Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

A nagy mirelitpizza-teszt! Melyik ehető, melyiket felejtsük el?

Eljött hát az idő az újabb nagy teszthez, aminek alanyai a mirelitpizzák. Szinte mindenki evett már élete során gyorsfagyasztott pizzát, maximum nem tudott róla. Kipróbáltuk, melyiket vehetjük meg biztonsággal, és melyiket kerüljük el messziről.

Nagy különbségek nincsenek az elkészítési folyamatokban, de akit igazán érdekel, hogyan készülnek ezek a termékek, az tekintse meg az erről szóló videót.

Sokan esküsznek egyes típusokra, melyeket csupán pár hozzávalóval elegendő feltuningolni és máris finom lesz. Olyat is hallottam már, hogy valaki bátran állította, van olyan, ami az éttermi pizzákat is simán kenterbe veri, hát… ámen.

Nagy tesztek és étteremkritikák a Mit ettem ma oldalán >>>

Személy szerint egy csepp plusz ketchupot vagy hasonlót sem használok, úgy az igazi, ha marad minden az eredeti formájában. Igyekeztem minden sütési utasítást pontosan betartani, de folyamatosan figyeltem rájuk, nehogy az egyik nyers vagy éppen szenes legyen.

A német független laborcsapat összeállt, így minden adott volt, hogy elkészüljön a nagy mirelit pizza-teszt. Nyolc különböző fajta, de vannak részleges átfedések, már ami a feltéteket illeti. Egyetlen kakukktojás is került a listába, ezzel csupán vega életmódot folytató olvasóinknak próbálunk útmutatást adni.

Tesco – Szalámis fóliás pizza

Igazi minimalista csomagolás, jóféle fóliába fojtották az egészet, amire tettek egy öntapadós matricát, amin pár adat és egy pizzaszelet képe mutatkozik mindössze. Fagyott állapotban jobb, ha rá se pillantunk, inkább vakon csapjuk be sütőbe és mindenki jól jár. 200 fokon nagyjából 10-12 perc kell neki és állítólag kész lesz. Sütés után is egészen fakó. Illatra viszont kellemes paprikaillata van, de hogy mitől, az jó kérdés. A paradicsomszósz kifejezetten rossz és kellemetlenül híg, sok köze nincsen a paradicsomhoz. A sajt rajta van, de íze leginkább semmi szintén, ahogy azt az előzőeknél tapasztaltuk. A paprika kinézetre leginkább olyan, mintha répa lenne rajta. Egyetlen értékelhető pontja a szalámi, ami elvégre névadója is az összeállításnak.

Iglotex – Szalámi pizza

Szinte klónozták a Tesco fóliás rémálmát.  A csomagolásba annyi energiát sem fektettek, mint fenti kollégájánál, kék-sárga színvilág, ami minden, csak nem pizza-közeli. Levetkőztetés után igazi de ja vu érzésem van, mintha ilyet már láttam volna, ja igen, mintha ikertestvére lenne a másik fóliás csodának. A szósz annyival rosszabb, hogy itt talán még hígabb és még inkább egy nyálkás förmedvényre hasonlít.  A szalámi itt is sokat ment, de az összkép cudar és aligha lehet már rajta szépíteni, különösebben ez sem javallott emberi fogyasztásra.

Tesco Italian Style - Pepperoni

Egészen bizalomgerjesztő kinézete van már sütés nélkül is. Egyből kiderül, hogy ezt egy vékonyabb tésztalapra építették, már-már mondhatni, hogy olaszos szabvány szerint. A feltétekkel nem vacakoltak, egészen sok került rá, és a legszebb, hogy a pepperónit hagyták rajta egészen nagy darabokban, és nem darálták porrá vagy helyettesítették aromával. Egyetlen baja, hogy a fagyasztástól ereje szinte semmi nem maradt, mindössze egy kesernyés ízt képes magából kipréselni. A szalámi itt is pozitív, egészen kellemes, amikor egy olyan falatot kapunk be, amin egy teli karika van. A szósz egészen paradicsom közeli, nem csak meglegyintették az üst felett, amikor főzték, hanem feltehetően került is bele egy kevéske. A feltét/tészta aránya egészen mesteri, látszik, hogy ezen többet agyaltak a laborban, mint fóliázott márkatestvérén. Enyhén fűszeres, picivel többet még elbírna, de egészen bíztató az irány.

Italpizza – Pizza Salami

A brand neve már hibátlan, ital és pizza. Csomagolásáról egy hatalmasat köszön az ízig-vérig karakteres olasz öregasszony. A hölgyikének két paradicsom van a kezében, amit akár éppen passzírozás előtt kapott el a remek portréfestő kolléga, aki megörökítette a pillanatot. Kibontás után az első, ami feltűnik, hogy meglepően sok sajt van rajta, és ez az a feltét, ami utoljára került rá, így szinte eltakar mindent, ami alatta van. Elősütött némileg, ez abból látszik, hogy a tészta szélén látszik némi kormozódás. Tésztája az átlagosnál vastagabb, kivétel a két fóliás átok, mivel azokkal nagyjából egy szinten mozog. Feltétek közül a szalámi nem annyira meggyőző, de legalább húsosabb, mint a konkurencia áltál szerelt verzióknál. Picit még pikáns is, ezzel pár alattomos mellékízt is képesek elfedni, hatástalanítani. A tészta rendesen átsült, állagra pedig egészen szellős, azaz textúrája szinte hibátlan. A szósz nincsen egyenletesen elosztva raja, cserébe egészen kellemes paradicsomos, hát nem hiába szorongatja a Donna a doboz elején már a kezében.

Ristorante  – Pizza Quattro Formaggi

Pizzát hús nélkül venni számít a nyolcadik fő bűnnek egy rendes ragadozó életében. A doboztalanítás után egy igazi svéd napozott látvány tárul a szemünk elé, azaz olyan albínó, hogy nehéz szavakba is önteni. Nincsen rajta semmi hús, csak négyfajta sajt, melyek nem túlságosan árnyalatgazdag feltétek. Sütés után a sok sajt majdnem homogén, egységes sajtmasszává olvad megvadítva paradicsomos szósszal. Egyik sajtfajta sütés után egészen úgy mutat, mint az 5-6 napos penész a kenyéren, fehér kör alapon egy kisebb zöldecske folt pihen. Tésztája sütés után kellemesen gumissá változik, nem a legjobb a mezőnyben az biztos. Egészen vékony, ez már simán üti az olaszos szintet, a feltétek súlya alatt könnyen összegörnyed, hát hús nélkül én sem bírnám a terhelést, az biztos! A négyfajta sajtnak van egy különös íze, amit vagy szeretünk vagy nem. Az illata bíztatóbb, de kóstolás után kicsit csorbul csillagának ragyogása, már amit az ízét illeti.

Guseppe – Ham & Mushroom pizza

A már emlegetett Dr. Oetker családhoz tartozik és szerintem, aki kicsit is néz tévét, az találkozott a mocskosul irritáló, hülye Guseeeeeepeeeeeee reklámjukkal. Aki esetleg nem értené, az IDE BÖKVE MEGCSODÁLHATJA. A doboz már-már prémium kategória, szép színes és esztétikus. A hátlapon messze a legdebilkompatibilisebb, ábrás leírást találjuk, mellékelve a 15 különböző nyelvű leírással. Megszokott összetevők,  kedvenc a hidrolizált-repce. Bevallom, kibontva egy kicsit megdöbbentem, egy egészen pofás, alaposan felszerelt pizza, aminek érezhető és igazi gomba illata van. Faltól-falig terjednek a feltétek, nincsen elhatárolódó széle. Vastagon ellepi az alapot a sok feltét, melyeken látszódik az intenzív fűszerezés nyoma. A gomba mellett sonka csíkocskák és lilahagyma kockák is fellelhetőek. 13-16 perc sütés után kész is, drasztikus átalakulás ez alatt nem ment végbe a pizzán, picit megbarnult és a sajt is olvadt lett. A tészta az első falatnál meggyőzött, a széle ropogós, míg a belseje könnyed és szellős, pont, ahogy a dobozon lévő szlogen utal rá. A feltétek íze egészen korrekt, a hagyma szinte hibátlan, míg a gomba is hozza az elvárható frissítő ízvilágot. Az oregánó íze minden szegletében ott van, már-már el is feledteti, hogy mirelit pizzáról van szó. Egészen jó és ehető pizza, kifejezetten meglepett, bevallom férfiasan.

Cucina Nobile – Picco Belli Salame

Talán ez annyira nem illik bele a hagyományos mirelit pizza sorba mivel 12 darab kis mini pizzát tartalmaz a doboza. A leírás szerint 30 grammot nyom egyetlen darab, így a végeredmény 360 gramm. A leírásban extrém tételek nem nagyon szerepelnek, természetesen van benne tartósítószer, de a személyes kedvencem a nitrites „pácsó”. Kedves figyelmeztetést biggyesztettek az elkészítési javaslathoz, miszerint minden sütő más és más, ezért folyamatosan figyeljük a kis pizzákat, nehogy valamelyik elszenesedjen. Sima sütőben körülbelül 7-8 perc elegendő, a valóságban nálam hasonló eredmény született. A sajt ráolvadt a paradicsomos, darált szalámis alapra, egészen jól mutat. Tetején nyomokban oregánó található, szerintem ez pofás. Kóstolás után kiderül, hogy a fűszeresség egészen csekély, inkább látványra van csak ott. A tésztája kifejezetten jó, – már ami egy ilyen kategóriában elvárható – kellemes ropogós, de nem az a száraz vacak. A hús íze annyira nem győzött meg, finoman érződik rajta a “hűtőszag”. Adagra egészen jó, bár egy ilyen inkább egy házibulira javallott, erre tuti rácsapnak a vendégek.

Ristorante – Pizza pepperoni salame piccante

Ez a név sokak számára ismerősen csenghet, mivel a gyógyszerész Dr. August Oetker által alapított Dr. Oetker cég gyártja, meglepő módon nem Németországban, hanem Lengyelországban. A leírás és a feltétek sora egészen egyszerű, chili-paprikás és szalámis verzió. A dobozon egyből három paprika ikon is fityeg, ez biztos elrettenti még a mexikóikat is. Kibontva meglátjuk a 9 darab, szép nagy karika szalámit és két fajta paprikát, melyek piros és halványzöld színben pompáznak. A tészta egészen olaszos, azaz jó vékony. A sajt a paradicsomos szószon van egyből, így legalább látszanak a feltétek, igaz adagra egészen kevéske. Nyersen is egész kellemes, friss paradicsomillatot áraszt magából, és nem a megszokott paprikát érezni, mint legtöbb mirelit pizza esetében. Egészen sokáig kell sütőben hagyni, a dobozon lévő tanács szerint is 13-15 percig legalább. Kicsit elfeledkeztem magamról a tévé előtt, miközben Berényi Miki újabb kalandjait lestem, ezért egy kicsit hiperpigmentált szín jelentkezett a pizzán. A tészta jó ropogós lett. Vártam, hogy megkönnyeztet, de ez annyira csíp, mint egy bögre kakaó. A nevébe becsempészni egy ilyen pizzának, hogy picante, kissé pofátlan. A szalámi nemcsak látszatra tűnik rendes húsnak, hanem ízre is. A szósz kellemes paradicsomos, mondhatni finom is. A sajt mennyiségre sajnos sovány, pedig ez normális mozzarella.

Konklúzió

Amit kerüljünk

Ha valami a polcok legalsó szintjén található, az nem véletlen. Mindez hatványozottan igaz a hűtőszekrények esetén, megtoldva a natúr fóliás csomagolással. A két fóliás förmedvény semmilyen körülmény között nem ajánlott, nagyon maximum hajótörés esetén, de akkor is 50 nap után.

Amit vehetünk

A Tesco Italian Style fedőnév alatt futó terméke egészen bíztató, de a legjobb mégis a Guseppe, ami bajnok mindenképpen tésztáját tekintve.

A mini pizzák valóban vendégfogadáshoz ajánlottak, ha nincs időnk valamit magunk összedobni. Ízre átlagosak, de méretükből kifolyólag praktikusak és könnyen fogyaszthatóak.

A Ristorante vonalon a csípősségre erősen rá kellene erősíteni, mivel rajta a jel, de tűz benne semmi. A négysajtos kiadás igazi megosztó szerintem a piacon, van, aki ennyi sajtot már töménynek vesz, de valaki biztos odáig van érte.

Teszt, teszt, teszt >>>

A nagy natúrvajkrém-teszt! Kipróbáltuk, melyik a legfinomabb >>>

A nagy virsliteszt! Kipróbáltuk, melyik éri meg az árát >>>

A nagy lapkasajtteszt! Megkóstoltuk nyersen és mikrózva is >>

A nagy epresjoghurt-teszt! Megkerestük a leggyümölcsösebbet >>>

A nagy bébiételteszt! Kipróbáltuk, mit is adunk a gyereknek >>>

A nagy májkrémteszt! Kipróbáltuk, melyiket érdemes megvenni >>>

Ezek is érdekelhetnek

Friss