Az energianyerés menekülőútjai

A szervezet számára alapvető feladat a vércukorszint fenntartása, mivel az idegrendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen a glükóz (szőlőcukor).  Ezen kívül lényeges szempont, hogy a glükóz oxidációjára – energianyeréshez való felhasználására – minden sejtünk képes. 

Egynapi éhezés után a test energiaigényének biztosításához emiatt elsőként a máj által glikogén formájában tárolt szénhidrát használódik fel. Testünknek vannak olyan sejtjei (például a vörösvértestek, bizonyos izomsejtek), amelyek a glükózt nem teljesen – vízzé és széndioxiddá alakítva –, hanem csak részlegesen bontják le. Az így felszabaduló anyagokból (piroszőlősavból és tejsavból) éhezés esetén a máj képes újra glükózt képezni. Hosszabb távon azonban ilyen módon nem vészelhető át az éhezés, hiszen több szövetünk a glükózt teljesen felhasználja, így ez a mennyiség kiesik a rendszerből.

A szénhidrátraktárak kimerülése után – mivel a glükóz nem pótolható zsírokból – a szervezet az agyvelő működéséhez szükséges cukrot a fehérjék alkotóinak, az aminosavaknak az átalakításából kezdi fedezni. Az éhezés kezdeti szakaszának testtömegvesztése tehát elsősorban csak fehérjékből és vízből származik.

Kétheti teljes éhezés után az agy – anyagcseréjének fenntartásához – már 80%-ban képessé válik a zsírsavak bomlástermékeinek (ketosavaknak) a hasznosítására is, s ezzel megkezdődik a zsírszövet nagyobb mértékű felhasználása. Az agynak azonban még ekkor is 20% arányban szőlőcukor energiaforrásra van szüksége, melynek előállításához – mivel külön fehérjetartaléka nincs a szervezetnek – naponta körülbelül 20 dkg testanyagot kell lebontani.

Állomások

A krónikus alultápláltságra a kis testtömeg mellett jellemző az ún. éhezési ödéma kialakulása, amely a fehérjeszegény táplálkozás következtében a vér alacsony fehérjetartalma miatt a szervezetben fellépő víz felszaporodását (a vérplazmafolyadék sejten kívüli térbe áramlását) jelenti. Ennek tünete, hogy a lábak, vagy fekvő helyzetben a hát megduzzad. A védekezőrendszer fehérje-ellenanyagainak mennyisége szintén kevesebb lesz, aminek következtében az éhező szervezet fogékonyabbá válik a különböző fertőző megbetegedésekre.

Gyermekek és a hiányos táplálkozás >>>

Gyermekek és a hiányos táplálkozás

Gyermekek esetében az energia- és fehérjehiányos táplálkozás csökkent szellemi, valamint testi fejlődéshez vezet. Mivel a kisgyermekek immunrendszere még nem elég érett, ezért közülük többen áldozatul esnek különböző fertőző betegségeknek (tüdőgyulladásnak, hasmenésnek, maláriának, stb.) is.

A világ éhezés által leginkább érintett területein a nemzetközi táplálkozási programok keretében már évek óta alkalmaznak egy olyan készítményt, melyet azzal a céllal fejlesztettek ki, hogy a kisgyerekek számára biztosítsa a súlyos alultápláltság kezeléséhez szükséges tápanyagokat. Az ún. RUF (ready-to-use) krémes állagú, tej alapú termék, mely jól szállítható, tárolható, és a forró klímában is könnyen használható. Fogyasztása víz hozzáadását nem igényli, ezzel is csökkentve a fertőzés veszélyét.

Visszatáplálás

Hosszan tartó éhezés után elég időt, nagy figyelmet és körültekintést igényel a normális étkezésre való átállás. A hirtelen feltáplálás hatására ugyanis felborulhat a szervezet ionegyensúlya, mely a szív ingerképzési zavarát vonhatja maga után, és halált is okozhat. Ez a veszély egykor a koncentrációs és hadifogolytáborok túlélőinél állt fenn, de ma is aktuális lehet figyelembe venni túlzásba vitt léböjt- valamint fogyókúrák esetén.

A fejlett világ és az alultápláltság

A minőségi éhezés (azaz hosszabb időn keresztül a létfontosságú tápanyagok nem megfelelő arányú fogyasztása) a táplálkozásnak olyan elégtelen formája, amely gyakran észrevétlen marad. Hiszen első látásra ki gondolná egy normál vagy túlsúlyos emberről, hogy azért nyugtalan, lehangolt, figyelmetlen és álmatlan, mert teste B1-vitaminra „éhezik”? Ugyanígy fáradtság, étvágytalanság, izomfájdalmak esetén sem árt felülvizsgálni étkezési szokásainkat, mert könnyen kiderülhet, hogy csupán a kellő mennyiségű C-vitaminban gazdag ételek hiányoznak mindennapjainkból.

A hosszú távú nem megfelelő étkezés szinte elkerülhetetlenül vitamin- és ásványianyag-hiányt is maga után von, melyből adódóan a megjelenő tünetek (bőrelváltozások, vérszegénység, stb.) hosszú sorát lehetne még felsorolni. Fontos tudatában lenni annak, hogy a szervezet védekező rendszerének gyengülésén keresztül a különböző hiányállapotok olykor súlyos egészségügyi problémák megjelenésének is kiindulópontjai lehetnek. Az egyoldalú, szűk ételsoron mozgó táplálkozás helyett ezért mindig törekedjünk az átgondolt változatosságra, mely egyfajta garanciát jelenthet arra nézve, hogy semmilyen szempontból ne kelljen éheznünk a bőség közepette.

(Táplálkozás és tudomány)