Mindenki másban hisz, más gondol, mást tanult, vagy csupán a védőnőtől, az édesanyjától vagy a gyerekorvostól kapott más és más elválasztási, hozzátáplálási tanácsokat. Bárhogy is legyen, a vége az, hogy az anyuka ott áll a konyhában, és megpróbál változatosan főzni a babának. Ami nem egyszerű. A sok tanács és az aktuális hozzátáplálási trendek mellett a folyamat menetét erőteljesen befolyásolja az anya és a csecsemő. Az anya bölcsen kiszűri az információáradatból azt, amit hasznosnak ítél, a csecsemő pedig eldönti, hogy hajlandó-e közreműködni.
A legtöbb baba elválasztása viszonylag problémamentes. Az első édes ízekről – alma, barack, banán – általában nehezebb áttérni a zöldségekre, de a semleges krumpli és az édeskés répa, cékla, sütőtök ezeken a nehézségeken segít túljutni. A kisbabáknak való főzést nem szabad túlkomplikálni. A jó minőségű, hibátlan zöldségeket alaposan meg kell mosni, kis vízben meg kell főzni (inkább párolni), és az elkészült fogást le kell turmixolni. Míg anyáink igen sokat küszködtek a szitán való átpasszírozással, addig a mai kor anyukáinak csupán a botmixert kell belemélyeszteniük a tálba, lábosba, és már kész is a tökéletes pép.
A gyerekek ízlésének formálását már ebben a korban nyugodtan elkezdhetjük. Ez persze nem azt jelenti, hogy a családnak kínált ételeket pépesítjük az elválasztás rögös útján haladó csecsemőnek, hanem azt, hogy az édes íz mellett más aromákkal is megismertetjük. A semleges vagy éppenséggel édes ízvilágú zöldségeket nyugodtan fűszerezhetjük egy kis zöldfűszerrel (bazsalikom, kakukkfű, borsikafű, petrezselyem, zeller, kapor, szurokfű, citromfű) és egy halvány csipet tengeri só sem fog kárt tenni, csupán finoman kiemeli az ételben rejlő ízeket. A fűszerezésnél is nagyfokú mértékletességre érdemes törekedni. Leheletnyi fűszer elegendő a baba ételébe.
A különféle zöldséges fogásokhoz nyugodtan adhatunk gyümölcsöket is. Az együtt összepárolt alma és krumpli kifejezetten kellemes ízű. Amikor már a gyerekorvos vagy a védőnő engedélyezi a baba számára a főtt hús fogyasztását, akkor azt is könnyedén belefoglalhatjuk ezekbe az ételekbe. Mivel a babáknak szánt mennyiségek igen csekélyek, ezért érdemes jó minőségű húst venni, azt felkockázni és a mélyhűtőben tartalékolni. A fővő ételhez meg csak hozzá kell adni egy-egy kockányi húst, ami a zöldségekkel együtt elkészül és utána az egész könnyedén pépesíthető.
Az első adható gyümölcsök az alma, az őszibarack, a banán, a meggy, a cseresznye, a sárgabarack, a sárgadinnye, a körte és a szilva, az első zöldségek pedig a krumpli, a sárgarépa, a sütőtök, a cékla, a saláta, a brokkoli, a tök és a cukkini. A nagyobb babáknak adható karalábé, karfiol, kelbimbó és kelkáposzta esetében az első főzővizet célszerű leönteni, úgy kisebb az esély arra, hogy felpuffasztja a babát. Sűrítésre legjobb, ha krumplit használunk. Ilyenkor egy-egy szemet hozzáfőzünk az adott zöldséghez és együttesen turmixoljuk le.
Az elválasztásnál türelmesnek és kitartónak kell lenni. A babák egy része nehezen nyit az új felé, ám ez nem jelenti azt, hogy szerencsés, ha külön ételarzenállal készülünk egy-egy étkezésre, mert a babák előbb-utóbb rájönnek a választás lehetőségében rejlő szépségekre, az anya meg egy idő után azt veszi észre, hogy négyféle kísérleti ételt készít. Az is segíti az elválasztást, ha a baba látja, hogy az édesanya, a testvérek is esznek, sőt akár pont azt eszik, amit ő. Az elválasztás alatt lévő csecsemő számára ugyanis rendkívül izgalmas a család többi tagja által fogyasztott étel, sokuk hajlamos ebből kunyerálni is.
Abban az esetben, ha semmi olyat nem tartalmaz, ami allergizál, vagy az orvos és a védőnő által adott tiltó listán szerepel, akkor egy kis mennyiséget nyugodtan leturmixolhatunk neki. Sőt, a családnak főzött ebéd vagy vacsora készítése közben a még nem fűszerezett, nem habart vagy berántott, tejtermékkel fel nem öntött félkész fogásokból is félretehetünk egy kicsit, amit a baba igényeinek megfelelő módon fejezhetünk be.
Abban a legtöbb orvos, védőnő egyetért, hogy egy éves kor alatt - ha lehet - ne adjunk a babának tojást, tehéntejet, mézet, mákot, diót, csokoládét vagy kakaót, várjunk a tengeri hallal, ne adjunk málnát és epret, valamint citrusféléket. Ezek bevezetésére az egy évesnél nagyobb gyerekeknél kerüljön sor, fokozatosan, nem túl nagy mennyiségek adásával. Az elválasztás vége - amikor a gyerek számára már minden alapanyag és főtt étel nyugodtan adható - megint csak családfüggő, de nagyjából a baba két- és három éves kora között következik be.
-(1)-(1).jpg)
