Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

5 érdekesség a szőlőről, amit eddig nem tudtál

Itt az ősz, indul a szőlőszezon! Hoztunk öt érdekességet a fürtös gyümölcsről, amit érdemes tudnod.

1. Egyidős a civilizációval

A szőlő termesztésének és fogyasztásának története szinte egyidős a civilizáció történetével. Régészeti kutatások szerint, amelyek az egy helyen jelentősebb mennyiségben talált szőlőmag-leleteken alapulnak, minden bizonnyal a mai széles értelemben vett Kelet-Mediterráneum területéről terjedt el a szőlő termesztése. Ugyan Kr. e. 8000 tájáról származó leletek is fennmaradtak Damaszkusz (a mai Szíria), Büblosz (a mai Libanon) és az ősi török város Çatal Hüyük területén, az első igazi szőlőtermelő vidék Grúzia területén húzódott – ahol ma is jelentős szőlő- és borgazdálkodás folyik. Kr. e. 7000-5000 közötti időszakból kerültek elő olyan szőlőmag-leletek, amelyekből a tudósok arra következettek, hogy itt termeszthették először a később mindenütt elterjedt, Magyarország területén is őshonosként számon tartott ligeti szőlőt. Ebből fejlődött ki aztán az úgynevezett kerti szőlő, majd 2000-3000 évvel később a bortermő szőlő.

2. Van miből válogatni

A világon nagyjából 9000 féle szőlőfajtát művelnek. A világfajták mellett minden országban vannak őshonos fajták, hazánk esetében ezeket nevezzük hungaricum fajtáknak. Ilyen például a furmint, a kékfrankos vagy az olaszrizling. A szőlő hazánkban jóformán mindenütt megterem. Telepíteni elsősorban ott érdemes, ahol sok a napfény, a meleg és tápanyagban gazdag a talaj. A cukortartalma ugyanis a napsütés hatására keletkezik, a fotoszintézis eredményeként.

3. Erre figyeljünk vásárláskor

Vásárláskor, szüretkor figyelni kell arra, hogy a szőlő nem utánérő gyümölcs: ha savanyúan szedik le, olyan is marad. Érdemes odafigyelni a színére, általában minél élénkebb, telítettebb, annál jobb, valamint az állagára.Ne vegyünk meg olyan szőlőt, aminek túl puhák vagy ráncosak a szemei, és olyat sem, amik könnyen leperegnek a szárról.

4. Igazi csodaszer

Jelentős mennyiségben tartalmaz E-, B1- és B5-vitamint, C-vitamin-tartalma viszont alacsony. Tömegének 70 százaléka víz, emellett tíz dekánként 0,6-0,9 g fehérje, 0,5 g zsír, 18 g szőlőcukor, 0,5 g szerves só, 5,5 rost van benne. Káliumtartalmának köszönhetően kiváló vízhajtó, felgyorsítja az anyagcseretermékek kiürülését a szervezetből a veséken át, így segít a vese- és epekövek képződésének megelőzésében és csökkenti a premenstruációs tüneteket is. Magas antioxidáns tartalmának köszönhetően gyulladás gátló hatású és fokozza a szervezet természetes védekezőképességét is.

5. Van, akinek tiltólistás

Számtalan jótékony hatása ellenére vannak esetek, amikor a fogyasztása nem, vagy csak kis mértékben ajánlott. Ilyen például a TBC, az asztma, a tüdőgyulladás, a cukorbetegség és a bélhurut. Parlagfű-allergia esetén a keresztallergia lehetősége miatt nem ajánlott, illetve a szoptatós anyáknak is azt javasolják, inkább kerüljék a fogyasztását, mert a babáknál puffadást, hasfájást okozhat.

5 ÉRDEKESSÉG AZ ŐSZIBARACKRÓL, AMIT EDDIG NEM TUDTÁL>>> 

5 ÉRDEKESSÉG, AMIT NEM BIZTOS, HOGY TUDTÁL A PADLIZSÁNRÓL>>> 

5 ÉRDEKESSÉG A CUKKINIRŐL, AMIT NEM BIZTOS, HOGY TUDTÁL>>> 

Ezek is érdekelhetnek

Friss