Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

2006. június 8. Mirza ünnepi borlevese

Tegnap tartottuk a szüleim 37. házassági évfordulóját. Nagyon büszke vagyok rájuk, ez nagy dolog a mai világban. Csak most, felnőtt fejjel döbbentem rá, milyen erős lelki támogatást jelentett számomra az a tudat, hogy ők mindig mögöttem álltak. Nem számított, hogy megbetegedtem, átvert valaki, kirúgtak a gimnáziumból vagy megszűnt a munkahelyem, hiszen ők mindig ott voltak nekem, az ajtó nyitva állt.

Sokszor faggattam őket arról, hogy mi a boldog házasság titka. A válasz pedig mindig ugyanaz volt. Szeretet, tolerancia, hit és humor. Igaz, egyiknek sincsenek híján, egy házasság előtt álló fiatal számára azonban mindez nem mond annyit, amennyit kellene. Mindemellett ne higgye senki, hogy nálunk sosem volt ordítozás és ajtócsapkodás. Anya és Apa tűz és víz. Amikor megismerkedtek, Apa azt hazudta, hogy szereti a könnyűzenét, Anya pedig azt, hogy odavan a strandokért. Ehhez képest Apa utálja a könnyűzenét, Anya pedig irtózik a közös fürdőzésektől. Apa kuvik, Anya bagoly. Az egyik hajnalban kel, a másik késő éjszakáig pezseg. Az egyik a régi magyar filmeket kedveli, a másik a vígjátékokat. Valamiért mégis együtt vannak, a házasságuk működik. Vajon mi lehet a titkuk? :o)

A jeles napra egy nagy csokor jázmint szedtem a kertben, és szépen megterítettem. Közben arra gondoltam, milyen remek lesz, ha majd 13 év múlva a szüleim ötvenedik évfordulóját ünnepeljük. Az már az aranylakodalom? Vagy gyémánt? Nem is tudom. A jázminillat beterítette az egész lakást, és főzni kezdtem.


Először is Borleves készítettem, hogy legyen ideje kihűlni, mire az asztalhoz ülünk. Hozzávalók: 5 dl édes fehérbor, fél citrom leve leszűrve, kis darabka fahéj, 4-5 szegfűszeg, 8 tojássárga, 12 dkg cukor, 2 dl tejszín, 8 dkg mazsola, a díszítéshez tejszínhab
Elkészítés: A bort egy fazékba tesszük, és hozzáadunk 3 dl vizet, egy fél citrom levét, a fahájat, a szegfűszeget, és erős lángon 3 percig forraljuk. Levesszük a tűzről. A tojássárgákat a cukorral habosra keverjük, és a még forró bort folyamatos kevergetés mellett kanalanként rámerjük. Végül az összes bort ráöntjük, és habverővel összekeverjük. Visszatesszük a tűzre, és addig keverjük, amíg besűrűsödik. megkóstoljuk, és ha savanyú, még egy kis cukrot teszünk hozzá. Ezután beleszórjuk a leforrázott mazsolát, és hideg vízfürdőbe tesszük lehűlni. Ha már szobahőmérsékletű, betesszük a hűtőbe. Tálaláskor a tetejét felvert tejszínhabbal, citromfű levelekkel és szőlőszemekkel díszítjük.
(A borlevesem kitűnően sikerült, ezt már az ünnepség előtt tudtam, hiszen eleget kóstolgattam... :o))

A leves után svédgombát készítettem. Hozzávalók: 50 dkg csiperke gomba, 2 hagyma, 1,5 dl fehérbor, só, bors, szerecsendió, kakukkfű, sűrített paradicsom, ketchup, olaj, olívaolaj
Elkészítés: A gombát és a hagymát megtisztítjuk és megmossuk. A gombát felszeleteljük, a hagymát hosszában karikákra vágjuk. Egy teflonban olajat forrósítunk, rátesszük és üvegesre pirítjuk rajta a hagymát. Hozzáadjuk a gombát, és puhára pároljuk. Megsózzuk, megborsozzuk, kevés szerecsendióval és kakukkfűvel fűszerezzük. Belekeverjük a sűrített paradicsomot, a ketchupot és a fehér bort, és ha szükséges, egy kevés olívaolajat. (A sűrített paradicsommal óvatosan kell bánni, mert elsavanyíthatja az egészet. Ha így lenne, egy kis cukorral helyre lehet billenteni az ízeket.) Összerottyantjuk az egészet, megkóstoljuk, ha szükséges utánasózunk, majd félretesszük kihűlni.

Mire elkészültem a svédgombával, megsült a grillcsirke is (amit Anyukám tett be a sütőbe egy órával korábban). Nem vagyok nagy grillcsirkesütő, annak ellenére, hogy ez a világ legegyszerűbb receptje. Csak megmossuk, besózzuk, megfűszerezzük a csirkét, és egy sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, kissé megolajozva. Annyi ideig sütjük, ahány kilós a csirke. Tehát ha például 1 kilós, akkor 1 órán át.

Az ebéd remek volt, a szüleim egészen odavoltak a kantin produkciójától. A leves nemcsak szép, de különlegesen pikáns volt, a grillcsirke ropogósra sült, a gomba pedig olyan lett, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Sáfránnyal ízesített rizi-bizit is készítettem a biztonság kedvéért, és mint utólag kiderült, jól passzolt a menühöz. Ebéd után még sokáig ültünk az asztal mellett, és a szüleim történeteit hallgattuk. Nagy balhékról, szép emlékekről, utólag vicces drámákról, félreértésekről és könnyes kibékülésekről.

Gyors mosogatás és elpakolás után Ká és én elrobogtunk a tesómékhoz, hogy megbeszéljük a bátyámmal a pénteki költözést. Mert bizony holnap  végleg elköltözünk a kisházból. A költözéssel párhuzamosan azonban lomtalanítunk is, így elkél a segítség. Már épp indulni készültünk, amikor borzalmas villámlások és mennydörgések közepette kitört a vihar. Így hát - a gyerekek legnagyobb örömére - maradtunk.

Míg Szilvi kis Árpádot öltöztette, "megörököltem" Zsiga fürdetését. Unokaöcsém persze érezte, hogy nem vagyok még gyakorló anyuka, ezért folyamatosan a bolondját járatta velem. Mire leszappanoztam, észrevettem, hogy kihúzta a dugót a kádból.
- Hű, Zsiga, hová tetted a dugót? - dohogtam. - Anyád bejön, és meglátja, hogy nyakig habosan egy száraz kádban állsz!
De ő csak nevetett, és az arcomra kente a habokat.
- Nem mondom meg - húzott tovább, és amikor kinyitottam a csapot, vagy két litert locsolt rám. Úszott a fürdőszoba. Rém égő lesz, ha meglátják, hogy egy ilyen kicsi gyereket nem tudok megfürdetni, zaklatódtam magamban, amikor résnyire nyílt az ajtó.
- Te jó ég, Mirza! Mit csináltok? Miért vagy te ilyen vizes? - kérdezte Ká, majd rám kacsintott. - Képzeld el ugyanezt öt gyerekkel!

Persze ezúttal sem csalódtam Ká-ban, aki miután lefényképezte rakoncátlan unokaöcsénket, besegített a törölközésbe és az öltöztetésbe is. Jó apa lesz belőle, konstatáltam magamban...:o)
Közben az eső is elállt, álomszép szivárvány ívelt át a házak felett a viharos égbolton. Elindultunk hazafelé, és tíz perccel később, mielőtt újra eleredt volna az eső, már be is álltunk a garázsba.

Vacsorára - ünnepi desszert gyanánt - Almás felfújtat készítettem vaníliamártással. Hozzávalók: 3 alma, 15 dkg cukor, 8 dkg vaj, 5-6 dkg mazsola, 1 tojás, 15 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, tej, a díszítéshez mandulaforgács, vaníliamártás
Elkészítés:
1.) Kivajazunk egy sütőtálat.
2.) Az almákat megmossuk, meghámozzuk és szeletekre vágjuk. Hozzákeverünk 8 dkg cukrot, és a leforrázott mazsolát, majd az egészet a kivajazott sütőtálba nyomjuk.
3.) A maradék cukrot egy mélyebb tálba konyhai robotgéppel habosra keverjük a vajjal, majd hozzáadjuk a tojást, a lisztet, a sütőport, és annyi tejet adunk hozzá, hogy sűrű, de folyós tésztát kapjunk.
4.) A folyékony tésztát ráöntjük a felszeletelt almákra, és megszórjuk mandulaforgáccsal.
5.) A sütőtálat előmelegített sütőbe tesszük, és kb.180 fokon 40-45 perc alatt aranybarnára sütjük.
6.) Forrón, vaníliamártással fogyasztjuk. (Sima vaníliás pudingport készítünk picit több tejjel, ezzel öntjük nyakon az almás felfújtat.)

Morzsáló fórum >>>

A Morzsáló korábbi részeiből itt olvashatsz >>>   

Ezek is érdekelhetnek

Friss