A tönkölybúzaliszt
Az ismeretlenség azonban nem véletlen, hiszen hosszú évekig semmit sem lehetett erről a gabonafajtáról hallani. Bár a tönköly a XIX. századig folyamatosan jelen volt hazánkban, helyét egyre inkább átvették az új, túlnemesített búzafajok, mivel azok nagyobb terméshozamot produkálnak, és betakarításuk is egyszerűbb. Az új fajták belső értéke a nemesítés következtében fokozatosan csökkent, és egyre több ártalmas adalékanyag hozzáadásával lehet csak feldolgozni azt. A tönköly 1995-ben jelent meg újra hazánkban.
Az előnyök
A kenyérbúzához képest kevésbé kényes, rendkívül jól alkalmazkodik a környezeti adottságokhoz, kiválóan tűri a szárazságot, minden talajon megterem. Óriási előnye, hogy a környezetében lévő gyomokat elnyomja, így vegyszermentesen termeszthető. A búzaszemeket szorosan körülvevő pelyvaréteg a feldolgozásáig védelmet biztosít a káros légköri - és egyéb, például radioaktív - szennyeződések ellen.
A tönkölybúza egyike azoknak az élelmiszereknek, melyek nem hiányozhatnak a minőségi és egészséges étrendből, természetes tápanyag, amely a szükséges tápanyagok szinte mindegyikét tartalmazza, és kiválóan erősíti immunrendszerünket. Könnyen emészthető, gazdag a rosttartalma, így tisztítja a beleket, javítja a vérkeringést, csökkenti az érelmeszesedést. Vitamin- és ásványianyagtartalma egyedülálló: megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin csoport, és kiemelkedően magas az E-vitamintartalma.
A tönkölyből készült élelmiszerek kalcium-, magnézium-, foszfor-, és szeléntartalma 7-8-szor magasabb, mint más gabonák esetében. A hagyományos gabonákhoz viszonyítva alacsonyabb a szénhidráttartalma, lassabban szívódik fel, így cukorbetegek étrendjébe is beilleszthető. Esszenciális zsírsav-tartalma jótékonyan hat az idegrendszerre.
A rozsliszt
A rozs a második legfontosabb gabonanövényünk, a színe mind közül a legsötétebb. Elsősorban kenyérsütéshez használják. Gazdag B-vitaminban, és jelentős a kalcium és magnézium tartalma is. Rendszeres fogyasztása csökkenti a székrekedés kialakulását. A rostdús rozspehely növeli a szervezet ellenállóképességét, és növeli a fizikai erőnlétet. A rozslisztet alacsony sikértartalma miatt, érdemes finomliszttel keverni.
A kukoricaliszt
A kukorica a spanyol és portugál tengerészek közvetítése során került Európába. A kukorica Amerika déli részén alapvető élelmiszer. Magasabb hőmérsékletre és sok napsütésre van szüksége, mint a búzának, ezért inkább Európa déli részén termesztik. Nagyon fontos gabonafajtánk a búza mellett, habár fehérjében viszonylag szegény, de jelentős a vas- és E-vitamin tartalma. Lisztérzékenyek is fogyaszthatják. A kenyérsütéshez fontos sikér hiányzik belőle, ezért búzaliszttel keverve használd.
A zabliszt
A zabot évszázadokon keresztül termesztették Észak-Európában, de főleg csak állati takarmányként. Az utóbbi években fedezték fel, hogy igen értékes tápanyag, magas fehérje- és E-vitamin tartalom jellemzi. Ásványi anyagokban és rostban is gazdag. Rendszeres fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet és serkenti a bélműködést. A kimagasló tápértékű zabból készült liszt tápanyag-összetétele alapján az egyik legkiválóbb biológiai értékű lisztfajta.
Az árpaliszt
A búza mellett a legősibb gabonafajtánk. Európa-szerte évszázadokon keresztül termesztették és használták kenyér készítésére. Lisztteste gazdag ásványi anyagokban, különösen magas a kálium-, kalcium-, foszfor-, és kovasav tartalma. Jelentős a B1, B6, és E-vitamin tartalma. Rendszeres fogyasztása javítja a bélműködést, és csökkenti a vérkoleszterin-szintet.
A kölesliszt
Aprószemű, értékes gabonanövény. Lisztjének jelentős az ásványi anyag tartalma. A népi gyógyászok szerint késlelteti az öregedést, javítja a vérszegénységet, szépíti a bőrt. Rendszeres fogyasztása fokozza az immunrendszer működését.
A hajdinaliszt
Hosszú ideig feledésbe merült, de az utóbbi időben a reformkonyha újra felfedezte. Könnyen emészthető és szervezetünknek fontos ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaz. Lecitin tartalma sem elhanyagolható. Magas rutintartalmánál fogva erősíti a kötőszöveteket, védi a szív- és érrendszert.
...Ennyi lisztfajtából igazán könnyű változatos, tápláló és persze egészséges ételeket készítened. Rántáshoz, habaráshoz, sűrítéshez bármelyik lisztfajtát kipróbálhatod, sütésnél viszont mindenképp figyelj a sikértartalomra és a feldolgozásra. Ilyenkor érdemes a teljes kiőrlésű rozs, tönköly vagy egyéb (számodra szimpatikus) lisztfajtát fehérliszttel keverni, hogy a tészta megfelelő állagú legyen. Jó sütögetést!
+ 1 recept
Tönkölylepény
Hozzávalók:
10 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
2-2,5 dl víz
só
egy kiskanál olaj
Elkészítés: a liszthez folyamatos keverés mellett adjuk hozzá az összes vizet, majd hagyjuk állni egy órát a keveréket. Pihentetés után adjuk hozzá az olajat, majd jó minőségű serpenyőben süssük ki a lepényeket. A jó lepény 2-3 mm vastag, melynek mindkét oldalát jól megsütöttük. Sütés után bedörzsölhetjük fokhagymával, fogyaszthatjuk friss paradicsommal, kecskesajttal.
-(1).jpg)
