Létezik krémes, omlós tésztával sütött, vagy épp vajas leveles tésztára halmozott almagerezdekkel tűzdelt változat is, meg még vagy százféle. Sok-sok évvel ezelőtt egy akkoriban igencsak újdonságnak számító, gyönyörű színes ételfotókkal felszerelt szakácskönyv címlapján láttam meg azt a ragyogó és igen különlegesnek tűnt almatortát, amely szinte az első pillantástól részét képezi a süteménykollekciómnak. Ha jól emlékszem, gimnáziumi osztálytársamnál néztük a képet és a receptet, aki lelkesen újságolta, hogy ez a sütemény bizony valóban pontosan olyan lesz, ha mi készítjük, mint amilyen a címlapon.
Akkoriban az almás sütemények közül jószerével csak a klasszikus almás pitét és rétest ismertem, teljesen lenyűgözött a csillogó, míves almaszeletek látványa a kerek tortán. Több sem kellett a kíváncsiságomnak és kísérletező kedvemnek, azonnal elkértem a receptet, majd az első adandó alkalommal megsütöttem: a látvány valóban pontosan tükrözte a képen megjelenítetett. Azt azonban nem is sejtettem, hogy mennyire finom!
Azóta persze sokféle recept szerint sütöttem már mindenféle almás süteményt, és a régi (általam sokáig egyetlen eredetinek tekintett) recept is elkallódott, azonban időközben kikísérleteztem a saját verziómat erre a klasszikus, a német kuchenek legjobbjait idéző desszertre. Sőt, nem egyszerűen őrzöm a szintén évekkel ezelőtt kis csíkos kartonlapra kézzel jegyzett receptemet, rajta a többszörös javítás nyomait a mennyiségek és arányok tekintetében, de újabb és újabb változatokat is lejegyeztem az elmúlt évek során. Az őrölt mandulás variáció - azt hiszem - mind közül a legsikeresebb és legízletesebb. Rég nem sütöttem már ilyet, ideje volt hát felfrissíteni az almatortás ízemlékeket!
Aranyló almatorta
Hozzávalók egy 24 cm átmérőjű kapcsos tortaformához:
3-4 db közepes méretű, zamatos alma
10 dkg süteményliszt
5 dkg kukoricakeményítő
5 dkg őrölt mandula
½ csomag sütőpor
1 vaníliarúd kikapart magjai
12,5 dkg vaníliával kevert porcukor
3 db közepes méretű tojás
1 evőkanál barackpálinka
2 evőkanál tej
10 dkg puha vaj
1 csipet só
2 evőkanál szitán áttört házi baracklekvár
½ citrom leve
Elkészítés: Az almákat meghámozom, félbevágom, magházukat eltávolítom. A feleket további 2 szeletre darabolom, majd mindegyiket éles késsel nagyjából 3 mm-enként vékonyan beirdalom. Arra vigyázni kell, hogy ne vágjuk át a szeleteket. Citromlével meglocsolom, hogy megőrizzék színüket.
A sütőt 170 fokra előmelegítem. A tortaforma aljára sütőpapírt terítek, a vajból egy keveset lecsípek, kikenem vele a forma széleit, fátyolnyi liszttel meghintem.
A többi lisztet, a keményítőt és a mandulát tálba mérem, hozzáadom a sütőport és a sót. Alaposan elkeverem.
Az egész tojásokat a vaníliával kevert porcukorral és a vaníliarúd magjaival 5-6 perc alatt elektromos habverő segítségével habosra keverem. Folyamatos keverés mellett hozzáadom a puha vajat, majd a pálinkát és a tejet. Végül kanalanként adagolom hozzá a száraz anyagokat.
A krémes, illatos tésztaalap ezzel el is készült.
A formába öntöm, elegyengetem. A beirdalt almaszeleteket elrendezem a tetején. Nem baj, ha nem sikerül szabályosan és precízen beborítani – ez egy igazi házi sütemény, kerüljön rá minél több almaszelet.
Az előmelegített sütőbe helyezem a tortát. Nagyjából 20 perc elteltével egy sütőpapírlapot illesztek a tetejére, hogy ne barnuljon túlságosan a teteje, és további 20-25 percig sütöm. Érdemes tűpróbával ellenőrizni, hogy mindenütt átsüljön a tészta!
Közben bő 2 evőkanál saját készítésű baracklekvárt szitán áttörök.
A már kész, forró sütemény tetejét kenőtoll segítségével szépen áthúzom a baracklekvárral. Így nyeri el aranyló színét, és lesz tökéletesen szaftos az állaga. Rácson hagyom kihűlni.
Szép őszi délutánokon akár a kertben üldögélve is tökéletes desszert, de forró teával, kávéval is remek csemege – nem lehet megunni!
-(1).jpg)
