Azonban nem mindegy, hogyan fogyasztjuk el, milyen formában állítjuk be étrendünkbe ezt az értékes élelmet. Évszázadok óta mindig felhasználta az ember az egész magot, a finomított termékek csak a közelmúltban terjedtek el. A teljes magvak legfőbb éréke, hogy az egész, érintetlen szemet fogyasztjuk el, amely magában rejti az új fejlődéshez, növekedéshez szükséges természetes erőt. Az egész - tehát a csírát, héjat is magába foglaló - magban, magas koncentrációban fordulnak elő az élet építőkövei - vitaminok, ásványi anyagok, ballasztanyagok. (pl: kalcium, magnézium, vas, cink, réz, jód, kálium, klór, foszfor)

A gabonafélék tápálkozásunk értékes nyersanyagai

A mostanában szokásos kiőrlés és finomítás során ezen értékes anyagok 70-80 %-a megsemmisül, illetve a legértékesebb alkotó részeket állatok takarmányozására használják, és az értéktelenebb marad emberi tápláléknak.

A káros anyagok bejutására szervezetünk úgy reagál, hogy a méregtelenítő szerveket fokozott működésre ösztönzi. A teljes gabona rosttartalmánál fogva képes arra, hogy duzzadó képességével a méreganyagokat megkösse, illetve meggyorsítsa a táplálék továbbítását, ezzel csökkentse a mérgek felszívását.

A természetes állapotban hagyott étel tehát csökkenti a szervezetünkbe jutó környezeti mérgek hatását, ezzel szemben a feldolgozott termékeknek, és így a finomított gabonáknak elveszik ez a tulajdonsága.

A gabonafélék a civilizációk világra segítői

Búza

Könnyen emészthető, magas vitamin és ásványianyag tartalma a héj részben található, ezért kell a teljes magot felhasználni. A búza felhasználható búzacsíra, keményítő, teljes liszt formájában, készülhet belőle kenyér, cipó, gabonakása, müzli, tészta.
Búzakorpa: maghéjból áll, rostokban gazdag, a bélműködés fokozására szolgál
Búzacsíra: a legértékesebb része a búzának, napi tíz dkg elfogyasztásával fedezhetjük esszenciális zsírsav, lecitin és ásványianyag szükségletünket, mivel ezeket természetes harmóniában tartalmazza. A búzacsíra gluténmentes, ezért sikérallergia esetén is fogyasztható.
A búzának egy régi változata a Tönkölybúza, melynek magas sikértartalma miatt különösen jók a sülési tulajdonságai.

Árpa

Magas ásványi anyag tartalma miatt az idegrendszerre gyógyító hatása van, valamint nyálkaképző és jótékonyan hat a bélrendszerre, a tüdőre és a kötőszövetekre.
Liszt, pehely formájában használhatjuk fel, cipónak, pürének, árpagyöngynek, készülhet belőle sör, árpalé.

Rozs

Hosszan tartó fizikai megterhelés esetén erőt ad alatt, ezért fiataloknak, növésben lévőknek kifejezetten ajánlott. Serkentő hatással van a májra.
Készülhet belőle kenyér, cipó, köret, felfújt, töltelék.

Zab

A többi gabonánál is több fehérjét, káliumot, kalciumot, vasat és foszfort ezen kívül B-, E-vitamint és biotint tartalmaz. Levesek, nyákok, müzlik, pelyhek formájában fogyasztjuk.

Köles

Nagy mennyiségben tartalmaz kovasavat, hatással van a bőr, a csont, a fogak, a haj és a kötőszövetek állapotára. Lepényként, kásaként, gombócként való felhasználása a legelterjedtebb.

Kukorica

Kevés energiát tartalmaz, és mivel fehérjéi glutént és gliadint nem tartalmaznak, a dietetikában pótolhatatlanok a kukoricalisztből készült termékek. Leggyakrabban felfújt, puding, pehely, lepény, kása formájában kerül az asztalra.

Rizs

B-vitamint, ásványi anyagokat tartalmaz, alacsony nátrium és magas kálium tartalma miatt víztelenítő hatású. Világszerte fogyasztják köretként, főve, párolva, főételként, pehelyként, lisztként pékárukhoz.

Hajdina

Nagyon jellegzetes íze és különösen magas ásványianyag tartalma teszi különösen értékessé. Készíthetünk belőle lisztet - ebből péksüteményt - lepényt, palacsintát, kását is.

A teljes gabona a méreganyagokat megköti