A banán eredete a régmúltra nyúlik vissza. Annyi bizonyos, hogy nagyjából i. e. 8000 környékén kezdték el háziasítani Új-Guinea területén. A banán termesztése nem csak itt indult útjára, hanem a finom és tápanyagokban gazdag gyümölcsöt hozó növények termesztésével egész Dél-kelet-Ázsia és a Csendes-óceáni szigetvilág jelentős része is megpróbálkozott. Mivel a háziasítás nagyon hamar megkezdődött, így a gyümölcs biztos eredetének földrajzi és időbeli megállapítása igen nehézkes, de ha csupán az új-guineai banán megjelenése óta eltelt idővel számolunk, akkor is legalább 10 ezer éve szolgálja az emberiség javát.
Ősi gyümölcsünk
A gyümölcs i.e. 1000 környékén már megjelent Indiában, Indonéziában, Ausztráliában, Madagaszkáron, sőt - egyes feltételezések szerint - kicsivel korábban már Kelet-Afrika partvidékein is otthonra lelt. Egyes buddhista írásokban felfedezhető a banán útja. A leírások alapján indiai kereskedők utaztak keresztül Malajzián, ők vitték magukkal, így terjedt el Indiában, Afrikában és Polinéziában a gyümölcs. Ha eltekintünk a feltételezésektől, akkor tényként kezelhetjük, hogy i.e. 500 környékén a banán magabiztosan bevette Afrikát. A banán még a spanyol és portugál hódítókat is jóval megelőzte, már az i. e. 2. században megjelent az Újvilágban, ahova délkelet-ázsiai hajósok révén jutott el. Kínában a 3. században kezdték el termeszteni.
Európában először Nagy Sándornak köszönhetően jelent meg a banán, aki i. e. 327-ben Indiában kóstolta meg ezt a szokatlan gyümölcsöt, s mivel ízlett neki, ezért a nyugati világba is magával vitte. Theophrastus, a görög filozófus és természettudós az i. e. 4. században a világ első hivatalos botanikus könyvében már említést tesz a banánról. Idősebb Plinius rá hivatkozva említi a banánt a Historia Naturalisban. A második században pedig a kínai Yang Fu enciklopédiájában említi meg, hogy Dél-Kínában terem a banán.
Az igazi európai áttörésre azonban a 11. századig kellett várni, amikor a banán megjelent a mór uralom alatt lévő Spanyolországban, s innen terjedt tovább. A korábbi hódítások ellenére a spanyol és portugál konkvisztádoroknak is akadt dolguk: nekik köszönhetően jelent meg Brazíliában és a Karib-térségben a banán. Ezeknek a telepeknek a létrehozásában nem elsődlegesen a banánban látott potenciál játszott szerepet, hanem a növény felépítése, amely ideális árnyékolóvá tette néhány nagyobb volumenű, értékesebb növény számára, hogy azok jobban fejlődhessenek, jobb termést adhassanak.
Rabszolgák étke volt
A banán biztosított menedéket a kávé, a kakaó és a bors ültetvények számára. Emellett ideális megoldást jelentett, hogy a növény termésével lakathatták jól az ültetvényeken dolgozó rabszolgákat. Ez a tulajdonsága tette a banánt a cukornádültetvények elengedhetetlen mellékszereplőjévé. A könnyen emészthető, magas kalóriatartalmú és egyéb tápanyagokban is igen gazdag növény tökéletes energiaforrásnak bizonyult a kemény fizikai munkát végző rabszolgák számára. Éretlen formájában főzve ették, ha kellő mértékben beérett, akkor pedig nyersen fogyasztották. A banánt azonban nem csak a termése miatt termesztették és fogyasztották, hanem a növény rostjainak felhasználásával textíliákat, ruhákat készítettek.
A korai háziasításnak, a sokfelé megtalálható ültetvényeknek köszönhetően a világon sokféle banán található. Az általunk legjobban ismert és leggyakrabban fogyasztott banán azonban egy őstől származik, s ez az úgynevezett Cavendish banán. Ez a növényfajta William Spencer Cavendish-ről, Devonshire uráról kapta a nevét. Feltételezések szerint ugyanis a Mauritiusról származó növényt Angliában egy bizonyos Joseph Paxton, Cavendish kertésze nemesítette Chatsworthben 1829-ben. A legenda úgy tartja, hogy a kertészt már korábban ámulatba ejtette a kastélyban található banánnövényt ábrázoló kínai tapéta, így kapva kapott az alkalmon, amikor az urának karácsonyi ajándékként banánt és banánnövényt küldtek, s elkezdett kísérletezni a növénnyel. A kikísérletezett fajtából Cavendish 2 tő banánt adott John Williams misszionáriusnak. Neki köszönhető, hogy a növények elkerültek Samoa szigetére, ahonnan továbbterjedtek a környező szigetekre is. Williams ezt már nem érhette meg, 1839-ben megették a bennszülöttek.
A 20. századra a Cavendish banán lett a világ legnépszerűbb banánfajtája, nem kizárólag az ízének és a gyümölcs méretének köszönhetően, hanem legfőképpen azért, mert jól ellenáll a különféle megbetegedéseknek, és a gyümölcse jól szállítható.
Vásárlásnál és a tároláskor erre figyeljünk
A banán vásárlása rendkívül egyszerű. Bármilyen sérülésmentes, foltmentes példány megvásárolható, az sem jelent problémát, ha zöldes, éretlen külsejű a gyümölcs. Ha szerencsénk van és olyan élelmiszerüzletbe botlunk, ahol más fajtákat is árulnak, ott is a hibátlan, foltmentes héjjal rendelkező banánokat vásároljuk meg.
A túlhűtött banán héja szürkés, tompa fényű, ezeket a példányokat érdemes elkerülni, lehet, hogy a gyümölcs előbb rohad meg, mint hogy utóérne a konyhai tartóban. Az éretlen banánt ne tegyük a hűtőbe, hanem szobahőmérsékleten hagyjuk beérni, a hideg ugyanis gátolja az érés folyamatát. Az érett banánok tárolására azonban épp ezért ideális megoldás lehet a hűtőszekrény.
Ha a még zöld banánjainkból gyorsan szeretnénk érett példányokat varázsolni, akkor célszerű almával vagy paradicsommal összezárni a gyümölcsöket egy papír vagy műanyag zacskóban, és a konyhapulton hagyni, hogy a gyümölcsök kifejthessék a hatásukat. A banán, illetve a felhasználásával készített fogások jelentős része jól fagyasztható.
Egészséges banán
A banánról köztudott, hogy egészséges, csak azt nem tudják sokan, hogy mennyire az. A banán ugyanis afféle szupergyümölcs, amelynek fogyasztásával rengeteg jót tehetünk magunknak. A banán fontos energiaforrás, az aktív életmódot folytatók számára bármilyen energiaszelettel felér, s emellett számos rendkívül fontos nyomelem és ásványi anyag megtalálható benne.
A banánban található A-, C-, E-, K-vitaminok mellett megtalálható majdnem az összes B-vitamin is. A B1-, B2-, B3-, B6 vitaminok gondoskodnak a vörösvérsejtek kialakulásáról, az idegrendszer megfelelő működéséről, segítenek a stresszmentes mindennapokban. A K-vitamin a csontképződésben játszik fontos szerepet, akár csak a kalcium, ami szintén megtalálható a banánban. A kalcium mellett a vérképzéshez elengedhetetlen vas és az immunrendszert védő cink is jelen van ebben a gyümölcsben.
A banánnak magas a kálium, ellenben alacsony a nátrium tartalma, így a szervezet folyadékháztartásának egyensúlyát is segít fenntartani. Kutatások kimutatták, hogy a rendszeres banánfogyasztással csökkenthető a vérnyomás. A folyadékháztartáshoz az is hozzájárul, hogy a banán 75%-ban vizet tartalmaz. Ezen kívül magnézium és foszfor is található a gyümölcsben, amely főleg a gyerekek esetében izgalmas, hiszen ezek az anyagok csontok, izmok, idegek működésében, növekedésében játszanak fontos szerepet.
Egy átlagos méretű banán nagyjából 100 kalóriát, 27 g szénhidrátot és 3 g elemi rostot tartalmaz. Ennek fényében elmondhatjuk, hogy a banán ugyan tényleg több kalóriát tartalmaz, mint egy normál méretű alma, de igazán nem hizlaló, kivéve ha mértéktelenül fogyasztjuk. Édességének köszönhetően ugyanis könnyedén kiválthatóak vele a sokkalta több kalóriát és szénhidrátot tartalmazó édességek, így fogyókúrás programokba is tökéletesen beilleszthető, hiszen a benne lévő tápanyagoknak, a vízhajtó hatásnak és a természetes édességének köszönhetően igazán belefér bármilyen fogyókúrába.
Sportolóknak, gyerekeknek szinte kötelező
A sportolók, gyerekek számára pedig azért ideális, mert magasabb kalóriatartalma mellett a glükózból, fruktózból és szacharózból felépülő cukortartalma hosszan elnyújtva biztosít energiát a szervezet számára.
A banánban található triptofán nevű fehérjének köszönhetően nem csak jóllakottak és egészségesek leszünk, hanem boldogok is. Ez a fehérje ugyanis segít a szervezetnek szerotonint és dopamint előállítani, amely vegyi anyagok részben felelősek a boldogságérzetünkért.
A banán magas élelmi rost tartalmának köszönhetően a különféle emésztési problémákra is megoldást jelenthet. Serkenti és normalizálja a bélműködést, a benne lévő anyagok táplálják a vastagbélben található baktériumokat, így nem csak az emésztésünk javul, hanem az immunrendszert is támogathatjuk egy-egy banánnal. Napi egy banánnal az időskori látásromlást is megelőzhetjük, és a szélütés ellen is tehetünk, sőt a gazdag antioxidáns tartalomnak köszönhetően a banánfogyasztással a veserák kialakulásának kockázata is csökken, magas vastartalma jóvoltából pedig a vérszegénység ellen küzdhetünk a banánnal. A banán ezen kívül természetes savlekötő, így gyomorégés esetén is remek megoldás, ha megeszünk egy kisebb banánt.
A banán húsán kívül a banán héját is érdemes felhasználni. Bőrproblémákra, a hajszerkezet javítására, a haj természetes fényének visszaadására ideális megoldást jelenthet a luteinben és káliumban gazdag banánhéj.
Banán – a gyümölcstől a desszertig
A banán fogyasztásának rengeteg módja van. Az alacsony cukortartalmú főzőbanánt úgy használhatjuk, mint bármilyen más zöldséget, felhasználása leginkább a krumplira emlékeztet. Az édes ízű, érett banánt pedig inkább gyümölcsként hasznosítjuk. A főzőbanánt leggyakrabban sütve vagy főzve kínálják. Az általunk vásárolt édes banánból azonban főleg desszertek készülnek.
A banán nagyon jó alapanyaga lehet az édes, fűszeres szószoknak, édes hangvételű leveseket ízesíthetünk, sűríthetünk vele, de legjobban a sütemények készítésekor tudjuk a banánban rejlő potenciált érvényre juttatni. A banánnal készített desszerthez ugyanis sokkal kevesebb zsiradékra és cukorra van szükség, hiszen a gyümölcs saját nedvesség- és cukortartalma pótolja mindezt, mint például a banánkenyérnél. A banánnal készített édességek nem csak egészségesebbek, hanem hosszabb ideig frissek. Ezekhez a desszertekhez tökéletesen megfelelnek a már majdnem túlérett példányok is.
A banánnal édesíthetünk különféle turmixokat is. Indiában kedvelt a joghurt alapú banán lassi, amit kis kardamommal fűszereznekek és pisztácia- vagy mandulatörttel kínálnak, mi általában tejjel turmixoljuk össze. A kínai konyha egyik kedvelt fogása a bundában kisütött banán, ami szintén remek és gyors desszert, bár a tészta és a sütéshez használt olaj eléggé megterhelővé teszik.
A friss banánt felhasználhatjuk különféle gyümölcssalátákba, pohárkrémekbe, illetve müzlik ízesítéséhez, édesítéséhez is tökéletes.
Mindenki imádja
Klasszikus desszertnek számít az Amerikában született, de azóta igazi diadalutat bejárt Banana Split, amelyet 1904-ben készítettek el először. A két vagy három gombóc fagylalttal megpakolt, tejszínhabbal és csokoládéöntettel kínált banános desszert mind a mai napig világszerte igen nagy ismertségnek és népszerűségnek örvend.
A banán termésén kívül a leveleit is előszeretettel használja a gasztronómia. A banánlevél ideális a különféle alapanyagok párolására, s az elkészült étel tálalására is szolgál.
Kivis-banános smoothie
Hozzávalók:
1 nagyobb lédús narancs
1/2 banán
1 kivi
1 teáskanál méz
Elkészítés: A kivit megpucolom, feldarabolom és a turmixba teszem. Hozzáadom a banánt, majd ráreszelem a narancs héját. Ezután kifacsarom a narancsot és a levét, a gyümölcshússal együtt a turmixolandókhoz öntöm. A géppel összesimítom, frissiben kínálom.
Jemeni palacsinta
Hozzávalók:
7 g szárított élesztő
1 teáskanál méz
2 evőkanál víz
4,5 dl tej
2 tojás
35 dkg finomliszt
csipetnyi só
5 dkg vaj
Feltét:
méz
eper
banán
Elkészítés: Az élesztőt egy kisebb tálba szórom, elkeverem a mézzel és a vízzel, majd meleg helyre teszem, és hagyom 20 percet pihenni. Ezután felütöm a tojásokat, habosra keverem a tejjel, majd hozzáadom a felfutott élesztőt, egy csipetnyi sót, és apránként beledolgozom a lisztet. Háromnegyed órát hagyom pihenni.
Egy nagyobb serpenyőben kis vajat olvasztok, majd egy nagyobb merőkanálnyi tésztát elterítek a serpenyőben és közepes lángon 4-5 perc alatt átsütöm. Nem forgatom, ügyelek rá, hogy ne legyen túl nagy a láng, mert akkor megég a feneke, mielőtt átsülne a teteje. A kész palacsintát tányérra csúsztatom, egy teáskanálnyi mézzel megkenem és karikára szelt banánnal, valamint nyolcadra szelt eperrel borítva kínálom.
