Keress receptre vagy hozzávalóra
Recept feltöltés

2006. május 3. Zsizsi névnapi zsúrja

Tegnap délután ünnepeltük Zsigmond névnapját. Zsizsi öntudatos fiatalember lévén abos süteményt kért anyukámtól. Nem, ez nem elírás. Az abos valójában habos, há nélkül. Ezzel a logikával a következőket tanultam tőle: al, ajó, óember és ülye... utóbbit nem tudom kitől hallhatta?

Nagyon szeretem a családi ünnepségeket, kiváltképp azokat, amelyeken a gyerekeket ünnepeljük. Zsigmond napjára régóta készültem: egy csomó könyvesboltot végigjártunk Ká-val és a szüleimmel, mire ráleltünk a megfelelő kincsekre. Nagyon szép mesekönyvekre bukkantunk, amelyek a kövér Micimackóról és a Tókirály lányáról, Szilléről szóltak, így gyorsan el is dőlt, mi lesz a fő ajándék. Ők Zsizsi kedvencei, akiket képtelen megunni. Ezenkívül egy piros mesedobozt vettünk neki, amelynek tetején és oldalán a Békakirály meséje elevenedik meg, apró képekben. A dobozba pici csokoládékat rejtettünk. Végül két kis sárga ruhát kapott Apáéktól: egy kordinget és egy pólót. Zsizsi pedig mindennek örült. A kis inget magára húzta, a mesedobozból udvariasan megkínálta Árpit, majd új mesekönyveivel kényelmesen nagyapja ölébe telepedett. Apa pedig olvasni kezdett.

Miközben terítettünk, Ká egy nagy csokor orgonát és gyöngyvirágot szedett a kertben, így hamarosan bódító virágillat lepte be az egész házat. Ez az egyik dolog, amiért annyira szeretem a tavaszt. A szél már nem bántó, selymesen simogatja az ember bőrét, sokáig világos van, és a virágillat mindenhova elér. Apa orgonája amúgy látványra is különleges, mert nem szimpla, hanem minimum tripla virágú. Máshol még sosem láttam ilyet, az emberek a környéket a csodájára járnak.

Kis Árpád ez idő alatt kínai tornászokat megszégyenítő tornászmutatványokat hajtott végre. Míg a tesóm átöltöztette, a lábát egyenesen az orra elé emelte, és ránk mosolygott. Mindezt persze azzal a könnyedséggel, amellyel csak egy ilyen pici fiú tud mozogni. Elképesztő, hogy milyen hajlékonyak a gyerekek! Nem tudom, mennyit kellene gyakorolnom ahhoz, hogy hasonlót produkáljak. Amúgy Árpi is nagyon szépen beszél, pedig még nincs 2 éves!

Lassan asztalhoz ültünk. Az első fogás tavaszi spárgaleves volt, amibe csak a gyerekek kedvéért tettünk vajgaluskát és egy kis húst. Mindezek híján a spárgák ugyanis könnyen a tányér szélén landolnának... :o) Hozzávalók: 1 szál póréhagyma, 60 dkg spárga, 3 db nagyobb répa, 1 kisebb zöld karalábé, kb. 40 dkg pulykamell, petrezselyem, kb. 8 dkg vaj, gyömbér, szerecsendió, őrölt bors, egész bors, ételízesítő, 2-3 leveskocka
A vajgaluskához: 1 tojás, só, liszt, mogyorónyi vaj
Elkészítés:
1.) A vajat felolvasztjuk egy lábasban. Rátesszük a megmosott, kockákra vágott pulykahúst. Kifehéredésig pirítjuk.
2.) Rátesszük a megtisztított, felkarikázott póréhagymát, és átforgatjuk.
3.) Hozzáadjuk a megtisztított, és hasábokra vágott spárgát, karalábét, és a felkarikázott sárgarépát.
4.) Megfűszerezzük, felöntjük kb. 3 liter vízzel, és hozzáadunk 3 erőleveskockát, majd puhára főzzük kb. 30 perc alatt.
5.) Vajgaluska: Egy tojást megsózunk, majd hozzáadunk egy mogyorónyi puha vajat, és annyi lisztet, hogy nokedliszerű tésztát kapjunk. Forró vízbe mártott kanállal hosszú csíkokat szaggatunk a tésztából a levesbe, és a lángot egy picit nagyobbra állítjuk. Amikor a galuskák feljönnek a leves tetejére plusz 3 percig főzzük, majd elzárjuk alatta a gázt.
6.) Apróra vágott petrezselyemmel megszórjuk, és forrón tálaljuk.

A második fogás aszalt szilvával töltött pulykamell volt. Hozzávalók: 60 dkg pulykamellfilé, 2 db zsemle langyos fele tej-fele vízben áztatva, 12 dkg magozott aszalt szilva, 5 dkg darált dióbél, 2 db tojás, só, törött fehér bors, szerecsendió, 3 cl konyak
Elkészítés:
1.) A pulykamellfilét 4 szeletre vágjuk, és kiklopfoljuk.
2.) A zsemléket beáztatjuk ételízesítővel ízesített, langyos fele tej-fele víz keverékbe.
3.) Könnyedén kifacsarjuk a zsemléket, és hozzáadjuk a 2 tojást, az őrölt diót és a kockára vágott aszalt szilvát.
4.) A tölteléket sóval, borssal, szerecsendióval és a konyakkal ízesítjük, majd egyenletesen elosztjuk a 4 szelet filén.
5.) A szeleteket ezután szivar alakban feltekerjük, fóliába csomagoljuk, és tepsibe rakjuk.
6.) Húsleveskockából készült húslevest rakunk alá, és tálalás előtt 30 perccel közepes lángon a sütőben megpároljuk.
7.) Konyak vagy áfonyamártással, rizzsel vagy burgonyafánkkal tálaljuk.

Desszertekben mondhatni dúskáltunk, hiszen Anya házi süteménnyel, a tesómék pedig egy csokitortával készültek Zsizsi napjára. A mi süteményünk egy nagyon régi recept alapján készült. Azokban az időkben (úgy az 1880-as években) az országban még főispánok tevékenykedtek. Valószínűleg az egyikük felesége nagyon jól süthetett, mivel ez a csodás sütemény a Főispánné remeke címet kapta a szakács-irodalomban. :o)
Hozzávalók a tésztához: 50 dkg liszt, 22 dkg zsír vagy margarin (de zsírral jobb lesz a tészta!), 15 dkg cukor, 3 tojás sárgája, 1 csomag sütőpor, 1 citrom leve, héja, 1 csomag vaníliás cukor
A tésztára: málnalekvár
A tetejére: 3 tojásfehérjéből felvert hab + 15 dkg cukor
Elkészítés:
1.) A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, 1/3 részét díszítésnek félretesszük, 2/3 részét pedig kinyújtjuk.
2.) A kinyújtott tésztát sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, és megkenjük lekvárral.
3.) 3 tojásfehérjéből kemény habot verünk, hozzáadunk 15 dkg cukrot, és óvatosan a lekváros rétegre kenjük.
4.) A maradék tésztából rácsokat sodrunk, és a hab tetejére helyezzük.
5.) Előmelegített sütőben, közepes lángon aranyszínűre sütjük, majd kihűtjük, és kockákra vágva fogyasztjuk. (Ha a sütemény kihűl, nem folyik benne a lekvár!)
* Ha a tésztánk túl morzsalékos lenne, 1-2 evőkanál tejfölt és 1-2 evőkanál hideg vizet gyúrjunk hozzá!)

Mind a csokitorta, mind a Főispánné remeke nagyon jól sikerültek, így a gyerekek elégedetten kanalaztak. A csokitorta cukrász-csoda volt, és kivételesen kitűnő. Legvonzóbb tulajdonsága azonban az a három rúdnyi mini-tüzijáték volt, amit a tesóm a cukrászdában vett. Az egyik püspöklila, a másik smaragdzöld, a harmadik pedig aranyszínű fénycsóvát lövellt ki magából, parányi csillagok százai közepette.

Lassan elérkezett a búcsú ideje, és a tesómék szedelőzködni kezdtek. Szépen összerakták Zsizsi ajándékait, átöltöztették a gyerekeket, majd kihurcolkodtak az autóig. Amíg pakoltak, Ká és én a virágokban gyönyörködtünk. A tavasz legszebb virága címet idén Apa Csodacsengője kapta, ez a sárga virágú, majd egy méter magasra növő virág. A második helyet megosztotta az orgona és a gyöngyvirág, a harmadikra pedig a labdarózsánk került.

Zsizsiék útra keltek, mi pedig a kapuból integettünk. A fejünk felől ismét bódító virágillatot hozott felénk a szél. A lila akác volt az, amelyet még évekkel ezelőtt futtattunk a vasrudakra. Az illata maga a tavasz, a nyár, a boldogság, szépség és szerelem illata, amely átjárja az ember lelkét is. Bárcsak mindenkihez elérne!

 

Morzsáló fórum >>>

A Morzsáló korábbi részeiből itt olvashatsz >>>   

  • Kinyomtatom
  • Elmentem
  • Elküldöm
Promóció

Hozzászólások

Morzsálós Mirza
Kedves Szandra, örülök, hogy megkaptad a sablonokat, legalább már a hétvégén is ügyködhetsz! :o) Elküldtem még egyszer azt a 2 mailt, ami elakadt. Virágok_3, és vegyes_1 címmel. Annak még inkább örülök, hogy tetszettek, sőt régóta keresett sablont is találtál. Tudod, már vagy 2 éve gyűjtöm ezeket, no és a lányokkal is csencselek, így egyre csak bővül a gyűjtemény. :o))) Szép hétvégét, és jó festegetést kívánok neked! Puszi: Mirza (Morzsálós)
Nevramiel
Kedves Mirza! Nem gondoltam hogy ilyen hamar megkapom a sablonokat :) úgyhogy most nagyonnagyon örülök! Ráadásul kapásból találtam olyan mintát, amit már régóta keresek :) Összesen 7 levelet kaptam meg: halas, mandalás, napos, tündéres 1-2 és virágos 1-2. Nagyon szépen köszönöm!
Morzsálós Mirza
Drága Szandra, épp most fagyasztottam be a postaládádat a sablonjaimmal. :o)))) 9 emilt küldtem, vagy száz sablonnal... nézd meg kérlek, és mentegesd le a képeket, különben visszajönnek a leveleim. Remélem tetszenek! Írd meg, hogy mit kaptál meg, és ami nem ment át, küldöm még egyszer! :o)) Boldog vagyok, hogy kedvet kaptál a főzéshez, annak ellenére, hogy én is egy csomó mindent elrontok...hahaha. Az alkotás és az igyekezet a lényeg, a többi nem számít. És különbenis, ha valamit szeretettel csinálsz, ha odakozmál, akkor is finom lesz! :o) Biztos vagyok benne, hogy fantasztikus konyhatündér leszel (és már vagy is), csak így tovább! Ha kérdésed van, írj bátran. No és csak-úgy-ból is! :o)) Szeretettel: Mirza (Morzsálós)
Morzsálós Mirza
Kedves Éva, örülök, hogy hiányoztam-tunk, ez mindenképp jót jelent! :o)) Semmi baj nincs, csak épp sokat ingázunk a házeladás miatt, és folyamatosan költözködünk. De ennek is vége lesz egyszer, és akkor végre újra zavartalanul üzemelhet a kantin. :o) Amúgy most is üzemel, csak kicsit nehezebben. :o) Jó, hogy emlékeket idézett fel a naplóbejegyzésünk. Tudod, amikor én kicsi voltam, hozzánk is ritkán jöttek a nagyszülők, de annál több gyerek randalírozott nálunk: a lányok fehér pamutharisnyában, a fiúk fehér kisingben, vékony bársonyszalaggal a gallérjuk alatt... Anya pedig sütött-főzött, és az egész lakótelep nálunk zsúrozott. :o)) Szép volt, sosem felejtem el. Pusziljuk az egész családodat és téged is, írj legközelebb is! :o)) Szeretettel: Mirza (Morzsálós)
Nevramiel
hopp a címem lemaradt: szani@hello.hu
Nevramiel
Kedves Mirza, még egyszer régebben mondtad hogy küldesz üvegfestéshez, stb mintákat annak akit érdekel. Megkérhetnélek hogy küldj nekem is párat? :) Előre is köszönöm! A Morzsáló pedig fantasztikus! Csak így tovább! Azóta szeretek főzöcskézni amióta olvasom a blogod, és rájöttem hogy ki kell próbálni mindent és nem szabad hogy elvegye a kedvünk egy-egy rosszabbul sikerült étel. Ugyan még csak alig fél éve lakunk együtt párommal és nincs túl nagy tapasztalatom a háziasszonykodásban :) de már megkaptam a legszebb dícséretet Kedvesemtől: "minden étel aminek nekiálltam fantasztikusan sikerült". Szóval egyre csak köszönök mindent, puszillak Téged és Kát is, Szandra
M.Éva
Hiányoztál majdnem egy hétig! Remélem nincs valami komoly baj! Gratulálok Zsizsi-nek,és jó egészséget az egész családnak!Olvasás közben egy kicsit nosztalgiáztam, milyen volt a fiaim kiskori szülinapja. Mivel mindkét nagyszülőtől messze lakunk,ritkán adódott lehetőség ,hogy itt legyenek velünk,ilyenkor sok kis baráttal tartottuk a bulit. Jó és szép volt! Üdvözöllek:M. Éva

Magazin