Keress receptre vagy hozzávalóra

2005. szeptember 9. A mi csigánk

Anyukám híresen jó kakaós csigát tud sütni. Ká még csak hírét hallotta, ezért megfűztem Anyát, hogy süssünk nálunk hazai csigát, előtte pedig bográcsozzunk. Persze Anya igazi, gondoskodó oroszlán-mama, aki apukámmal karöltve egy kuktával és egy tepsivel jött hozzánk látogatóba.

Szándékosan nem a vendégség szót használtam, hiszen a szüleim sosem lesznek a vendégeim, nem? De. Szóval Ká és én nyárbúcsúztató bográcsozást terveztünk, ezért megbeszéltük a szüleimmel, hogy délután átjönnek hozzánk. Ká anyukáját karanténba zártuk, mivel az egyik barátnője, akivel előző nap kirándulni volt, elkapott valami durva hasmenős vírust, és mint vérbeli hipochonderek inkább vészriadót fújtunk. Kicsit ugyan mindkettőnknek lelkiismeret furdalásunk volt emiatt, de úgy voltunk vele, hogy inkább ez, mint a...

Ká és én azonban nem tudtuk, hogy Anya otthon mindent elkészített, ezért rákészültünk a bográcsozásra. Ká pillanatok alatt tüzet rakott, én pedig teríteni kezdtem. Na jó, terítés előtt vagy fél órát piróztunk. Ká mellé ültem, és két nyárssal babrálni kezdtük a tüzet. Ez már pirománia, nem? De olyan szépen izzott! A színe vörös, kék, lila és fehér színben váltakozott, a lángnyelvek pedig mohón táncolták körbe a száraz gallyakat, jellegzetes, őszi illatokkal árasztva el a kertet. Titusz a füst elől a padláslépcsőre menekült, hogy onnan nézzen szerteszét, és hallgassa a fák lehulló levelének lágy neszét. :-) (Mert, ugye, itt van az ősz, itt van újra - ahogy Petőfi megírta.)

Közben a szüleim megérkeztek, hónuk alatt egy kuktával és egy lezárt tepsivel. Kérdő tekintetünket látva felnevettek:
- Ugyan, gyerekek, nincs nekünk annyi türelmünk, hogy három órán át egy bográcsot kevergessünk, és ti is már biztosan éhesek vagytok!
Hmmm..... hááát, ilyenek az elfoglalt nyugdíjasok? :-)
A terítéktől mindenki beájult. Zöld terítőt tettem az asztalra, rá pedig a Ká anyukájától korábban kapott, Erdélyből származó fa és korondi kerámiatányérokat. A terítőhöz tartozó rongyszalvétákat még reggel kivasaltam, és fém szalvétagyűrűkbe csúsztattam. Az összhatás nagyon szép volt, és noha még sohasem használtuk egyik tányért sem, érezhető volt, hogy még az étel íze is egészen más lesz egy ilyen álomszép kézműves csodából. 

Nem tévedtünk, a leves fenomenális volt! Gulyásleves 6 személyre. Hozzávalók: 1,2 kg sertéslapocka és lábszár (fele-fele arányban), 3 db nagyobb vöröshagyma, 3-4 gerezd fokhagyma, egy csipet pirospaprika, pici erős paprika, 1/2 tubus pörköltkrém, egy csipet egész bors, 1 csipet köménymag, késhegynyi szerecsendió, őrölt bors, 5-6 db burgonya, a végén nokedli.
Elkészítés: Hagyományos, ám jó sűrű pörköltöt készítünk (tehetünk bele kissé erős, zöldpaprikát is). Felengedjük vízzel, felforraljuk, és ha kész (azaz megpuhult) a hús, megfűszerezzük, és beletesszük a kockára vágott burgonyát. Csendesen forraljuk, amíg megpuhul a krumpli. Egy külön fazékban nokedlit készítünk: egy bögrében 1 tojás + egy marék liszt + só + víz - keverékéből nokedli tésztát készítünk, és forró vízbe szaggatjuk. Leszűrjük, és a kész gulyáslevesbe keverjük.
A leves isteni volt, de abban mindannyian egyetértettünk, hogy az egész vacsora hangulatához nagyon sokban hozzájárult az, hogy nem a hagyományos, sárga készletünkből, hanem ezekből a szép tányérokból ettünk!

Valójában már a levessel jóllaktunk, pedig ekkor következett szülőházam és Anya szenzációja, a házi kakaós csiga. Ha a barátaim valahonnan megneszelik, hogy csiga sül a házukban, mai napig benyomulnak a szüleimhez egy kis dézsmára. A torkos mindenit! :-)

Kakaós csiga 4 személyre: A tésztához: 40 dkg liszt, 2 tojássárga, 1 kocka élesztő, 4 dkg vaj, 4 dkg cukor, 2,5 dl langyos tej az élesztő felfuttatásához + egy pici cukor, egy csipet só. A töltelékhez: 14 dkg porcukor+ 2 csomag vaníliás cukor, 10-15 dkg vaj, 3-4 teáskanál kakaó (Mozart). Elkészítés: A tészta hozzávalóit a tejben felfuttatott élesztővel összegyúrjuk, dagasztjuk, majd 3/4 órát meleg helyen kelesztjük. Amikor megkelt, kinyújtjuk négyzet alakúra, ujjnyi vastagra (Anyukámnak nagyon kis ujjai vannak! :-)), megkenjük a töltelékkel (ennek hozzávalóit egyszerűen addig keverjük, amíg kenhető-habos lesz), feltekerjük, és éles késsel 3 cm (2 ujjnyi - mondom, hogy kis keze van Anyának!) karikákat vágunk belőle. Egy közepes nagyságú, magas peremű tepsibe sütőpapírt teszünk, és a csigákat egymástól 2 cm távolságra helyezzük benne. A tetejüket tojássárgával megkenjük, és 1/2 óráig kelesztjük. Ez idő alatt bizony a csigák összenőnek. Előmelegített sütőbe tesszük a tepsit, és közepes lángon sütjük a csigákat. Amikor a tetejük pirosra sült, az egészet meglocsoljuk 2 dl meleg tejszínnel, amit 5 dkg cukorral édesítünk. Végül 10 percig takarékon sütjük, ettől lesz foszlós. Langyosan tálaljuk.
Nem azért, hogy hazabeszéljek, de a "mi csigánk", a kantin listáján V.I.P. vendégem kérésére Anya lángosa elé kúszott az első helyre...

A nap azonban nem ért véget a vacsorával. Miután Anya és Apa hazamentek, Ká és én újra megraktuk a tüzet, jól felöltöztünk, és két pokrócba bugyolálva magunkat a tűz elé ültünk. Csak bámultuk csendben, és fogtuk egymás kezét (no meg a boros poharakat a másik kezünkben). Ez volt az első "tűznézésünk", amióta itt lakunk. Egyik kedvenc könyvem Rejtő Jenőtől a Csontbrigád, abban szerepelt az est fénypontjaként a tűznézés, ami valóban teljes értékű program! Nem?

A Morzsáló korábbi részeiből itt olvashatsz >>>    

  • Kinyomtatom
  • Elküldöm

Ajánlott receptek és cikkek

Hozzászólások

Évi 10 évvel ezelőtt
Kedves Mirza! Kakaós csiga receptet kerestem (kenyérsütő géphez), amikor rátaláltam receptedre. Én még ennyire könnyen nyújtható tésztával nem dolgoztam. A végeredmény egyszerüen isteni lett! (bevallom nem mertem mind a két dl cukrozott tejszint rálocsolni, csak másfelet tettem)Aznap este, ahogy kisült, mind egy morzsáig elfogyott! Csak köszönni tudom és ajánlani mindenkinek, mert érdemes kipróbálni! További jó munkát és finomságokat kiván: Évi
Morzsálós Mirza 11 évvel ezelőtt
Kedves Mónika, a locsolás nagyon fontos. Esetleg legközelebb próbáld meg úgy, hogy tejjel locsolod meg, és kicsit kisebb lángon, de tovább sütöt. Érdemes megküzdeni a recepttel, mert nagyon finom lesz a végeredmény. Tudod, ahány sütő annyi féle, ki kell tapasztalni, hogy mekkora az ideális hő és idő. Anyának egy rémes, legalább 20 éves sütője van, ez kicsit másképp süt (erősebb) mint a mai újak. Ne add fel, próbáld meg tejjel, jó? Írd majd meg, hogy hogy sikerült, jó? Ennek a kakaóscsigának nem is kell, hogy ropogós legyen az alja. Kicsit szottyosnak kell lennie az aljának - és jó esetben állnia a kakaóban. :o) Írjál kérlek, ha bármit segíthetek! Sok szeretettel: Mirza (Morzsálós)
Kné Mónika 11 évvel ezelőtt
Kedves Mirza! Megcsináltam a kakaóscsigát. Egészen addig jól ment, míg a tetejük pirosra sült, aztán meglocsoltam a 2 dl tejszínnel, s a recept szerint még tovább sütöttem egy kicsit. De a tészta alja olyan nagyon szottyogós lett, és hát némi kívánnivalót hagyott maga után, ahogy enni lehetett. Mi lehetett a baj? Hol ronthattam el? Lehet, hogy legközelebb locsolás nálkül csinálom...
Mirza (Morzsálós) 12 évvel ezelőtt
Drága Siccike, Gondom lesz rá, hogy mihamarabb baba-mama ételek is bekerüljenek a Morzsálóba. A babák a legkedvesebb vendégeim, de még sajnos nem vagyok nagyon járatos a témában. A két unokaöcsém 1,5 és 3 évesek, így rajtuk már nemigen gyakorolhatok, hiszen mindenevők. Mondjuk arra emlékszem, hogy Zsebi-baba nagyon szerette a csokis muffinjaimat. Alig fért bele a süti a pufók kis kezébe, de máris tömte magába. Anyám és a sógornőm közben kikészült, hogy miért nem a főzeléket eszi a gyerek. :-) Persze a muffin sem kifejezetten egészséges babaétel, de nem felejtem el, és utánanézek, ígérem! :-) Nagyon sok szeretettel: Mirza.
siccike 12 évvel ezelőtt
Kedves Mirza! Nagyon kedvesek szeretetteljes szavaid! Remélhetőleg mihamarabb bébi-ételek, illetve kismamáknak szánt étkek is bekerülnek Mirza meséibe!:-)) Nagyon sok szeretettel: siccike
Mirza (Morzsálós) 12 évvel ezelőtt
Kedves Gabi, Tündér vagy! Nagyon örülök, hogy sikerült a csigád és tetszik a kis ház lakóinak az élete. Kezdő konyhakapitányként nekem is ezek az első sikereim, és pontosan tudom, milyen élmény egy házi kakaóscsiga vagy egy különleges étel elkészítése.:-) Maradj velünk a továbbiakban is! Szeretettel: Mirza, Ká, Titusz és az ebek Kedves Valéria, úgy tűnik, a családod és az Édesanyád nagyon hasonlít az enyémhez. Anyukám is szokott sodót készíteni, de csak a mákos csigához és a gőzgombóchoz. Húuh, tényleg, majd azt is megírom nektek, nagyon finom! Titusz és az ebek pedig valóságos áriát adnak elő, ha süteményt sütök. Titusz öreg macska létére különösen édesszájú lett, nagyon kedveli a süteményeket, különösen a nagyon megbarnult részeket. Az ebek pedig egyenesen bélgépek, rágás nélkül nyelik a finom falatokat. Persze az abszolút kevdencük a bundáskenyér és a tejbegríz. :-) Drága vagy, nagyon szépen köszönjük a jókívánságokat és hasonlóakat kívánunk nektek is! :-) Szeretettel: Mirza és népes kis családja Kedves Réka, A lángos titka több dologban rejlik, nem tudom, melyik okozhatott galibát. Próbáld meg picit több tejjel bedagasztani a tésztát, és a vajat csak lassacskán adagold hozzá. Ha elég sokáig dagasztod (géppel), nem fog ragadni. Kifényesedik a tészta, és elválik az edény oldalától. Utána pedig nagyon fontos, hogy a bedagasztott tésztát jól fedd le. Egy konyharuhát és egy kispárnát tegyél a tetejére és meleg helyen keleszd meg. Tudod, ha nem kel meg eléggé, kemény lehet a tészta. Összefoglalva: picit több tej, olvasztott vaj lassan hozzáadva, nagyon sok dagasztás, sok kelesztés! Kedves Réka, ne add fel, próbáld meg újra. Csak egyszer kell eltalálni, hogy milyen legyen a tészta állaga, utána már gyerekjáték lesz legközelebb megsütni! Ha valami nem sikerül, írjál! Ha sikerül, akkor is!!! :-) Nagyon sok szeretettel: Mirza Siccike Drága, Ha Babóca érkezik, akkor még inkább finom ételekkel kell várni, hiszen ő is azt eszi, amit te! Ügyes vagy, hogy lefagyasztottad a sütit, mi is így csináljuk - már ha marad. Ká nagyon szereti a hasát, olykor siránkozik is, hogy meghízott mellettem (mondjuk így is vékony), de mióta evett a csigából, azt mondta, nem érdekli, hizlal-e vagy sem, ilyet süssek sokszor...:-) Nagyon sok egészséget, boldogságot, szeretetet kívánunk mindhármatoknak! :-) Szeretettel: Mirza, Ká, Titusz és az ebek
siccike 12 évvel ezelőtt
Kedves Mirza! Kipróbáltam a kakaós csigát és nekem nagyon bejött!:-) Igaz, kelesztett tésztában még nem volt eddig annyira rutinos, ezért kicsit "megleptek" a hosszú "kivárási-időszakok", de megérte!:-) Legközelebb azért asszem megpróbálom a kenyérsütő dagasztóját is bevetni. Mi egyelőre csak kettecskén vagyunk a férjecskémmel(karácsonyra érkezik Babóca:-), így a mennyiség elég bőséges lett. Egy jó részét le is fagyasztottam, és hétvégén reggelenként a mikróban melegítve esszük a friss cappuccinóhoz.:-) Naggyon fincsi! siccike
réka 12 évvel ezelőtt
szia mirza, tudom, hogy most vakációóóóó, de azért kérdezek. méghozzá a lángosról. a párom nagyon szereti, és már több receptet ki is próbáltunk, de egyik sem volt olyan, mint amiket a piacos lángos bódékban lehet kapni. természetesen rögvest ráugrottunk az általad leírt verzióra, és tényleg ez volt az, ami leginkább hasonlított, viszont kicsit kemény lett. már az elején gyanús volt h a tészta nem elég lágy, de. a lágy tészta meg ragad, nem? hogy lehet ezt kivédeni? vagy nem kell? tudom, hogy van, aki olajos kézzel dolgozik vele, de... te asszem pont lisztet írtál. én meg ilyenkor mindig beledolgozok még egy jócsomó lisztet, h ne ragadjon, következésképpen túl kemény lesz az eredmény. elmondod nekem pontosan, h te hogy szoktad kivédeni ezeket a hihetetlen problémákat? ;) köszi
Galambos Valéria 12 évvel ezelőtt
Kedves Mirza és a Család! Édesanyám a csiga-bigát többféle izesítéssel szokta készíteni , a kakaós mellett fahéjasan és diósan is, így kedveskedett a családnak. Ha nagyon gazdagon akarta tálalni, akkor vaniliamártást is kínált mellé. Úgy érzem, hogy az ÉDESANYÁK már csak ilyenek, mindent a családért, legyen az bármi. Hála és köszönet érte! Jó példát mutatnak nekünk amit követnünk kell. Az lesz majd az igazi öröm, amikor Te fogod Őt meglepni a saját készítésű kakaós csiga-bigával. Nálunk a kalács- féléket a kutyus is és a cicahad is szereti, mondhatnám ők is ínyencek. A Titusz és az Ebek nem édesszájúak? Sok sikert a konyhaművészethez! Szeretettel Mindannyiotoknak: Vali
Gabi 12 évvel ezelőtt
Kedves Mirza! Most már nem bírom tovább, muszáj tollat ragadnom Illetve billentyűzetet ( röviden: ill.bill ), mivel tegnap éjfélig olvastam a "Mirza Összest" és nagyon jókat derültem a történeteiden. Igaz hogy a reggeli felkelés nehezen ment, de úgyis vasárnap van, úgyhogy mind1 volt. Nagyon tetszettek az írások és a receptek is, és én aki nem vagyok egy cukrász. délelőtt megsütöttem a \'csigát\'. Nemcsak hogy gyönyörű lett, de még finom is. Gratulálok az írásaidhoz, türelmetlenül várom a következőket! üdv:Gabi

Magazin