Keress receptre vagy hozzávalóra
Recept feltöltés

Mi köze Rézi néninek Sándor bácsihoz?!

Ki volt Rézi néni? Kevesen tudják. Pedig éppen olyan jelentős alakja ő a magyar gasztronómiai irodalomnak, mint mondjuk Arany János a költészetünknek.

Krúdy 1926-ban ezt írja egy gyomorbajos pesti szerkesztőről: „a pénzt otthon tartogatta az íróasztala fiókjában, szépen egymás mellé lapítva a bankókat egy szakácskönyvbe, amelyet Rézi néni írt.”

De hát ki ez a Rézi néni, akinek szakácskönyvét még egy gyomorbajos férfi is mindig keze ügyében tartja?

Doleskó Teréznek (Zsalasovits Józsefné) 1876-ban úttörő szakácskönyve jelent meg Szegeden, Burger Zsigmond özvegyének kiadásában. Rézi néni maga is tisztában volt könyve szinte páratlan jelentőségével, hiszen ezt írja az első kiadás előszavában: „Van ugyan magyar nyelven már számos szakácskönyvünk, melyek a maguk nemében szintén jók, melyektől nem lehet megtagadni az elismerést; de azok nagyrészében hiába keressük az igazi magyar konyha készitésmódjait, sőt némelyikében idegen könyveknek oly szolgai forditását találjuk, melyekből a magyar gazdasszony sehogysem képes tájékozást meriteni. Olyan szakácskönyvünk pedig, mely az uj mértékek alapján volna kidolgozva, eddigelé épen nincs, s jelen munka e tekintetben a legelső.”

Teréz, mikor e sorokat írja, 55 éves. Magáról mindössze annyit árul el, hogy főzőnői tapasztalatát 35 éve veszik igénybe a szegedi legelőkelőbb házak, s hogy éppen ezen házak gazdasszonyai buzdították őt könyve megírására. Nem nehéz kiszámolni, hogy Rézi 20 évesen állt a főzőnői pályára.

A piaristák szakácsnéja volt Szegeden, és minden jelentős „evős bulira” ő főzött a városban, még Ferenc József császár fogadására is. Csodálatos műve, a „Szegedi szakácskönyv” a XIX. század valószínűleg első valóban magyar szakácskönyve, mely Szeged és a Dél-Alföld népi, városi konyhájáról tudósít (a korban általában franciából vagy németből magyarra fordított művek jelentek meg). Valószínűleg ez a legtöbb kiadásban megjelent magyar szakácskönyv, és biztos, hogy ebből loptak a legtöbbet a kollégák (vagyis a többi szakácskönyv-szerző).

Rózsa Sándor táj- és kortársát, Rézit már fiatalon is néninek szólíthatták, ahogy a betyárkirályt is már ifjan „bácsizták”, ugyanis a nénizés-bácsizás nem az idős kornak, hanem a tiszteletnek (utóbbi esetben a félelemmel vegyes tiszteletnek) szólt. 

Szeretnéd megtudni, milyen volt a túrógombóc Rózsa Sándor idején? Most megkóstolhatod a
Bártfai Vendéglőben, akár gluténmentesen is!

Az arab hajós esete a tatár marhával, avagy Szindbád tatárbifsztekje >>> 
KIHERÉLTÉK A JUHOT, A HÍRES ÍRÓ LEVESÉBE KERÜLT  >>> 
A HÍRES SZÍNÉSZ DEBRECENBEN KAKASKODOTT >>> 
  • Kinyomtatom
  • Elmentem
  • Elküldöm
Promóció

Magazin