Keress receptre vagy hozzávalóra
Recept feltöltés

2010. jan. 17. ... hát ez zsír!

Még jó, hogy a magyar szleng a "zsír" szót a nagyon jó dolgokra használja, hiszen ez az egyik legyjobb, legfinomabb, és sokféleképpen felhasználható konyhai alapanyag, pláne, ha liba- vagy kacsahájból készült.

A kacsa- és a libazsír ugyanis nemcsak finom, de telítetlen zsírsavakban gazdag, így kedvező hatással van a szívre és a keringési rendszerre. Legjobban talán kenyérre kenve, pirospaprikával és egy pic sóval megszórva jön ki az íze, (főleg, ha egy kis lilahagymát is karikázunk a kenyerünkre), de remek karaktert ad a reggeli rántottának is, ha egy mogyorónyit a tojás alá teszünk belőle, gyöngyözőbb lesz tőle a húslevesünk, pikánsabb a főzelékünk és ropogósabbak a húsféléink.

Persze, nyilván a kacsa/libazsírral is mértéket kell tartani: nem szabad úgy enni, mintha zabpelyhes joghurt lenne, de jó ha van belőle egy csupornyink a hidegebb téli hónapokra. Amúgy a házi zsír kitűnő "orvosság" is, meghűlés és köhögés esetén a mellkasra kenve jótékony hatással van a légcsőre és a tüdőre, és hatékonyan csökkenti a kellemetlen, fájdalmas köhögést, feloldja a nyákokat.

Anyukám gyerekkoromban mindig tartott otthon házi zsírt, és sok süteményét kifejezetten zsírral és nem margarinnal készítette - elmondhatatanul finomak voltak, és emlékszem, sokszor kente be a mellkasunkat télen, ha a tesómmal lázas, köhögős betegek voltunk. Először jött egy réteg zsír, majd egy fólia, rá egy forró vízben áztatott vizes törölköző, rá pedig egy száraz, majd a jó meleg paplan. Mindig elaludtam a dunsztban, és reggelre mindig úgy ébredtem, mintha nem is lettem volna beteg.
A szüleim mesélték, hogy régen szinte mindig csak zsírt kentek a kenyerekre, nem voltak vajkészítmények, krémek, sajtok, csak ilyen vagy olyan házi zsír, amit az emberek maguknak készítettek el, és a saját éléstárukban tartottak. Apáéknak például egy nagy fém badellájuk volt, abba tette a nagymamája a forró zsírt, majd beállította hűlni a kamrába, és amikor megdermedt, rázárta a fedelet. Egyik évben azonban horror történt. Hónapokkal később ugyanis, amikor már a badella felénél jártak, mit találtak a zsírban? Egy egeret... (ennél a résznél mindig visítottam gyerekkoromban, hogy úúúúúristen, de réééémes.....) :DDD

Na, de most már főzzünk is egy kicsit! :-) Szóval, vettünk egy kiló kacsa hájat a hentesnél. A hentesünk egy tündéri pali, mindig receptekkel is ellát, ha nála vásárolunk. Azt mondta, tegyük fazékba a hájat, kb. 2 ujjnyi vízbe, és lassú tűzön főzzük jó sokáig, amíg kifő belőlük minden zsír, és egész picire összemennek. Utána pedig teflonban ropogósra kell pirítani, ebből lesz ugyanis a töpörtyű.
Minden utasítást követtünk: megmostuk a hájat, kiszedtük a maradék tollakat, ez azt hiszem a "tokozás" (5 db volt az 1 kg-ben), és feltettük főni, takarékon. 

Időnként megkevergettük, míg néhány óra múlva szépen kivált a fazék tetején az aranyló kacsazsír. Egy üvegbe kanalaztuk...

... és hűtőbe tettük, hogy megdermedjen. Másnap reggel aztán az volt az első dolgunk, hogy ellenőrizzük, hogyan sikerült a "betakarításunk". Megmutatom:

Mindketten rém büszkék voltunk, hiszen ez az első saját kacsazsírunk. :-) Jövőre majd ősszel készítjük el az első csuprunkat, sőt, valószínűleg majd ajándékba is adunk kisebb üvegeket, mert a kacsa és libazsírt (az azóta végzett felméréseink alapján) minden barátunk és családtagunk szereti. Még aznap reggel megkóstoltuk, mennyei volt. Mindenkinek ajánlom!

A másik, amit mindenképp ki kell próbálnotok, a legújabb halkrémem. Bár anyukám vajas halkréme szuper finom, és gyerekkoromban ezerszer ettem, és sosem tudtam betelni vele, úgy döntöttem, itt a reform ideje, és kikeverek valami mást, valami saját kreációt. :-)

Tonhalas szendvicskrém

Hozzávalók: 2 db kerek tonhal (sós, olivás lében), 3 kockasajt, 1 csokor friss petrezselyem, 1 mokkáskanál mustár, 2 evőkanál majonéz, bors, 1 lilahagyma, néhány csepp citromlé
Elkészítés:
1.) A halak levét leöntjük, és a húst egy tálkában villával összetörjük.
2.) Hozzáadjuk az apróra vágott lilahagymát és petrezselymet, a sajtokat, majd a mustárt és a majonézt, végül megborsozzuk, és villával krémes állagúra dolgozzuk az egészet. Pirítósra kenjük, lilahagymát karikázunk rá, és azonnal fogyasztjuk.

Most pedig elmesélem, hogy lett a kacsa után libazsírunk is... hétvégén elromlott a mélyhűtőm, ezért le kellett engedni az egészet, és a fagyasztott húst (szerencsére csak 1 csomag volt) SOS hasznosítani. Kapóra jött, hogy vendégeket vártunk és szülinapoztunk, így a fagyos libacombokat (mert ez volt az az 1 csomag) elkészítettem, és hiszitek vagy sem, 3 féle ételt nyertünk belőle: egy újabb csupor liba(zsírt), egy eszméletlen finom liba erőlevest, és a főételt: a csodás sült libacombokat.

Sült libacombok

Hozzávalók: 7 libacomb, erőleves, 2 hagyma, 2 alma, kacsazsír, só, bors, fokhagyma fűszerkeverék, grill fűszerkeverék, provance-i fűszerkeverék, víz,
Elkészítés:
1.) A libacombokat kuktába tesszük, felöntjük erőlevessel, és puhára főzzük. (Én 2 órán át főztem őket - tény, hogy elfelejtettem az egészet, finom omlós lett a hús, és nem is főtt szét. )
2.) Egy (vagy két) jénaiba pakoljuk a főtt libacombokat, mindet megsózzuk, fűszerezzük őrölt fokhagymafűszerrel, grillfűszerrel, borssal és provance-i fűszerrel. Nagyobb darabokra vágjuk a megpucolt hagymát és a megmosott almát, és a húsokra tesszük, végül egy pohár vizet a húsok alá öntünk, és a húsok tetejére kisebb darab kacsazsír-darabokat teszünk. Kb. 200 fokon addig sütjük a combokat, amíg minden szépen megpirul és ropogós lesz. Burgonyakrokett és bodzalekvár remekül passzol hozzá. (Ha pedig megettük a libacombokat és a mellette sült hagymát, almát, szépen tegyük el a visszamaradt pecsenye-libazsírt egy kisebb csuporba. Sokáig eláll és nagyon finom. :-))


Liba erőleves - pirított hagymás kiflivel

Hozzávalók: a libafőzésből visszmaradt erőleves, 2 nagyobb vöröshagyma, 3 kifli, só, őrölt bors
Elkészítés:
1.) A leves adott, hiszen az visszamaradt a libafőzésből. Tegyük kis időre hűtőbe a levet, és a tetejéről kanállal szedjük le a zsírt.
2.) A lekanalazott zsírt tegyük egy teflonba, és pirítsuk rajta üvegesre a kockára vágott vöröshagymát.
3.) Karikázzuk fel a kiflit, és azt is adjuk a vöröshagymához, majd az egészet pirítsuk addig, amíg szépen megbarnulnak. Sózzuk, borsozzuk, és azonnal tálaljuk, a forró levessel együtt.  

Végül szeretnélek megajándékozni Titeket egy aranyos mesével, ami a zsírosbödön kapcsán remekül passzol a mai jegyzetemhez. :-)


  • Kinyomtatom
  • Elmentem
  • Elküldöm

Ezek is érdekelhetnek

Promóció

Hozzászólások

Marigold
A kisült töpörtyűből azon melegében finom töpörtyűkrémet készítettem, lilahagymával... :-) (egyébként veletek álmodtam... nem kopogtat véletlenül a kistesó...?
Marigold
Persze, hogy sikerült, elvégre nálad néztem meg, hogyan készül... :-) Guszta lett és isteni... friss, puha kenyérrel, sav. uborka-karikákkal :-)
Marigold
Ez is miattad van... :-))) Rotyog a libaháj lenn a konyhában :-P Amint ezt a bejegyzést elolvastam múltkor, azonnal tudtam: én is kipróbálom. Remélem, jól sikerül..most mindenesetre nem túl bizalomgerjesztően néz ki a fazékban, azért is jöttem fel, hogy mégegyszer elolvassam, hogyan készítetted el. Nagyon guszta a többi finomság is! :-) Az \"Aranyhaj\" c. bejegyzést még nem néztem meg. Puszi
mijutka
Szia Mirza! Nálam is szép emlékeket ébresztettél a libazsírral, májjal! A töpörtyűből legfeljebb pogácsát készítesz, azt is nagyon tudod!Nagyon finomakat főztél megint, a libacomb, hát az csodás, nagyon finom falat! Az ilyen jelellegű halkrém nálunk is nagyon menő kence! Puszi, Jucó.
Morzsálós Mirza
Kedves Jószívvel, köszi a tippet, hamarosan kipróbálom a recepted, nagyon ígéretesen hangzik. Főleg májjal, nagyon finom lehet. Mi minden hagymát nagyon szeretünk, a fokhagymás pirítós így nagy kedvenc. Köszi még egyszer! Puszi: Mirza
Jószívvel
Kedves Mirza! Nagymamámnak van egy receptje, ami alapján készítjük a kacsa töpörtyűt. Valami mennyei... A megtisztított bőrös hájat 1, 1,5 cm-es kockákra vágjuk. Vastagfalú lábasban pici vízzel felteszem főni. Ha a víz elfőtt, valamennyi zsírnak már ki kell hogy süljön. A kisült zsírban sütöm tovább a hájat. Ha van hízott kacsa vagy libamájam azt is ilyenkor teszem bele és ebben sütöm meg. A töpörtyűt barnulásig addig sütöm, hogy szinte ne maradjon zsiradék benne, majd szűrővel egy teflonos serpenyőbe szedem, és itt is elkezdem tovább pirítani. Ha engedett egy kis zsírt szálára vágott vöröshagymát teszek rá, és ételízesítővel megszórom. Reggelinek vagy előételnek kenyérrel, de főfogásnak törtkrumplival szoktuk enni. Mindenkinek jár egy szeletke máj is hozzá....:) A zsírt egyszerűen leszűröm egy bödönbe, amiben hagyom kihűlni. Számunkra a kacsazsír fokhagymás pirítóssal az igazi.
Morzsálós Mirza
Kedves Lilibori, pontosan, a mai vajak és margarinok elég érdekes állagúak... és egyáltalán nem biztos, hogy olyan egészségesek, mint ahogy harsogják. A házi zsírokkal sok baj nem lehet, persze mértéket kell tartani. És igen, vettünk 2 db fekete lapos és mély tányért, irtó jól mutatnak rajta az ételek. Apukám meghökkent, azt kérdezte a leveses tányérra (mert mély és szögletes), hogy nem olyan mint egy urna? :-)))) Régebben én is nagyon perverznek tartottam a fekete étkészleteket, de tényleg annyira jól mutatnak rajta az ételek, hogy megváltozott a véleményem. Még nem láttátok, de fotóztam már benne fokhagyma krémlevest, és a lapos tányéron túrós rétest. Ugyanaz az étel, ugyanaz a fotó, az étel mégis életre kelt. Majd megmutatom. :-) Köszönöm, hogy írtál, puszi: Mirza
Morzsálós Mirza
Kedves Banyamaci, a tepertőm nem lett az igazi: túl nagy darabok maradtak, és nem sült eléggé ki a zsírja. Lehet, hogy tovább kellett volna főznöm, vagy kisebbekre vágnom, vagy kisebb lángon sütnöm. Nem tudom. Ebbe még bele kell jönnöm. Tejet nem öntöttem rá. A leszűrt tepertőre kell önteni? A bőr nélküli háj remek ötlet, meg is beszélem holnap a hentessel. Még nem láttam ilyet, de biztos szerez nekünk, ha kérünk. Apukád nagyon édes lehetett, hogy ilyen sok finomságot készített nektek, meg kell fogadni a tanácsait! :-) Amúgy én is olívaolajat használok, de a liba és kacsazsírnak ezentúl helye van a hűtőnkben. :-)) Puszi: Mirza
Morzsálós Mirza
Kedves Gyöngyi, a nagymamák és nagypapák már csak ilyen tündériek. Az ötlet egyébként a szüleimtől jött, akik mindig tartanak otthon ilyesmit, sőt, szalonnázni is szoktak, és az a vicc, hogy mindketten nagyon vékonyak. Hát ennyit arról, mi hizlal. Norbi nem véletlenül mondja, hogy a zsírokat nem kell üldözni, inkább a fehér cukrot és a lisztet kell ésszel fogyasztani, vagy inkább nem fogyasztani /helyettesíteni. Nekem is rengeteg szép emlékem van a nagyszüleimről. Az esti kakaóra is, én is mindig kaptam, és ha rá gondolok, még a kis bögrémre is emlékszem, pedig hol van az már... tudod, még a kakaónak is más íze volt ott, akkor, a nagyszüleimnél. Mindig nézhettem az esti filmeket, és a nagymamám mindig fagyit is készített nekünk - csokit és vaníliát. Igazi házi fagyi volt ez, mennyei volt az íze, adalékanyagmentes. :-))) Kis fagyis kanala volt, azzal adott gombócokat a bögrénkbe. Ezeket a recepteket, emlékeket kell tovább adnunk a gyermekeinknek, mert ezektől lesz szép a világ. Puszi: Mirza
Morzsálós Mirza
Kedves Nani, örülök, hogy tetszett a bejegyzés, nagyon szép dolgokat írtál, látod, nekem meg ez indítja meg az emlékeimet. Szinte látom magam előtt, amint a(z) anyai nagypapám szép szelet kenyeret kanyarint a konyhában, a kis hokedlin ülve, megkeni zsírral, majd az elkopott élű, csorba kiskésével piros paprikát szór rá. A nagymama pedig már karikázza is a lila hagymát. Felejthetetlen percek, ízek és emlékek ezek, kár, hogy már nem lehet benne részünk. De az emlékek tovább élnek, és ha közkinccsé tesszük, tán még tovább... :-) A tepertőm egyébként nem sikerült túl jól, szerintem kisebb lángon tovább kellett volna még pirítanom. Tejet nem öntöttem rá, kellett volna? Köszi még egyszer, hogy írtál! Puszi: Mirza

Magazin