2011. június 13. A nagy befőzés I.

Régebben tipikus "tücsök" voltam, akit egyáltalán nem érdekelt a "betakarítás", és mint a mesében, csak gitároztam egész nyáron, amíg a szüleim hétről-hétre eltettek egy halom befőttet... persze télen sosem haltam éhen, hiszen az én "hangya-szüleim" törődtek velem, és minden kompóttal, lekvárral, szörppel és savanyúsággal megkínáltak, ami csak a spájzban akadt. (A mesebeli hangya ehhez képest nem volt túl nagyvonalú...Pedig, ha szegény tücsöknek egyszer is adott volna a befőttjeiből, lehet, hogy új barátja tanult volna az esetből, és a következő nyáron ő is szorgoskodott volna, igaz? :DDD)

Szóval, a jó példa (azaz a nagyszüleim és a szüleim szorgalma) mindig a szemem előtt volt, csak néhány "Szedd magad mozgalmi napon" és a gyümölcspucoláson túl nem voltam aktív szereplője a befőzéseknek, inkább "elszivárogtam" otthonról, ha ilyen jellegű munka akadt. Most viszont úgy tűnik, ráéreztem a befőzés "ízére", és egy hét távlatából kijelenthetem: mostantól ezt a tevékenységet hobbimnak tekintem!

A szüleim kertjében áll egy gyönyörű, öreg cseresznyefa. Ősfa, már csak egy hatalmas oldal-ága él, de az még mindig bőséges gyümölcsöt ad. A cseresznye szemei roppanósak és hatalmasak, sötét bordók és mézédesek. Sosem ettem még ilyen finom cseresznyét, és sosem láttam ilyen szép fát. Fiatalabb korában, amikor tavasszal hófehér virágok borították, úgy nézett ki, mint egy nagy tejszínhabos felhő, ami éjszaka szinte világított, annyira fehér volt. Órák hosszat ücsörögtem alatta, és becsukott szemmel magamba szívtam az illatát, hogy sose felejtsem el...

Idén apukám szedte le a cseresznyét, mi, anyával pedig megtettük a szükséges előkészületeket: kimostuk és összepárosítottuk a padláson év közben összegyűjtött befőttes üvegeket, majd nekiálltunk kiválasztani, melyik recepttel dolgozzunk... persze nem értettünk egyet, mert apa is, anya is, és én is más receptet tartottunk jónak, így aztán abban maradtunk, hogy idén három féle cseresznyét teszünk el, és majd télen, az első hóesés után megnézzük, melyik lett a legfinomabb...:-)

A kupakokba patikai alkoholt öntöttünk, és egyikből a másikba öntöttük - így fertőtlenítettük őket. (Ha nincs otthon alkoholunk, egy jobb fajta pálinka is megteszi.)

Anyukám a nyers eltevésre szavazott, ez a módszer gyakorlatilag megegyezik a nyers meggy eltevésével. Így a gyümölcs ropogós marad, és nagyon gyorsan elkészül a befőtt.

Nyers cseresznye befőtt  

Hozzávalók: cseresznye, cukor, szalicil
Elkészítés:
1.) A cseresznyét megtisztítjuk, és egy mély tál vízbe tesszük 10 percre, így ha van közöttük /bennük kukac, kiázik. Ezután alaposan megmossuk és leszűrjük a gyümölcsöt.
2.) Minden befőttes üveget megtöltünk cseresznyével és annyi cukorral, ahány decis az üveg, tehát pl. a 7 dl-es üvegbe 7 evőkanál cukor kerül, + 1 evőkanálnyi a tetejére. Az üvegeket időnként rázogassuk össze, hogy a szemek szorosan egymás mellé kerüljenek.
3.) Ha megteltek az üvegek, késhegynyi szalicilt teszünk mindegyik tetejére, szorosan lezárjuk, és eltesszük a kész üvegeket a spájzba.  

Cseresznye befőtt hideg vízzel

Hozzávalók: cseresznye, üvegenként 2-2 evőkanál cukor, késhegynyi szalicil
Elkészítés:
1.) A megtisztított cseresznyét üvegekbe tesszük, az üveg aljára és tetejére 2-2 evőkanál cukrot teszünk.
2.) Az üvegeket felöntjük 3/4 részig hideg vízzel, a tetejükre késhegynyi szalicilt teszünk, és dunsztoluk az üvegeket: egy nagy lábas aljába újságpapírt teszünk (hogy ne pattanjanak szét az üvegek a hőtől), majd annyi vizet öntünk bele, hogy a befőtteket 3/4 részig ellepje, majd takarék lángon felforraljuk a vizet, és gyöngyöző forrás mellett 10-15 percig rotyogtatjuk a befőtteket. Ha letelt az idő, elzárjuk a gázt, és a lábasban hagyjuk kihűlni az üvegeket, eztán pedig betesszük őket a kamrába.  

Cseresznye befőtt sziruppal

Hozzávalók: 1 kg cseresznye, 5 dl víz, 30 dkg cukor, késhegynyi szalicil
Elkészítés:
1.) A megmosott cseresznyével megtöltjük az üvegeket.
2.) Elkészítjük a szirupot: A cukrot összekeverjük a vízzel, és felforraljuk, majd, ha picit besűrűsödött, forrón a cseresznyére merjük.  A tetejére késhegynyi szalicil kerüljön!
3.) Az előzőek szerint forró dunsztba tesszük, majd ha kihűlt, a kamrába helyezzük az üvegeket.

Bár a nagymamáim még csodaszép, hímzett és horgolt kis terítőkkel fedték le a befőttjeiket, én a lustább és gyorsabb módszert választottam a befőttek díszítésére: maradék anyagokból cikk-cakk ollóval (így írják?? :-)) kalapkákat és kötözőket vágtam ki, ezekkel "öltöztettem" fel az idei üvegeket, no és persze mindent felcímkéztem. Szerintem helyesek lettek.

Bár apukám szerint a mai modern dzsem fixek nem érnek fel a régi klasszikus dzsem receptekkel (vélhetően igaza van), azért készítettem néhány üveg őszibarackot és epret... a színéből és az illatából ítélve mindkettő finom lett. :-)

Őszibarack/eper dzsem

Hozzávalók: 1 kg őszibarack / eper, 1 kg 15 gramm cukor, 2 kupak citromlé, 1 csomag dzsem fix
Elkészítés:
1.) A gyümölcsöt megtisztítjuk, botturmix segítségével pépesítjük (vagy nagyon apróra vágjuk).
2.) A gyümölcsöt egy nagy lábasba tesszük, hozzáadjuk a cukrot, és felforraljuk, majd belekeverjük a dzsem-fixet, és 2-3 percig takarékon forraljuk.
3.) Forrón az üvegekbe kanalazzuk, lezárjuk, és legalább 5 percre minden üveget a feje tetejére állítjuk, majd ha kihűltek, a kamrába tesszük őket.

Anyukám - a lelkesedésemet látva -, előhalászta az összes régi receptjét, így a következő napokat az új hobbimnak szenteltem. :-)) Minden persze nem fog ma ideférni, de 2-3 részben mindent közzéteszek, és nagyon megköszönöm Nektek, ha küldtök nekem érdekes befőtt recepteket!

Karfiolos pritamin, póréhagymával (savanyúság) - 5 kg lesz belőle

Hozzávalók: 1 karfiol, 4 piros pritamin, 3 póréhagyma, 2 liter víz, 1 csomag uborka/savanyúság tartósító, 150 g cukor, 100 g só, 3 dl 10%-os ecet
Elkészítés:
1.) A zöldségeket megmossuk, felaprítjük, és szépen üvegekbe rendezzük.
2.) 2 l vizet felteszünk melegedni egy lábasban, hozzáadjuk a cukrot, sót, ecetet, majd, ha felforrt, a tartósítót. (Ez le is van írva a zacskó hátoldalán). 1 percig forraljuk, majd a forró levet a zöldségekre merjük, és lezárjuk az üvegeket. (Mindig egyszerre csak 1 üvegre merjük a levet, és azonnal zárjuk le, így a vákuum jól lezárja az üveget.)

Savanyú paprika

Hozzávalók: 5 kg paprika, 2 liter víz, 3 dl ecet, 150 g cukor, 100 g só, 1 csomag savanyúság tartósító
Elkészítés:
1.) A paprikákat megmossuk, kicsumázzuk, felszeleteljük, és az üvegekbe rendezzük.
2.) A vizet felforraljuk a cukorral, ecettel, sóval, és beletesszük a savanyúság tartósítót, majd rottyantunk egyet az egészen, és a forró levet a paprikára merjük, és szorosan lezárjuk az üvegeket.

A következő és egyben (a mai napon) az utolsó recept egy olyan rumos-diós sárgabarack, amelyet befőttként, és dzsemként egyaránt eltehetünk. A mennyiségek adottak, csak más befőtt tartósítót kell venni, ha nem dzsemet készítünk.

Rumos-diós sárgabarack dzsem

Hozzávalók: 2 kg sárgabarack, 30 dkg dió, 4 teáskanál rum aroma, 2,25 kg cukor, nagyon pici víz, 2 csomag dzsem fix
Elkészítés:
1.) A gyümölcsöt megtisztítjuk, apróra vágjuk, összekeverjük a cukorral, a dióval, és egy pici vízzel, felforraljuk, belekeverjük a rum aromát és a dzsem fixet és forrón az üvegekbe kanalazzuk, majd hűvös helyre visszük, ha kihűlt.

Folytatnám még a sort, mert nagyon sok szép receptem van: almás cékla, lecsókrém, és a férjem szülinapi fogásai: szederleves, hagymás rostélyos, és áfonyás túrótorta, de már így is hosszúra sikeredett... remélem, azért végig olvastátok! :-) Kérem, "műkedvelő befőzés-kedvelő" háziasszonyok bátran keressenek, és küldjenek sok-sok izgalmas receptet, amit még az idén eltehetek...!