőpapírra, és kinyújtom rajta (ha ragad, belisztezem a sodrófát.) Ezután sütőpapírostul berakom a tepsibe, majd a felnyúló tésztaszéleket egyenletes magasságúra nyomkodom. A tésztalapot megszórom kekszmorzsával, ügyelve, hogy mindenhová egyformán jusson belőle.
  

Bekapcsolom a sütőt (~200-210 fokra), és folytatom a melót: a kekszmorzsára halmozom az almatölteléket, és villával egyenletesen szétnyomkodom. A maradék tésztából tetőt nyújtok reá a másik sütőpapíron, a papír mentén késsel egyenesre vágom a tésztaszéleket, majd ügyesen az almára fordítom a lapot, a sütőpapírt pedig angolosan lehúzom róla.

Ha szükséges, fazonírozom a tésztatetőt (pl. levágom az esetleg túlnyúló széleket), majd az elkavart tojássárgájával gazdagon megkenem (sűrű, ezért legjobb az ujjunkkal). Végül vízbe mártott villával sűrűn megszurkálom (célszerű hirtelen mozdulatokkal beleszúrni, így nem ragad rá a tészta), és betolom a forró sütő középső rácsára.

Cirka egy óra alatt jelentős átalakuláson megy át süteményünk: pirosra sül, meghízik, és fenséges illatokat áraszt, sőt egy picit meg is repedezhet – de ettől tán még finomabb. A frissen sült almás pite kóstolásához azonban – különösen az első szelet kiemeléséhez - inkább evőkanál illik. :) Nagyjából egy óra múltán már kockázhatóra hűl, de hogy ne legyen hűlt helye, képezzünk biztonsági tartalékot belőle! Ugyanis nagyon finom. Fahéjas vagy vaníliás porcukorral meghintve még finomabb. De a legfinomabb, amit én eszem meg. :) Hm, nem is tudom, vigyek egyáltalán az unokaöcsinek...?
 

Lóétvágyat kíván:

  • Kinyomtatom
  • Elmentem
  • Elküldöm
Promóció

Hozzászólások

pistuc
Köszönöm az információt! Szia P.
pentekjudit
Nem tudom hogyan sikerült a számsornak a nevemet meghosszabbítani? Remélem ez most nem ismétlődik meg, ha igen, akkor bocs. Szia:Jutka
pentekjudit
Pistuc, az almapürét golden almából csináltam - mert ez maradt meg a tavalyi termésből. Mivel ez - pláne kissé fonnyadt állapotban - elég édes, facsartam bele egy citromot, ami finom pikáns ízt adott a pürének. Ezt az előző beszámolómban elfelejtettem megemlíteni. Még maradt kb. kétszeri sütéshez almám, amit a nagy sikerre való tekintettel talán már a következő hétvégeken fel is használok. Üdv.Juditfnk6
pistuc
kérdőjel=felkiáltójel :)
pistuc
Judit, örülök, hogy sikerült! Köszönöm, hogy megírtad? Legközelebb írd majd meg légy szíves, milyen fajta almából készítetted. Jó éjt, P.
pentekjudit
Kedves Pistuc! Ma délelőtt megsütöttem az almáspitét. Remekül sikerült, nagyon-nagyon finom lett, már mutatóban sem maradt egy szelet sem, akkora sikere volt. Végül is pürét csináltam az almából, jól elfőtte a levét, de lekvárt már nem mertem bele tenni, mert féltem, hogy felhigul az állaga. Viszont reszeltem bele citromhéjat, fűszereztem fahéjjal és egy kevés szegfűszeggel. Az alma alá darált diót szórtam, nagyon feldobta a sütit. A fagyasztási ötleted nem jött be, mert nagyon törékeny lett az alma (2 darabbal kipróbáltam) és így reszelni sem tudtam. Köszönöm, hogy mindig segítesz nekem, azért is fordulok Hozzád bizalommal. Szia Márti! Neked is köszönöm a segítséget, de csak most jutottam odáig, hogy megnézzem a hozzászólásokat, amikor a süti már a pocikban eltünt. A legközelebbi nekifutásomnál kipróbálom a zabpelyhes alapot. Üdvözöllek Benneteket:Judit
pistuc
Márti, ez nekem is újdonság, és ki fogom próbálni. (A Spärban is van kétféle zabos) :-P
lovika
Kedves Judit! Ha szabad, én is szolgálnék egy kis adalékkal az almáshoz. Mostanában olvastam egy jó kis cikket a zabpehelyről, hogy alapfelhasználásán túl még mennyi mindenre jó. Én is egyre többféle dologhoz használom. Pl. kekszekhez, kenyérsütéshez. Az Aldiban lehet kapni kétféle finomságú natúr változatot. Az almás pite alma-\"alávalójának\" nagyon el tudom képzelni - és alkalomadtán ki is fogom próbálni én is - a finomabb változatot (kékzacskós). Sok sikert a maradék-alma felhasználásához. Márti
pistuc
+1 apróság: A sárgabaracklekvárt a már kihűlt almába keverd (már ha teszel bele - nekem nagyon ízlett így).
pistuc
Kedves Judit! Vajból - akárcsak margarinból - 20 dkg-ot mérj a liszthez. A reszeléshez volna egy ötletem, egy-két darabbal talán kipróbálhatod: hámozd meg, magozd ki, majd tedd be egy órára a mélyhűtőbe. Ekkorra megkeményszik, s eldöntheted, reszelhető-e. De meg is főzheted: szeleteld fel, tegyél hozzá kevés cukrot (így hamarabb elfő a leve), és addig hagyd a tűzön, amíg a lé nagyobb része el nem párolog. Hagyd hűlni, ezután a recept szerint folytasd a munkát. Még annyit, hogy kekszmorzsa helyett darált diót, esetleg zsemlemorzsát is tehetsz az alsó tésztalapra (mindenképpen kell valami, ami felszívja a nedvességet). A szurkálást se felejtsd el a végén! Szerény tapasztalatomat mind megosztottam veled, remélem, nagyon finom lesz a süti! Sok sikert! Üdv., P.

Magazin