A házat szépen feldíszítettük: színes világító csillagokat aggattunk az ablakokba, Dorka ágya fölé egy zöld ékköveket utánzó izzósor került, a teraszra pedig egy kültéri piros világító fényfűzért tekertünk fel. Délutánonként, amint besötétedik, lekapcsoljuk az összes lámpát, és hagyjuk, hogy a színes csillagok bevilágítsák a lakás minden szegletét... valami álomszép az egész. (Nem beszélve arról, hogy így majd a Mikulás is könnyebben megtalál majd minket... :-))
Nagyon örültünk a hóesésnek, s bár a nagy része elolvadt, a tegnapi sétánk során 4 bűbájos hóemberrel is találkoztunk; az egyiknek haja is volt. :D A házak kezdenek ünnepi ruhát ölteni, így minden nap felfedezünk egy-egy új fényfűzért az ablakokban és a kertekben álló kis fenyőkön - Dorka teljesen odavan ezekért a dekorációkért.
Meggyújtottuk az első adventi gyertyát is, és körbe ültük a pici koszorút, amit az ebédlőasztalon helyeztem el...
Gyerekkoromban anya nagyon nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy mindig nagyon szépek legyenek a családi ünnepeink. Advenre mindig saját készítésű, apró kincsekkel teli naptárt kaptunk a tesómmal: volt benne pici üveggolyó, illatos radír, színes hajcsatt és házi készítésű katicabogár. A katicák dióhéjból készültek: anya egy fél dióhéjat pirosra festett, majd egy fekete festett csíkkal jelképesen elválasztotta a szárnyakat és megfestette a pettyeket. A dióhéj alá kartonból kivágott bogártest került, kerek fejecskével, nagy fehér szemekkel, és fekete cipős lábakkal. :-) Nagyon cukik voltak ezek a katicák, sokáig őriztem őket. (Lassan illene nekem is készíteni néhányat...)
Szóval - anyukám után szabadon -, én is terveztem Dorkának egy 24 zsebes fali adventi öröknaptárt: vettem közbélést, kétféle piros vászon anyagot: apró virágosat és tűpettyeset, majd lerajzoltam, milyen naptárt szeretnék, aztán elvittem az anyagot Terikének, a varrónőnknek, aki néhány nap alatt elkészítette a naptárt. Terike profi szabó, elképesztően ügyes és gyors, így nem sokat kellett magyaráznom, hogy mit is szeretnék. :-) A naptár mesésre sikerült, épp, ahogy elkézeltem. Apától kaptam egy fehér textilfilcet, így könnyen a zsebekre varázsoltam a számokat - úgy huszonharmadika körül fogyott ki, ezért ott egy kicsit vastagabb lett a felirat, mivel rá kellett nyomnom az anyagra a filcet, hogy kipréseljem az utolsó miliméternyi festéket a tollból. A tetején és alján egy bújtató van, amelybe épp belefér egy vékony léc, így könnyen az ajtóra akasztható. A bele való kincseket hetek óta gyűjtögetem, így már csak ki kell várnunk december első napját, hogy minden a helyére kerüljön...:-)
Egyébként a szüleim annakidején úgy neveltek minket, hogy az adventi naptár megfelelő ablakát csak az nyithatja ki, aki aznap végrehajtott egy jó cselekedetet. Pl. összehajtotta a takaróját, segített anyának vagy apának, szépen összerakta a játékait, stb.
Az egyre közelgő december 6-nak is nagy figyelmet szentelünk: egyrészt azért, mert Miklós napon van apukám névnapja, másrészt azért, mert nagyon várjuk már, hogy Dorkát is meglátogassa a piros ruhás, fehér hajú, jóságos Mikulás. Levelet is írtunk neki: pontosabban Dorka írta, a maga baba-írásával, majd miután beleírta a pontos címét is, és hogy melyik a társasházban az ő ablaka, szépen összehajtotta a levelet, és a kályhába dobta, ahol aztán annak rendje s módja szerint lángra kapott, és "elment" a levél Lappföldre, egyenesen a Mikulás otthonába. :-)
-------------------------------------------------------------------------------------
És most csapjunk a receptek közé! Többféle finomságot is készítettem a napokban, ám sok közülük nem olyan mutatós, mint amilyen finom lett - de azért közzé teszem, mert tényleg érdemes kipróbálni őket. Jövőre beruházok majd néhány sötét színű tányérra és tálaló edényre, mert 5 éve mindent ugyanazokban az edényekben fényképezünk, és lássuk be, a vaníliamártás sosem fog mutatni egy vajszínű tányéron, az egytálételek pedig sosem lesznek olyan szépek az öreg jénaimban, mint valami szép, modern, mázas sütőtálban. Mindenesetre, fogadjátok szeretettel e heti munkásságomat! :-)
A krémleveseimet szerencsére mindenki szereti a családban, és mivel nagyon gyorsan elkészülnek, és Dorka is megeszi, nagyon sűrűn készítek ilyeneket. A leggyorsabb verzió tagadhatatlanul a fokhagyma krémleves, de érdemes mindig más zöldséggel kísérletezni. A leveseket olykor "megszínezem" a kurkumától és a sáfránytól szép sárgák lesznek (mondjuk a karfiol-, a karalábé- , gomba-, cukkini-, hagyma vagy a burgonya krémleves), a snidlingtől, kaportól szép zöld színt kapnak, a pirospaprikától és a pörkölt krémtől pedig selymes piros színük lesz.
Cukkinis zellerszár krémleves
Hozzávalók: 1 csomag zellerszár, 2 cukkini, kb. 1 liter erőleves, 3 tömlős camping sajt, bors, só, 2-3 evőkanál teljes kiőrlésű liszt (ez el is hagyható, ha elég sűrű lesz a leves)
Elkészítés:
1.) A zöldségeket megmossuk, felaprítjuk, és erőlevesben puhára főzzük.
2.) Hozzáadjuk a krémsajtot és a lisztet (utóbbit nem muszáj), sózzuk, borsozzuk, és botturmix segítségével krémesre turmixoljuk. Forrón, reszelt sajttal és pirítóssal tálaljuk.
Aranygaluska vanília mártással
Hozzávalók: 40 dkg liszt, csipet só, 1 evőkanál porcukor, reszelt citromhéj, 1 tojássárgája, 2,5 dl tej, 1 főtt burgonya, 5 kanál olvasztott vaj, 1 csomag élesztő
A kenéshez: olvasztott vaj
A szóráshoz: porcukorral elkevert darált dió
A vanília krémhez: 2 csomag vaníliás cukor, 8-10 kanál cukor, 1,5 liter tej
Elkészítés:
1.) A tészta hozzávalóit kenyérsütő gépbe tesszük (alulra a folyékonyakat, felülre a szilárdakat), vagy hagyományos módon bedagasztjuk, megkelesztjük.
2.) A tésztát lisztezett deszkán kinyújtjuk, és egy feles pohárral kiszúrjuk. A galuskákat kivajazott jénaiba tesszük, megkenjük olvasztott vajjal, és megszórjuk cukrozott darált dióval. (Ekkora adagból nekem 2 rétegű lett a tészta-galuska lerakatom.) Előmelegített sütőben, kb. 200 fokon, 20 perc alatt megsül. Forrón, vanília krémmel tálaljuk.
3.) A vanília krémem voltaképp egy sűrű vanília puding volt: kb. 1,3 dl tejből, 2 csomag pudingporból és 8 evőkanál cukorból főztem. Jó alaposan meg kell vele locsolni a galuskákat, hogy alaposan szétázzanak. :-)
(Célszerű nem lapos tányérban tálalni, mint ahogy én csináltam, hanem inkább valamilyen szép desszertes csuporban. :))
A következő recept fotói nem túl mutatósak, de az étel borzasztó finom volt - saját kreáció. :-)
Csirkemájas rakott karfiol
Hozzávalók: 2 kisebb karfiol, 6 sárgarépa, 70 dkg csirkemáj, erőleves, 5 dl tejföl, 2 tojás, pizzakrém, só, bors, provance-i fűszer, olívaolaj
Elkészítés:
1.) A karfiolt megmossuk, rózsákra szedjük, és erőlevesben megfőzzük.
2.) A sárgarépát megtisztítjuk, felkarikázzuk, és erőlevesben puhára megfőzzük.
3.) A májat megmossuk, és kevés olívaolajon megpirítjuk. Ha kész, sózzuk, borsozzuk.
4.) Vékonyan megkenünk olívaolajjal egy jénait, és belerétegezzük a lecsöpögtetett karfiolokat, rátesszük a répákat, végül a májat. Minden réteget megszórunk provance-i fűszerrel, sóval, borssal.
5.) Elkészítjük az öntetet: a tejfölbe belekeverjük a tojásokat és a pizzakrémet, és sózzuk, borsozzuk, majd a jénait a sütőbe tesszük, és kb. 40 -50 perc alatt arany színűre sütjük az egészet.
Végül pedig Marigold-nak küldenék egy habcsók receptet. :-) (Azért itt, mert Karácsony előtt biztos másokat is érdekel.)
Karácsonyi habcsók/habkarika
Hozzávalók: 6 tojásfehérje, 1 evőkanál citromlé, 40 dkg porcukor, 1-1 csepp ételfesték
Elkészítés:
1.) A tojásfehérjét kemény habbá verjük, lassan hozzáadjuk a porcukrot, a citromlevet, majd gőz felett addig keverjük, amíg sűrű és fényes lesz.
2.) A krémet habzsákba töltjük (csillagcső legyen a végén!), és egy sütőpapírral bélelt tepsire csókokat/karikákat nyomunk. Langyos sütőben, 60-70 perc alatt megszárítjuk őket. Szalagra fűzve csodaszép, karácsonyfára, vagy ajándékcsomagokra akasztható dísznek valók.
Személyes tippem a recepthez: szerintem ne tegyél bele ételfestéket, inkább használj apró színes cukrot a díszítéshez! :-)) Sok sikert!
-(1).jpg)
.jpg)
.jpg)
-(3).jpg)
