A Münchenben és Bécsben művészeti tanulmányokat folytatott Feszty Árpád Budapesten telepedett le és lett a historizáló irányzat elismert képviselője. Faliképeket festett többek között az Operaház büfétermébe, a Nemzeti Színházba, a városligeti Királyi Pavilonba és a Terézvárosi Kaszinó (a későbbi Párisi Nagyáruház) dísztermébe, s közben életképekkel szerepelt a fővárosi tárlatokon. 1888-ban feleségül vette Jókai Mór nevelt lányát, a festőnek tanult Rózát, és Bajza utcai palotájuk a magyar művészvilág találkozóhelyévé vált Feszty-szalon néven. Özvegységében velük élt a nagy író is, és Feszty a „Pápi” sugalmazására vállalkozott az A magyarok bejövetele néven ismert grandiózus körkép elkészítésére, amelyet a millenniumi kiállításon mutattak be.
Kedvelte a jó ételeket
A történelmi és bibliai témákat feldolgozó festő egyaránt otthonosan mozgott a bohémvilágban és az úri társaságban. Jól ismerte az Ősbudavárában muzsikáló Dankó Pistát, gyakran felkereste az iparosok, színészek és tollforgatók által látogatott Margitkertet a Rózsadomb aljában és Onozó Poldiné szegedi kiskocsmáját, ahol havonta jeles művészek gyűltek öszsze halászlére, de megfordult a pesti főrendi kaszinóként működő Park Clubban (ma Stefánia Palota) is.
Törzsvendég volt a politikai és értelmiségi elit által kedvelt István Főherceg Szállodában Gundel Jánosnál és az Állatkerti Vendéglőben Gundel Károlynál, aki örömét lelte abban, hogy a hírességek számára különleges fogásokat alkotott, amelyeket róluk nevezett el. A Feszty-bifsztek receptje a legendás városligeti vendéglős Kis magyar szakácskönyvében is szerepel.
Az eredeti recept
„Érett bélszínből legalább 220 grammos szeleteket vágunk, 3-4 nappal előbb kevés mustárral megkenjük, olajba mártjuk, meghintjük törött borssal, és egymásra helyezve a hűtőbe tesszük. Sütés előtt a húsok mindkét oldalát fűszerpaprikával elkevert sóval hintjük meg, majd 4-4 helyen párhuzamosan, de rézsútosan (vagyis nem függőlegesen) kb. a feléig bevágjuk, és minden nyílásba 1-1 szelet füstölt szalonnát és 1-1 vöröshagymaszeletet teszünk. A hagymát ne vágjuk fel keresztbe, mert a szeletek széthullanának, hanem fejtsünk le róla leveleket, és azokat használjuk fel. Ezután vékony kötőzsinórral a bifsztekeket átkötjük. Zsírral kenegetve roston sütjük meg, de csak angolosra, különben hagymarészek nagyon megégnének. Közben 6 kerek zsemleszeletet sütünk meg zsírban, a húsokat ezekre helyezve tálaljuk.”
A ma Pusztaszeren látható honfoglalási körkép szürke marhákból álló ökörfogatot is ábrázol – talán ezért dedikálta a festőnek Gundel Károly a Feszty-bifszteket.
Az eredeti cikk a print Mindmegette magazinban jelent meg. A magazint keresd minden héten 13 megyei napilap mellékleteként!
MEGLEPŐ, MILYEN ÉTELEKKEL TÖMTE MAGÁT GRACE KELLY, A SZÍNÉSZNŐBŐL LETT HERCEGNŐ
.jpg)
