A kacsa- és a libazsír ugyanis nemcsak finom, de telítetlen zsírsavakban gazdag, így kedvező hatással van a szívre és a keringési rendszerre. Legjobban talán kenyérre kenve, pirospaprikával és egy pic sóval megszórva jön ki az íze, (főleg, ha egy kis lilahagymát is karikázunk a kenyerünkre), de remek karaktert ad a reggeli rántottának is, ha egy mogyorónyit a tojás alá teszünk belőle, gyöngyözőbb lesz tőle a húslevesünk, pikánsabb a főzelékünk és ropogósabbak a húsféléink.
Persze, nyilván a kacsa/libazsírral is mértéket kell tartani: nem szabad úgy enni, mintha zabpelyhes joghurt lenne, de jó ha van belőle egy csupornyink a hidegebb téli hónapokra. Amúgy a házi zsír kitűnő "orvosság" is, meghűlés és köhögés esetén a mellkasra kenve jótékony hatással van a légcsőre és a tüdőre, és hatékonyan csökkenti a kellemetlen, fájdalmas köhögést, feloldja a nyákokat.
Anyukám gyerekkoromban mindig tartott otthon házi zsírt, és sok süteményét kifejezetten zsírral és nem margarinnal készítette - elmondhatatanul finomak voltak, és emlékszem, sokszor kente be a mellkasunkat télen, ha a tesómmal lázas, köhögős betegek voltunk. Először jött egy réteg zsír, majd egy fólia, rá egy forró vízben áztatott vizes törölköző, rá pedig egy száraz, majd a jó meleg paplan. Mindig elaludtam a dunsztban, és reggelre mindig úgy ébredtem, mintha nem is lettem volna beteg.
A szüleim mesélték, hogy régen szinte mindig csak zsírt kentek a kenyerekre, nem voltak vajkészítmények, krémek, sajtok, csak ilyen vagy olyan házi zsír, amit az emberek maguknak készítettek el, és a saját éléstárukban tartottak. Apáéknak például egy nagy fém badellájuk volt, abba tette a nagymamája a forró zsírt, majd beállította hűlni a kamrába, és amikor megdermedt, rázárta a fedelet. Egyik évben azonban horror történt. Hónapokkal később ugyanis, amikor már a badella felénél jártak, mit találtak a zsírban? Egy egeret... (ennél a résznél mindig visítottam gyerekkoromban, hogy úúúúúristen, de réééémes.....) :DDD
Na, de most már főzzünk is egy kicsit! :-) Szóval, vettünk egy kiló kacsa hájat a hentesnél. A hentesünk egy tündéri pali, mindig receptekkel is ellát, ha nála vásárolunk. Azt mondta, tegyük fazékba a hájat, kb. 2 ujjnyi vízbe, és lassú tűzön főzzük jó sokáig, amíg kifő belőlük minden zsír, és egész picire összemennek. Utána pedig teflonban ropogósra kell pirítani, ebből lesz ugyanis a töpörtyű.
Minden utasítást követtünk: megmostuk a hájat, kiszedtük a maradék tollakat, ez azt hiszem a "tokozás" (5 db volt az 1 kg-ben), és feltettük főni, takarékon.
Időnként megkevergettük, míg néhány óra múlva szépen kivált a fazék tetején az aranyló kacsazsír. Egy üvegbe kanalaztuk...
... és hűtőbe tettük, hogy megdermedjen. Másnap reggel aztán az volt az első dolgunk, hogy ellenőrizzük, hogyan sikerült a "betakarításunk". Megmutatom:
Mindketten rém büszkék voltunk, hiszen ez az első saját kacsazsírunk. :-) Jövőre majd ősszel készítjük el az első csuprunkat, sőt, valószínűleg majd ajándékba is adunk kisebb üvegeket, mert a kacsa és libazsírt (az azóta végzett felméréseink alapján) minden barátunk és családtagunk szereti. Még aznap reggel megkóstoltuk, mennyei volt. Mindenkinek ajánlom!
A másik, amit mindenképp ki kell próbálnotok, a legújabb halkrémem. Bár anyukám vajas halkréme szuper finom, és gyerekkoromban ezerszer ettem, és sosem tudtam betelni vele, úgy döntöttem, itt a reform ideje, és kikeverek valami mást, valami saját kreációt. :-)
Tonhalas szendvicskrém
Hozzávalók: 2 db kerek tonhal (sós, olivás lében), 3 kockasajt, 1 csokor friss petrezselyem, 1 mokkáskanál mustár, 2 evőkanál majonéz, bors, 1 lilahagyma, néhány csepp citromlé
Elkészítés:
1.) A halak levét leöntjük, és a húst egy tálkában villával összetörjük.
2.) Hozzáadjuk az apróra vágott lilahagymát és petrezselymet, a sajtokat, majd a mustárt és a majonézt, végül megborsozzuk, és villával krémes állagúra dolgozzuk az egészet. Pirítósra kenjük, lilahagymát karikázunk rá, és azonnal fogyasztjuk.
Most pedig elmesélem, hogy lett a kacsa után libazsírunk is... hétvégén elromlott a mélyhűtőm, ezért le kellett engedni az egészet, és a fagyasztott húst (szerencsére csak 1 csomag volt) SOS hasznosítani. Kapóra jött, hogy vendégeket vártunk és szülinapoztunk, így a fagyos libacombokat (mert ez volt az az 1 csomag) elkészítettem, és hiszitek vagy sem, 3 féle ételt nyertünk belőle: egy újabb csupor liba(zsírt), egy eszméletlen finom liba erőlevest, és a főételt: a csodás sült libacombokat.
Sült libacombok
Hozzávalók: 7 libacomb, erőleves, 2 hagyma, 2 alma, kacsazsír, só, bors, fokhagyma fűszerkeverék, grill fűszerkeverék, provance-i fűszerkeverék, víz,
Elkészítés:
1.) A libacombokat kuktába tesszük, felöntjük erőlevessel, és puhára főzzük. (Én 2 órán át főztem őket - tény, hogy elfelejtettem az egészet, finom omlós lett a hús, és nem is főtt szét. )
2.) Egy (vagy két) jénaiba pakoljuk a főtt libacombokat, mindet megsózzuk, fűszerezzük őrölt fokhagymafűszerrel, grillfűszerrel, borssal és provance-i fűszerrel. Nagyobb darabokra vágjuk a megpucolt hagymát és a megmosott almát, és a húsokra tesszük, végül egy pohár vizet a húsok alá öntünk, és a húsok tetejére kisebb darab kacsazsír-darabokat teszünk. Kb. 200 fokon addig sütjük a combokat, amíg minden szépen megpirul és ropogós lesz. Burgonyakrokett és bodzalekvár remekül passzol hozzá. (Ha pedig megettük a libacombokat és a mellette sült hagymát, almát, szépen tegyük el a visszamaradt pecsenye-libazsírt egy kisebb csuporba. Sokáig eláll és nagyon finom. :-))
Liba erőleves - pirított hagymás kiflivel
Hozzávalók: a libafőzésből visszmaradt erőleves, 2 nagyobb vöröshagyma, 3 kifli, só, őrölt bors
Elkészítés:
1.) A leves adott, hiszen az visszamaradt a libafőzésből. Tegyük kis időre hűtőbe a levet, és a tetejéről kanállal szedjük le a zsírt.
2.) A lekanalazott zsírt tegyük egy teflonba, és pirítsuk rajta üvegesre a kockára vágott vöröshagymát.
3.) Karikázzuk fel a kiflit, és azt is adjuk a vöröshagymához, majd az egészet pirítsuk addig, amíg szépen megbarnulnak. Sózzuk, borsozzuk, és azonnal tálaljuk, a forró levessel együtt.
Végül szeretnélek megajándékozni Titeket egy aranyos mesével, ami a zsírosbödön kapcsán remekül passzol a mai jegyzetemhez. :-)
-(1).jpg)